A kiszáradás - Csökkenhet a szomjúságérzet, érdemes vigyázni
aktualizálta: Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus frissítve:
Kiszáradásnak (dehidráció) nevezzük azt az állapotot, mikor a szervezet víztartalma csökken.
Háromféle formában fordulhat elő, amelyek az alapján különíthetők el, hogy a víztartalom csökkenését kíséri-e az ásványianyag-egyensúly felborulása, és milyen irányban:
- Izotóniás dehidráció: a víz- és elektrolithiány egyforma arányú, vagyis a szervezet elektrolit-háztartása egyensúlyban van.
- Hipotóniás dehidráció: a szervezet víztartalmához mérten nagyobb arányú elektrolithiány áll fenn, ezért a vér nátriumtartalma alacsony.
- Hipertóniás dehidráció: a víz hiánya nagyobb mértékű, mint az elektrolitok hiánya, ezért a vérben a normálisnál nagyobb koncentrációjú nátriumion található.
Mi okozza?
A háromféle dehidráció kialakulásának hátterében a csökkent folyadékbevitel és a fokozott folyadékvesztés található.
Az izotóniás dehidráció okai: a vese nem megfelelő működése (veseelégtelenség, rosszul beállított vízhajtó kezelés), hányás, hasmenés, hasnyálmirigy-gyulladás, hashártyagyulladás, nagy kiterjedésű égési sérülés.
A hipotóniás dehidráció oka lehet, ha az egyéb okból bekövetkezett vízvesztést (például erőteljes hasmenés esetén) olyan folyadék fogyasztásával igyekszik a beteg pótolni, amely nem tartalmaz elegendő elektrolitot. Ez lehet rossz minőségű ivóvíz vagy alacsony ásványianyag-tartalmú ásványvíz.
Hipertóniás dehidráció okai között a nagy meleg okozta kiszáradás szerepel leggyakrabban: csökkent vízfogyasztás, fokozott verejtékezés. A cukorbetegek anyagcseréjének komolyabb kisiklásai szintén okozhatják.
Fontos tudni |
| A folyadék utánpótlása legyen folyamatos, különösen a nyári nagy meleg idején, és akkor is szükséges inni, amikor a szomjúság nem érzékelhető. Fizikai aktivitás még tovább fokozza a folyadékszükségletet. A szomjazás már akkor jelentkezik, amikor a test víztartalma jelentősen csökken, és a funkcionális állapot romlása ilyenkor nagyon könnyen bekövetkezik. Általánosságban elmondható, hogy 10 testtömegkilogrammonként 4 dl víz fogyasztása javasolt. |
A kiszáradás tünetei, diagnózisa és kezelése
A kiszáradás tünetei jellegzetesek: kínzó szomjúságérzés, szájszárazság, fejfájás, szapora szívdobogásérzés, a vizelet mennyiségének csökkenése, ráncba csíphető bőr, ájuláshajlam vagy ájulás. A kiszáradás súlyosbodásával a teljesítmény csökkenése, gyengeség, kábultság, zavartság, tartós eszméletvesztés, kóma alakulhat ki.
Az orvosi kezelést igénylő esetekben a fizikális vizsgálat eredménye és a vérvétel során nyert minta laboratóriumi elemzése során kapott értékek analizálása pontosíthatja a diagnózist és segíti a fenti három állapot közötti differenciálást, ami laborvizsgálat nélkül nem lehetséges!
A kezelés attól függ, mennyire kifejezettek a tünetek. Ha a beteg itatható és a folyadékbevitel során a tünetek szűnnek, pihenés és folyamatos folyadékutánpótlás szükséges.
A tünetek változatlansága, romlása vagy inni képtelen beteg esetén mindenképpen orvosi kezelés szükséges! A kezelés során infúziók segítségével állítható vissza a szervezet egyensúlya. Az infúziókkal korrigálhatók az elektroliteltérések is.
A gyerekek és idősek szomjúságérzete csökken
Csecsemők, kisgyermekek és idősek esetében a kiszáradás kitüntetett figyelmet igényel! A csecsemők szervezetének víztartalma sokkal nagyobb arányú, mint a felnőtteké: az újszülöttek testtömegének 80, a csecsemőkének 75 százaléka víz. A felnőtteknél ez az érték 56-60%, az időseknél ennél kisebb.
A fiatal szervezet energiafelhasználása jóval magasabb, mint a felnőtteké, és ehhez mérten a víztartalom alacsonyabb. Emiatt a hidratáltság kisebb arányú csökkenése sokkal hamarabb és nagyobb arányú zavarokhoz vezet, mint egy felnőtt esetében.
Az újszülöttek, csecsemők, kisgyermekek testsúlykilogrammra vonatkoztatott napi folyadékszükséglete tehát sokkal nagyobb, mint egy idősebb szervezetnél.
Az idősek esetében kisebb a test víztartalma, mint a fiatal felnőttek vagy középkorúak korosztályában. Így esetükben ugyanazon folyadékveszteség eleve rosszabbul hidratált szervezetből történik, így a következmények is súlyosabbak lesznek.
A kiszáradás például sokszorosára növeli a szívinfarktus és agyvérzés kockázatát is.
A gyermekek és idősek szomjúságérzése eleve később jelentkezik, és gyakran nem veszik észre. Tehát amikor ők megszomjaznak, akkor már nagyarányú vízveszteséggel kell számolni.
Ezért nyári nagy melegben a veszélyeztetett csoportoknál gyakran, kis mennyiségekre elosztva ajánlott a folyadékfogyasztás, hogy a kiszáradás és annak következményei elkerülhetők legyenek.
Tovább
- Hidratáció - Folyadékigény különböző életkorokban
- Folytonos szomjúságérzet - Milyen betegséget jelezhet?
Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Kónya Judit, családorvos
Aktualizálta: Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus
