Hogyan készítsük fel allergiás gyermekünket nyaralásra, táborozásra?

Nyári allergológiai szakrendeléseken gyakorta elhangzik, hogy a korábban teljesen panaszmentes gyermek a májusi-júniusi iskolai erdei táborból vagy az augusztusi gólyatáborból feldagadt, bevörösödött szemmel, tüsszögve, sípoló tüdővel, nehézlégzéssel érkezik vissza.

Hogyan lehetséges, hogy az eddig nem ismert allergia gyakran idegen környezetben, nyaraláskor, táborozáskor jelentkezik első alkalommal és az évek óta tünetmentes allergia is ilyen helyzetekben újul ki? Hogyan tudnánk minderre felkészülni?

Tudnunk kell, hogy az iskolai nyári táborok a legerősebb hazai pollenszezonokkal esnek egybe. Ilyen a május-júniusi pázsitfűvirágzás és az augusztus közepén jelentkező parlagfűszezon. Sok városi gyereknél a szezonnal való egybeesés és a táborozás alatti fokozott természetközelség miatt jelennek meg ilyenkor életük első allergiás tünetei.

Allergiás hajlamú családban, ha a szülők közül valamelyik erősen pollenallergiás, számítani lehet a gyermeknél is a szezonális tavaszi-nyári allergia kialakulására, jellemzően kisiskoláskorban.

Milyen tünetek utalhatnak arra, hogy gyermekünk nagy valószínűséggel 1-2 éven belül allergiás lesz?

Gyanús, ha gyermekünk minden nyáron megbetegszik, benáthásodik, elhúzódóan köhög, sípol a tüdeje, amikor más gyerekek hurutos betegségektől teljesen mentesek. Vagy jellemzően május-június vagy éppen augusztus hónapokban jelentkezik látszólag megmagyarázhatatlan szemhéjduzzanat, ajakduzzanat, csalánkiütés.

Ezekben a bizonytalan esetekben is érdemes elvinnünk gyermekünket allergiavizsgálatra, pont azért, hogy felkészülhessünk a hevesebb tünetek esetleges váratlan megjelenésére.

Biztosak lehetünk a szezonális pollenallergia diagnózisában?

Nyaralás kapcsán a gyermek elutazik, nagymamához, vidékre, ahol a szokásos lakókörnyezetétől eltérő feltételek közé kerül. A táborokban gyakoriak az elöregedett matracok, régebbi építésű házakban, régi bútorok között a fokozott poratka- és penészgomba-terhelés. Félrevezető módon, a nem szezonális allergiák, így a poratka- és penészgomba-allergia is szezonálisnak látszó tüneteket okozhatnak nyaralás kapcsán.

Ilyen, látszólag egyértelműen pollenallergiára utaló tüneteknél is feltétlenül szükséges tehát az allergiás bőrteszt elvégzése.

Hogyan készítsük fel allergiás gyermekünket nyaralására?

A már ismerten allergiás gyermeket, akár pollen, akár poratka vagy egyéb, nem szezonális allergiában szenved, utazáskor mindig el kell látni megfelelő gyógyszerekkel!

Akkor is csomagoljuk be ismerten hatásos allergiagyógyszerét, ha most éppen tünetmentes és nem szed semmit. Amennyiben valaha volt asztmatikus nehézlégzése allergiája kapcsán, akkor a nehézlégzés kezelésére alkalmas inhaláló spray-t is tegyük el csomagjába, még akkor is, ha esetleg már évek óta nem volt szükség a használatára! Antihisztaminhatású gyógyszere mellé csomagoljunk gyulladáscsökkentő orrspray-t és szemcseppet is, arra az esetre, ha nagyon heves tünetei lennének!

Allergiás gyermekek a rovarcsípésekre is sokszor fokozott duzzanattal reagálnak, ezért csomagoljunk rovarcsípés kezelésére alkalmas külsőleges gélt és előretöltött adrenalintartalmú önadagoló „tollat” (Epipen Junior/Anapen Junior), melyet igazoltan súlyos allergiás betegek részére írhat fel az orvos, ennek használata anafilaxiás reakció esetén életet menthet.

A táboroztató tanárok az iskolai táborokban nem engedélyezik a kisiskolások mobiltelefon használatát. Orvosi szempontból ugyanakkor a napi egyszeri szülői ellenőrző telefon, amikor rákérdezhetünk gyermekünknél, minden rendben van-e, kifejezetten hasznos lehet és sok komolyabb egészségügyi problémát előzhet meg. Különösen érvényes mindez a nem krónikusan beteg, de allergiás, asztmára hajlamos gyerekeknél, akik váratlanul és gyorsan, akár súlyos állapotba is kerülhetnek.

Mennyire aggódjunk a beduzzadó rovarcsípések miatt?

Sok szülő panasza, hogy gyermeke allergiás a rovarcsípésekre, mert mindig hatalmas duzzanat keletkezik a csípés helye körül, ami csak lassan, hetek alatt múlik el teljesen. Ezek miatt a nagy duzzanatok, helyi gyulladások miatt nem kell különösebben aggódnunk, ez egyéni érzékenységet jelent, de nem valódi rovarméreg-allergia. Ezekből a tünetekből egyáltalán nem következik a hajlam esetlegesen végzetes kimenetelű darázscsípésre, méhcsípésre.

A nagyobb gyulladásokat a csípések körül mindig hűtsük, kezeljük antihisztamintartalmú gyulladáscsökkentő krémekkel, és ha 3-4 nap alatt a duzzanat nem múlik el, mutassuk meg orvosnak, a fertőződés fokozott veszélye miatt!

Mikor gyanítsunk ténylegesen rovarméreg-allergiát?

Életveszéllyel járó rovarcsípés hazánkban jelenleg csak méh- és darázscsípés allergia esetén fordul elő. Hazai pókok, szúnyogok és egyéb rovarok csípése nem lehet halálos. Méh/darázscsípés allergia gyanúja csak akkor merül fel, ha a csípést követően keringésromlással, vérnyomáseséssel, egész testre kiterjedő csalánkiütéssel, duzzanatokkal jelentkező súlyos állapot alakul ki.

Ilyenkor gyanús esetekben alapos allergológiai kivizsgálás, gondozásba vétel szükséges. Bizonyított rovarméreg-allergia esetén a méregellenes injekciós immunterápia a megfelelően hatásos, életmentő kezelési módszer!

Dr. Csáki Csilla, allergológus, klinikai immunológus; gyerek-allergia.hu
Svábhegyi Gyermekgyógyintézet