• Ezekre a védőoltásokra van szükség iskoláskorban

        Dr. Balogh Andrea
        Szerző: WEBBeteg - Dr. Balogh Andrea, gyermekgyógyász

        Miért fontos, hogy gyermekeink oltottak legyenek? Mikor nem oltanak be egy gyermeket? Hogyan történik egy iskolai kampányoltás megszervezése? Milyen betegségek ellen nyújtanak védelmet? Minden az iskolai védőoltásokról.

        A védőoltások fontosak egyrészt, hogy megelőzzük azokat a korábban súlyos, sokszor halandóságot okozó betegségek kialakulását, esetleg járványszerű terjedését, mint a torokgyík, a szamárköhögés, a tetanusz, a járványos gyermekbénulás stb.

        Másrészről az Európai Unióba lépéssel, határaink megnyílásával egyre nagyobb a veszélye a különböző betegségek behurcolásának különösen, hogy számos környező országban például kanyaró, rózsahimlő stb. ellen nem oltják a lakosságot, így ott annak előfordulása sem ritka. Ebből következően ezeket a betegségeket behurcolhatják hazánkba és a mi gyermekeinkre - ha nem oltottak - veszélyt jelentenek.

        Az iskolaorvos és védőnő írásban értesíti a szülőket arról, hogy gyermekük iskolai védőoltásának mikor lesz a várható időpontja, milyen oltást fog kapni és kérik a szülőket, hogy aláírásukkal jelezzenek vissza, hogy gyermekük megkaphatja e az adott védőoltást illetve, hogy az oltásnak van e valamilyen ellenjavallata.

        Hirdetés

        Mikor nem oltanak be egy gyermeket?

        A téma cikkei

        5/1 Iskolakezdés - A leggyakoribb kérdések
        5/2 Védőoltások iskoláskorban
        5/3 Iskolaérettség megítélése orvosi szempontból
        5/4 Az egészséges iskolatáska
        5/5 Tippek iskolakezdéshez

        Az oltás beadásának abszolút ellenjavallata nincs, ám egyes esetekben az orvosnak mérlegelnie kell. Ha lázas a gyermek, ha antibiotikumot szed, ha vérkészítményt (vér, plazma, thrombocita szuszpenzió, immunoglobulin), ha védőoltást kapott bizonyos időn belül, ha allergiás az oltóanyag bármely összetevőjére, ha terhesség áll fenn, ha műtéte, balesete volt 4-6 héten belül. Ilyen esetben az orvos várakozik, hogy a lázas gyerek meggyógyuljon, illetve a gyermek kezelőorvosának vagy védőoltási szaktanácsadónak a véleményét kéri ki.

        Ha a gyermeknek valamilyen krónikus betegsége van (daganatos betegség, epilepszia, immunbetegség stb.), akkor is mindig a kezelőorvos tanácsát, írásos véleményét kéri az oltóorvos az oltás beadásához.

        Torokgyík és tetanusz elleni oltás

        Az iskolákban a kötelező védőoltások a 6. és a 8. évfolyamos hallgatókat érintik. 6. osztályban két alkalommal kapnak védőoltást a tanulók. Első ízben szeptember hónapban az úgynevezett DiTe oltást kapják. Ez diphteria, azaz torokgyík és tetanusz ellen nyújt védettséget. Ilyen komponensű oltást gyermekeink már több alkalommal kaptak (legutóbb 6 éves korukban), ez az oltás az immunrendszer memóriájának emlékeztetésére szolgál. Ezt az oltást a felkar izomzatába kapják.

        Az oltás után helyi fájdalom, duzzanat, illetve enyhe láz, hőemelkedés fordulhat elő főleg az esti, délutáni órákban. Ezért azt szokták javasolni, hogy a gyermek az oltás napján ne tornázzon, ne ússzon. A felkar fájdalmát otthon vizes ruhával, illetve a lázat lázcsillapító adásával lehet csillapítani.

        Mumpsz és rózsahimlő elleni oltás

        A DiTe oltás után 4 héttel az MMR oltást kapják a diákok. Ez mumpsz és morbilli, azaz kanyaró és rubeola, azaz rózsahimlő ellen nyújt védettséget. Ezt az oltást a felkar bőre alá kapják, így sokkal kevesebb fájdalommal, helyi reakcióval jár általában. A tünetek az oltás beadását követő 7-10 nap múlva jelentkezhetnek, mint hőemelkedés, esetleg láz, apró pontszerű kiütések főleg a nyakon és a törzs felső részén, a nyakon nyirokcsomó megnagyobbodás léphet fel.

        Májgyulladás elleni oltás

        8. osztályban az Engerix-B nevű oltást kapják a hallgatók. Ez a fertőző májgyulladás B típusa ellen nyújt védelmet. Ezt az oltást szeptemberben és márciusban is megkapják a gyerekek. A B típusú hepatitis vírus ellen adott oltóanyagot is a felkar-izomzatba kapják a gyerekek. Ugyanúgy láz, helyi duzzanat, fájdalom alakulhat ki az oltás napján, mint a DiTe oltás kapcsán.

        Dr. Balogh Andrea, gyermekorvos

        Forrás: WEBBeteg
        Orvos szerzőnk: Dr. Balogh Andrea, gyermekorvos

        Módosítva: 2017.11.17 19:03, Megjelenés: 2017.10.28 12:26
      • Cikkajánló

        Az alvási apnoe okai

        Az alvási apnoe okai

        Dr. Zsuga Judit

        Mi állhat az obstruktív, és mi a centrális alvási apnoe hátterében?

        Füstmentes jövő?

        Füstmentes jövő?

        Szponzorált tartalom

        Az ártalomcsökkentés a társadalom, és így végső soron mindannyiunk érdeke. (x)

        Jól vannak a debreceni négyes ikrek

        Jól vannak, szépen fejlődnek a debreceni női klinikán csütörtök este született négyes ikrek - számoltak be az orvosok és a szülők.

        Mitől illatos a babák feje?

        A világon elsőként azonosították az újszülöttek fejillatának kémiai összetételét a Kobe Egyetem professzora, Mamiko Ozaki vezetésével - írta a Medicalxpress a Science Reports alapján. Az illatok kutatásától azt remélik, hogy az felhasználható lesz például a csecsemők elhanyagolásának és az anya-csecsemő közötti kötődési rendellenességeknek a megelőzésére.

        A védőoltások valódi biztonsága

        Az egészségügyi ellátók már régóta szeretnék tisztázni a védőoltások biztonságossága körül kialakult vitákat, és a betegekben felmerülő kérdésekre egyértelmű válaszokat adni. Egy mostanában készült amerikai tanulmány, melynek eredményeit a Gyermekgyógyászati Akadémiai Szövetségek konferenciáján mutatták be, épp ezzel a kérdéssel foglalkozik.

        Kötelező és ajánlott védőoltások gyermekkorban

        A védőoltások az úgynevezett aktív immunizálás eszközei. Ez azt jelenti, hogy az élő, legyengített kórokozót, elölt kórokozót vagy a kórokozó valamely alegységét tartalmazó oltás beadása után a szervezet saját immunválasza hozza létre a védő hatást. Legyünk tisztában a kötelező és a szabadon választott védőoltásokkal.

        Az oltásellenes mozgalom érvei és a valódi válaszok - Tévhitek és tények

        Az oltások az orvostudomány egyik legnagyobb vívmányai, ennek ellenére sokan ellenzik azokat. Felnőttkorban a mi döntésünk, hogy beoltatjuk-e magunkat egy-egy betegség ellen, azonban súlyosabb a felelősségünk, ha a gyermekeink vakcinázásáról döntünk. Olvassa el a gyakori tévhiteket, és szabaduljon meg a kételyektől!

        Influenza elleni védőoltás: kockázat vagy védelem?

        Vannak, akik feleslegesnek vagy károsnak ítélik, mások a tűtől félnek - számos oka lehet annak, hogy az éves influenza elleni védőoltást a legtöbben a végtelenségig halasztják. Ám az influenza súlyos betegség, ezért javasolják a szakértők a magas kockázatú csoportba tartozók számára a védőoltást.

        Védőoltások: mik lehetnek a következmények?

        A védőoltások alkalmazása a kockázat-haszon mérlegelésén alapszik. Mindennek van kockázata: egy oltás beadásának, egy gyógyszer bevételének, egy gépjárműben utazásnak vagy egy kirándulásnak is. Akkor alkalmazunk egy kezelést, akkor adunk védőoltást, ha az ebből eredő várható haszon, előny messze meghaladja a hátrányokat.

        Valóban oltásellenesek a magyar szülők?

        2016 tavaszán felkorbácsolta az indulatokat az állampolgári jogok biztosának állásfoglalása, amely szerint az óvodai felvételinek nem feltétele az, hogy a gyermek a kötelező védőoltásokat megkapja. Ünnepeltek az oltásellenesek, míg mások pánikba estek, hogy ezzel az oltatlan gyerekek hadát szabadítják rájuk. Idén nyáron ismét, a környező országokban sokakat megbetegítő kanyaró kapcsán gondolkozhattunk el azon, vajon mennyire fontosak a védőoltások - és ezzel vajon mennyire vagyunk tisztában.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.