A járványos gyermekbénulás (poliomyelitis, Heine-Medin-kór)

A járványos gyermekbénulás a poliovírus által okozott fertőző megbetegedés, amely az idegrendszert megtámadva izombénulást okozhat, elsősorban 5 év alatti gyermekeknél. Európán és Magyarországon jelentős poliomyelitis-járványok utoljára az 1950-es években söpörtek végig. A kötelező védőoltásnak köszönhetően a betegség kontinensünkről már szinte eltűnt, ugyanakkor szórványosan napjainkban előfordulhat.

A poliovírus-fertőzés

A betegség - poliomyelitis, polio, járványos gyermekbénulás és a Heine-Medin-kór ugyanazt a kórképet jelöli - kórokozója az enterovírusok közé tartozó poliovírus. Súlyos szövődményként bénulást elsősorban kisgyermekeknél okozhat, innen származik közismert elnevezése, ugyanakkor oltatlan felnőttek is megbetegedhetnek.

A kórokozó szájon keresztül jut a szervezetbe. A vírusok először a garat és a bélcsatorna nyálkahártyájában telepszenek meg és kb. 1-3 héten át ott szaporodnak, ezalatt a beteg nyála és széklete már fertőz. Ezután a vírusok a nyaki és hasi nyirokcsomókon keresztül belépnek a véráramba, és az esetek egy részében eljutnak a központi idegrendszerbe, az agyba és a gerincvelőbe is. Ez felelős a legsúlyosabb szövődményekért, az izombénulásért.

Fontos tudni, hogy a poliovírus-fertőzés csak az esetek 5%-ában érinti a központi idegrendszert, kb. 95%-ban a betegség enyhe lefolyású heveny megbetegedést okoz, vagy tünetmentes.

A vírusnak három típusa létezett, mára már csak a poliovírus-1 létező, de mindhárom azonos klinikai lefolyású fertőzést okozott emberben.

A járványos gyermekbénulás járványügyi jelentősége

Európa 2002 óta poliómentes, és a világ nagy részén is jelentősen visszaszorult. Az oltási programok eredményeként a vad poliovírus napjainkban csak olyan, közegészségügyi szempontból elmaradott országokban terjed, mint Afganisztán vagy Pakisztán egyes részei.

A magas átoltottság fenntartása azonban több ok miatt is szükséges:

• A behurcolt esetek miatt a vakcináció biztosítja továbbra is, hogy ne alakulhassanak ki az egyedi fertőzésekből járványok.
• A világszerte használt vakcinák egy része nem inaktivált, hanem legyengített vírusokat tartalmaz. Ezek a legyengített vírusok egyes emberekben tovább élnek, sőt akár mutálódhatnak is, és a nem oltottakban megbetegedést okozhatnak. Európában már csak inaktivált vírust tartalmazó oltást használnak, ahol ez a terjedési út nem fordulhat elő, de világszinten még nem került sor a potenciálisan fertőzést okozó orális poliovakcina (OPV) kivezetésére.

A poliovírus rendkívül könnyen terjed, mivel a fertőzött személy már a vírus lappangási ideje alatt és tünetmentes esetekben is fertőzőképes. Elsődlegesen széklet-száj úton terjed szennyezett kéz, élelmiszerek útján, de akár cseppfertőzéssel is továbbadható.

Magyarországon az 1950-es években több nagy poliojárvány tört ki, a fertőzöttek 2%-a meghalt, többen tartós lélegeztetésre szorultak. A védőoltást 1959-ben vezették be.

A poliomyelitis tünetei

A poliovírus-fertőzés lappangási ideje körülbelül 9-12 napra tehető. Ezelatt panaszokat nem okoz, de a szervezetben szaporodik és már továbbadható.

A fertőzöttek kb. 70 százalékában a lefolyás tünetmentes.

Heveny megbetegedés kezdeti tünetei nem jellegzetesek, a legtöbb vírusos megebetegedés esetén tapasztalható tünetek fordulhatnak elő:

• láz
• fejfájás
• hurutos panaszok
• gyomor-bélrendszeri tünetek (hasmenés, hányás)

A fertőzöttek legnagyobb részénél a többi súlyosabb tünet nem alakul ki, a panaszok spontán elmúlnak. Ez a lefolyás jellemző az összes fertőzött 25 százalékára, a megbetegedéssel járó esetek kb. 85 százalékára. Az esetek kevesebb mint 5, a megbetegedések 15 százalékában azonban néhány nap után ismét jelentkeznek tünetek:

• agyhártyagyulladásos tünetek: a láz és a fejfájás visszatérése
• izomzat érintettségét jelző tünetek: izomfájdalom, érzékelésvesztés, izomgyengeség vajd izombénulás

A bénulások megjelenése különböző súlyosságot mutathat, lehetnek egészen enyhe és átmeneti, de súlyos és végleges formák is. A bénulások petyhüdt jellegűek, többnyire aszimmetrikusak. Olykor spontán javulás mutatkozhat, de ha az idegsejt elpusztul, akkor a bénulás végleges. Ilyen kimenetelű az összes megbetegedés kb. 1 százaléka.

Amennyiben a végleges bénulás a légzőizmokat is érinti, akkor csak az élethosszig tartó gépi lélegeztetéssel marad életben a beteg. A légzési elégtelenség a halálos kimenetelű esetek leggyakoribb oka is. Más esetekben a bénulás elsősorban a vázizomzatot érinti, tartós mozgásképtelenség alakulhat ki.

Kezelési lehetőségek

A járványos gyermekbénulás kezelésére a vírust elpusztító gyógyszer nem áll rendelkezésre. Az akut fertőzés után esetleg visszamaradó bénulásokra tüneti kezelés, az izomrövidülések korrekciójára műtét, különböző járást és egyéb funkciókat segítő ortézisek, továbbá rehabilitációs kezelés (pl. fizioterápia) szükséges.

Megelőzés, vakcináció

Magyarországon a kötelező védőoltások közé tartozik a járványos gyermekbénulás elleni oltás, amelyet a gyermekek az oltási rend szerint összesen öt alkalommal kapnak, 2, 3, 4 és 18 hónaposan, valamint 6 éves korban. A vakcinát az ötkomponensű védőoltás részeként, kombináltan adják be. Az oltóanyag inaktivált poliovírust tartalmaz ami nem okozhat fertőzést, hazánkban 2006 óta csak ez a típus van használatban.

Mivel a vírus elsősorban széklettel szennyezett tárgyakon, piszkos kéz, mosatlan élelmiszerek közvetítésével terjed, a rosszabb közegészségügyi körülményekkel rendelkező területekre utazóknak különösen fontos az általános higiénés szabályok betartása.

Forrás: WEBBeteg
Szerzőnk: Dr. Árki Ildikó, háziorvos
Aktualizálta: Dr. Reinhardt István
Járványügyi adatok forrása: WHO, Európai Vakcinázási Információs Portál