• A tetanuszfertőzés

        Szerző: WEBBeteg - Dr. Gócs Viktor, infektológus, gyermekgyógyász

        A mindennapi életünk során szerzett közönséges hámsérülések, szúrások, vágások egy része az esetleges bakteriális felülfertőződésen kívül igen komoly veszélyt is rejthet magában. Az ártalmatlannak tűnő sérülések sokszor nagy valószínűséggel szennyeződnek a környezetből származó talajjal, amely súlyos bakteriális fertőzést is okozhat. Ez a tetanusz vagy merevgörcs.

        A Clostridium tetani névre hallgató, a környezetünkben és szervezetünkben is előforduló, oxigénmentes körülményeket kedvelő baktérium levegőtől elzárt helyeken szaporodik. Kedvezőtlen körülmények között a külvilágba, a talajba kerülve igen ellenálló spórát képez, így biztosítva a túlélést a megfelelő, ismételt szaporodásra alkalmas körülmények közé kerülésig. A spórákkal történt szennyződést mély, roncsolt, idegen testet vagy elhalt szöveteket tartalmazó, szennyezett seb esetén a baktérium “aktiválódása” követi.

        Hirdetés

        A merevgörcs kialakulása, tünetei

        A kórokozók a szennyezett sebben szaporodva méreganyagot (toxint) termelnek, melyek a fertőzés helyén bekerülnek a véráramba. A vérkeringésbe került vagy az idegsejt nyúlványokon szállított méreganyag az idegrendszerbe jut, ahol  ingerületátvivő molekulák felszabadulását akadályozza meg. Emiatt a kisebb, egészséges helyzetben jelentéktelennek számító ingerek gyorsan terjednek a mozgásszervrendszerben, és hatásuk izomgörcsök formájában nyilvánul meg testszerte.

        A betegség a seb keletkezését követően 1-3 héttel jelentkezik. Első tünet a szájzár, majd a nyakizmok és mimikai izmok megfeszülése, jellegzetes torz arckifejezés megjelenése (tetániás arc).

        Ezután hátfájás, végtagfeszülés, nyelészavar, majd az egész vázizomzat megfeszülése következik. A hátizmok olyan mértékben feszülhetnek, hogy a beteg homorított testtartásban hídszerűen kifeszül, a legenyhébb külső ingerek is görcsös izomfeszülést provokálnak, melyeket a beteg akaratlagosan oldani képtelen.

        A légzőizmok és a gége izmainak görcse légzési elégtelenséghez, súlyos oxigénhiányos állapothoz, fulladáshoz vezethet.

        A tetanusz baktérium
        A tetanusz baktérium

        A betegség lefolyásába a vegetatív idegrendszer is bekapcsolódik: nagyfokú verejtékezés, szapora pulzus, nyálfolyás, vérnyomás-ingadozás, legtöbbször kifejezett vérnyomás-emelkedés, a gyomor- és bélmozgások renyhesége,  vesekárosodás alakulhat ki.

        A beteg aluszékonyabb, de tudata ép. Az izomfeszülés miatt szóban nem lehet vele kommunikálni.

        Részlegesen, enyhébb formában zajló esetek is előfordulnak, amennyiben nem számottevő a toxiknok mennyisége, esetleg korábban oltott, de nem kielégítő védettségű a beteg. Ilyenkor a seb környéki izmai érintettek.

        Az újszülötteket érintő tetanusz fertőzés a fejlődő országok sajnálatosan jelentős problémája: a rossz higiénés körülmények között született újszülöttek a köldökcsonkon keresztül fertőződhetnek meg a baktériumspórákkal.

        A tetanusz kezelése és megelőzése

        A megbetegedettek ellátásában az intenzív osztályok teljes arzenálja felvonultatható, annek ellenére a halálozás igen magas.

        Nagyon fontos minden esetben a helyes, időbeni sebellátás: a roncsolt részek kimetszése, a seb kitisztítása. A sebek megfelelő ellátásáról ebben a cikkben írtunk.

        Súlyos szennyezés, roncsolt, mély sebek esetén a rendelkezésünkre álló oltási irányelvek alapján tetanusz elleni ellenanyag (a keringésbe került toxint megkötő, közömbösítő fehérje; TETIG = tetanusz immunglobulin) és aktív védőoltás is szükséges lehet. Ezek kombinációja a beteg életét menti meg, ezért nem lehet eléggé hangsúlyozni az első észlelő orvos szerepét!

        Korábban jellemzően minden roncsolt, szennyezett sérülés ellátásához hozzátartozott a tetanusz elleni védőoltás beadása, a napjainkban érvényben lévő szakszai irányelvek szerint szükséges értékelni a beteg életkorát, oltásainak számát, a legutóbbi oltás beadásának időpontját, figyelembe venni a szükséges hatóidőket. Mindezek alapján határozható meg, hogy milyen típusú immunizálásra lehet szükség, egyáltalán indokolt-e az oltásadás, vagy elegendő a sebellátás.

        A tetanusz elleni aktív védőoltás jelenleg a kötelező oltási séma része. 2, 3, 4, és 18 hónaposan, 6 valamint 11 évesen történik meg a vakcináció, más védőoltásokkal kombinált formában.

        Dr. Gócs Viktor, infektológus, gyermekgyógyászForrás: WEBBeteg
        Szerző: Dr. Gócs Viktor infektológus, gyermekgyógyász
        Aktualizálta: Dr. Sarkadi Adrien infektológus

        Módosítva: 2019.05.03 09:36, Megjelenés: 2017.10.03 05:21
      • Nyomtatás
      • Cikkajánló

        Éjszakai bepisilés

        Éjszakai bepisilés

        Dr. Sándor György

        A problémával érdemes orvoshoz fordulni. Milyen vizsgálatokra lehet szükség?

        A prosztata vizsgálata

        A prosztata vizsgálata

        WEBBeteg összeállítás

        Fontos időben kiszűrni a daganatos elváltozást. Milyen vizsgálatok szükségesek?

        Rengeteg a nemi fertőzés

        Négy, szexuális kapcsolattal terjedő betegségről adott ki jelentést az Egészségügyi Világszervezet (WHO), és ebből kiderül, hogy a HIV-et és a HPV-t nem számítva is rengetegen kapnak el valamilyen nemi fertőzést.

        Nincs változás a bárányhimlő elleni védőoltás beadásának tervezett időpontjában

        Nincs változás az ősztől kötelezővé váló bárányhimlő elleni védőoltás beadásának tervezett időpontjában, így azt szeptembertől 13 és 16 hónapos korban adják be a gyermekeknek - nyilatkozta az országos tisztifőorvos.

        Milyen veszélyeket rejthet a barkácsolás?

        Barkácsolás, grillezés a barátokkal, új lámpa beszerelése, régi épület bontása, vagy teljesen új ház építése, lakásfelújítás – balesetek bármikor előfordulhatnak, s lehet, hogy már a kórházba érkezés előtt szükség van elsősegély-nyújtásra.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.