Okozhat-e asztmát gyermekeknél az úszómedencék klórozott vize?
frissítve:
Régóta ismert a klórgáz és a vízből felszabaduló egyéb klórszármazékok légúti irritációt okozó hatása. Több kisebb klinikai vizsgálat alapján felmerült az esetleges összefüggés gyermekek rendszeres, klóros vizű medencében való úszása és az asztma kialakulásának gyakorisága között.
Maga az úszás jó hatással van a légzőszervrendszerre
Egy kutatásban 4770 brit gyermeket követtek születéstől 10 éves korig, és kérdőívben rögzítették 10 éven keresztül az úszás gyakoriságát, légúti allergiás tünetek jelentkezését, asztma diagnózisát és asztma gyógyszerek használatát. Ez a vizsgálat mindezidáig a legnagyobb ilyen tárgyú, prospektív követéses tanulmány.
Ebben a vizsgálatban azt találták, hogy szignifikánsan kisebb lett az asztma gyakorisága, és minden egyéb légúti allergiás tünet előfordulása is a legtöbbet úszók csoportjában, a legkevesebbet úszókkal összehasonlítva. A sokat úszó gyerekek tüdőkapacitása és légzésfunkciója is jelentősen jobb volt.
A rendszeresen úszó gyerekek védettebbek lehetnek az asztmával szemben is
Következtetésképpen, annyi bizonyosan leszűrhető az idézett tanulmányból, hogy a beltéri medencében való rendszeres úszás asztmát okozó vagy asztmát súlyosbító hatásától nem kell tartani. Sőt, úgy tűnik, a rendszeresen úszó gyermekek védettebbek a légúti allergiás betegségekkel és asztmával szemben.
A vizsgálat hiányosságai
Természetesen elképzelhető, hogy a legsúlyosabb asztmás gyerekeket még az úszástól is eltiltották és ez torzítja az eredményeket. Nem hasonlították össze egyéb esetleges rizikótényezők jelenlétét, pl. a szülők dohányzását és nem vizsgálták az egyes csoportokban a medencék klórozottságának mértékét sem.
A klórszármazékok veszélyei
Néhány kutató úgy véli, hogy a klór (általánosan használt fertőtlenítő anyag az uszodákban, maró hatású és magas koncentrációban egészségre káros, de vízfertőtlenítésre felhasználható mennyiséges szabályozott) a vízben lévő izzadsággal és vizelettel keveredve olyan anyagokat képez (ezek mennyisége nincs közvetlen összefüggésben a fertőtlenítésre felhasznált klór mennyiségével), melyek a vízben és a levegőben terjedve károsíthatják a csecsemő tüdejét és elősegíthetik az asztma kialakulását.
Mérések szerint a beltéri medencékben magasabb a klórtartalom, és a feltételezetten veszélyt okozó klórvegyületek koncentrációja is, mint a kültéri medencékben.
Ráadásul a csecsemők fokozott veszélynek vannak kitéve, mivel az ő tüdejük még fejlődésben van, valamint gyakorta nyelnek a medence vizéből úsztatás közben.
Napvilágot láttak olyan kutatások is, amelyek szerint a kisgyerekek klóros vízben történő úszóedzései növelik a légzőrendszeri fertőzések, a bronchiolitis és az ezzel összefüggésbe hozható asztma és allergia kialakulásának kockázatát.
A tudósok felbecsülték a klóros uszodavíz hatását a bronchiolitis (az alsóbb légutak gyulladásos megbetegedése gyermekkorban) kialakulására és későbbi következményeire nézve. 30 óvodából 430 gyereket vizsgáltak, átlagéletkoruk 5,7 év volt, a lányok és fiúk aránya pedig 47/53% volt. A szülőkkel előzőleg kitöltettek egy kérdőívet a gyermekek kórtörténetéről, úszási szokásaikról és a lehetséges súlyosbító tényezőkről.
Az eredmények a következőképp alakultak: A fedett vagy nyílt klóros uszodai vízben történő edzések kétéves kor alatt összefüggésbe hozhatók a bronchiolitis nagyobb kockázatával. Az edzések száma természetesen egyenesen arányos a rizikó mértékével. Az összefüggés még akkor is nyilvánvaló volt, ha más rizikótényezőket kizártak. Azok közt a gyerekek közt, akiknek szülei nem szenvedtek atópiás betegségekben és óvodába sem jártak (tehát számos rizikótényezőtől mentesültek), 4.45-szeresére nőtt a bronchiolitis kialakulásának esélye, amennyiben a gyermekkoruk során 20 óránál többet töltöttek klóros vízben. Azoknak a gyerekeknek pedig, akiknél kialakult a bronchiolitis, a későbbi gyermekéveikben jóval nagyobb az esélyük az asztmára és a légzőrendszeri allergiákra. Vagyis a kutatás eredméynei szerint a kora gyermekkorban klóros vízben töltött idő nagymértékben meghatározza a bronchiolitis és az ezzel összefüggésbe hozható asztma és allergia kialakulásának valószínűségét.
Egymásnak ellentmondó vélemények a klóros vízben történő babaúszás és asztma összefüggése kapcsán is
Az egyes tanulmányok intenzíven foglalkoznak a babaúszás és asztma kapcsolatával, habár egymásnak ellentmondó eredményeket produkáltak.
Egy norvég 2008-as tanulmány szerint azoknál a csecsemőknél, akik 6-18 hónapos korukban voltak babaúszáson, nagyobb eséllyel találtak mellkasi/tüdőpanaszokra való hajlamot, asztmás jellegű megbetegedést (abban az esetben, ha az édesanyjuknak allergiás kórtörténete volt).
Ellenben egy 2008-as német tanulmány szerint, mely azt állapította meg, hogy azoknál a gyerekeknél, akik nem úsztak egészen 1 éves korukig, nagyobb eséllyel diagnosztizáltak asztmát 6 éves koruk körül.
Mit tehetünk akkor szülőként?
Minthogy az úszás a szervezet szinte minden izmát átmozgatja, javítja az állóképességet és a légzésfunkciót, egy rendkívül egészséges mozgásforma, ha a gyermeknek kedve van hozzá, mindenképp kiváló választás, az egészséges fejlődést és az egészség megőrzését szolgálja.
Abban az esetben, ha az ön gyermeke beltéri medencés babaúszáson vagy nagyobb gyerekeknek tartott úszásoktatáson vesz részt és aggódik az asztma lehetséges kialakulása miatt, akkor olyan uszodát válasszon, ahol jól megoldott a helység szellőztetése és légcseréje. Ideális esetben az uszodai személyzet nyitott ablakok és ajtók mellet, ventillátorokkal keringeti a helység levegőjét, ha sokan vannak a vízben. Szintén érdemes elég időt szakítani arra, hogy a gyermeket alaposan lezuhanyozza a medencébe való belépés előtt (szennyező anyagok medencébe jutásának megelőzése érdekében), valamint kilépés után, hogy a klóros víz ne a gyermeken száradjon meg, ezáltal csökkenthető az irritáció.
Dr. Csáki Csilla, allergológus, klinikai immunológus; gyerek-allergia.hu
Svábhegyi Gyermekgyógyintézet/WEBBeteg - Nánási László/Budai Allergiaközpont - Forrás: Eur Respir J 2010, doi:10.1183/09031936.00118009, January 14, 2010
