Egyre gyakoribb a magas vérnyomás gyermekkorban is
megjelent:
A magas vérnyomás kapcsán többnyire a felnőttekre gondolunk, pedig bármily meglepő, az állapot gyermekkorban is jelentkezhet (igaz, nem olyan gyakran). Éppen ezért maradhat sokáig felfedezetlen.
Amerikában a 18 év alatti tinédzserek és gyermekek mintegy 5%-a szenvedhet magas vérnyomástól, és körülbelül minden tizedik gyermeknek lehet az átlagnál magasabb vérnyomásértéke. Ezek az adatok a 30 évvel korábbihoz képest négyszeres emelkedést jelentenek. Magyarországon a gyermekek körülbelül 3–5%-a érintett.
Mik a rizikófaktorok?
A gyermekkori magas vérnyomás fő rizikófaktora az elhízás, amely hazánkban és a tengerentúlon is egyaránt jelentős problémának számít. További kockázati tényező még az elégtelen táplálkozás, a mozgásszegény életmód, a nagy mennyiségű nátriumfogyasztás, kevés alvás, a cukor- és koffeintartalmú energiaitalok és a genetika.
Rejtett betegség
A gyermekkori magas vérnyomás horderejét mutatja, hogy 2023-ban a kardiológusok egyik fő szakmai szervezete, az American Heart Association (AHA) tudományos közleményében rejtett betegségként említi és egyúttal felhívja az egészségügyi dolgozók és szülők figyelmét az állapot gyakoriságára, pontos diagnosztizálására, valamint kezelésének lépéseire.
A téma egyik fő kutatója szerint a magas vérnyomás által érintett gyermekek egészségügyi profilja a nagyszüleikéhez hasonló. A gyermekkorban fel nem ismert – és emiatt nem kezelt – magas vérnyomás megterheli a szív- és érrendszert, valamint a veséket. Ezeknél a betegeknél az érrendszer idő előtti öregedése figyelhető meg: az ereik rugalmatlanabbak, a szívizmaik kissé megnagyobbodottak.
Mit lehet tenni?
Szerencsére a magas vérnyomás kezelhető és életmódváltással (minőségi táplálkozás, több mozgás, fogyás) akár vissza is fordítható.
A kulcs azonban az, hogy a szakemberek tisztában legyenek a problémával, az idejekorán fel legyen ismerve, majd pedig helyesen legyen kezelve. A statisztikák ugyanis azt mutatják, hogy a gyermekkori magas vérnyomásos esetek mintegy háromnegyedét a háziorvosok nem diagnosztizálják. Ez azzal magyarázható, hogy a 70-es években a háziorvosok a tünetmentes gyermek páciensek vérnyomását nem ellenőrizték.
2017-től azonban a 3 éves kor feletti gyermekeknél a vérnyomásmérést az éves rutinvizsgálat kötelező részévé tették. A gyakorló háziorvosok beszámolója szerint a mérés megvalósítása a legnagyobb igyekezetük ellenére sem egyszerű. A gyerekek a rendelésre leggyakrabban épp csak „beesnek” az iskolából, általában sietősek, idegesek és nem képesek nyugodtan ülni. Ez az első akadály. A második az orvosok leterheltsége, hiszen egy nap alatt akár 25 beteget is fogadhatnak. A harmadik az úgynevezett fehér köpeny szindróma, amely az orvosi vizsgálatok közbeni emelkedett vérnyomást jelenti. Ennek egyik megoldása, hogyha a betegnek többször is megmérik a vérnyomását a rendelőben tartózkodása alatt, majd számolnak ebből egy átlagolt értéket. Csakhogy nem könnyű meghatározni, hogy mit jelent gyermekek esetében az átlag vérnyomás. A gyermekek vérerei kisebbek, így a felnőttek normál és kóros értékeinek meghatározására szolgáló paraméterek az ő esetükben nem értelmezhetők. A gyerekek életkoruk, nemük és magasságuk alapján különböző percentilisbe tartoznak, ezért először ezt szükséges megállapítani, majd a szabványosított táblázatból megkeresni az ehhez tartozó vérnyomásértékeket. A gyakorló orvosok szerint azonban mindez bonyolult feladat, hiszen a gyerekek folyamatosan nőnek és változnak, emiatt állandóan különböző táblázatokban kell keresni az aktuális adatokat. A technológia fejlődésével az orvosi szoftverek is egyre több segítő funkcióval vannak ellátva.
A magas vérnyomású gyermekekből idővel magas vérnyomású felnőttek lesznek, ezért fontos a korai felismerés. A szakemberek bátorítják a szülőket, hogy kérjenek gyermeküknek vérnyomásmérést. Ha kis pihenés, relaxálás, néhány mély légzés után az először mért esetlegesen magas érték még mindig magas, nem szabad elkeseredni. Bár a magas vérnyomást komolyan kell venni, szerencsére az állapot jól kezelhető. A legfontosabb, amit szülőként tehetünk, az életmódváltás segítése, megteremtése. Kezdjünk apró változtatásokkal: csempésszünk több mozgást, aktív programot a mindennapokba, főzzünk egészségesebben. Rengeteg, a témába vágó szórólappal, könyvvel, weboldallal, internetes csoporttal találkozhatunk, de kérhetjük dietetikus segítségét is. Kis lépésekkel, egyszerű életmódbeli változtatásokkal sokat tehetünk nemcsak gyermekünk, hanem saját magunk hosszú távú egészségéért is.
Forrás: WEBBeteg
Szerző: Dr. Kőműves Anikó, szakgyógyszerész, orvos- és egészségtudományi szakfordító
Felhasznált irodalom: The hidden crisis of high blood pressure in kids and teens (WebMD)
