Mikor gondoljon kötőhártya-gyulladásra gyermekénél?

A kötőhártya-gyulladás (conjunctivitis) sok esetben gyógyszeres kezelés nélkül is gyógyuló, gyakori betegség, de a megfelelő terápia lerövidíti a betegség időtartamát, csökkentheti a szövődmények kialakulásának esélyét.

A kötőhártya vékony átlátszó hártya, mely biztosítja a szem mozgását és védi a szemgolyót a külső behatásoktól. Gyulladása háttérben különböző kórokozók állhatnak (baktérium, gomba, vírus), ritkábban kórokozó nélkül, allergia vagy környezeti irritáció is okozhatja. Érintheti az egyik, vagy mindkét szemet.

Mi jelzi, ha kötőhártya-gyulladása lehet gyermekének?

Kicsiknél sírás, nyűgösség, szemdörzsölés, fénykerülés, hunyorgás jelezheti a kötőhártya-gyulladást. Bakteriális eredetű gyulladásnál szemvörösség, váladékozás, csipázás, a szemhéjszélek összeragadása, szemhéjduzzanat figyelhető meg, míg vírusfertőzés esetén a kifejezett könnyezés, viszketés, erős szemhéj duzzanat mellett néha kis pontszerű bevérzések és szürkés hártyák is megjelenhetnek.

Óvodás kor fölött már fájdalomra, homályos látásra, szúródásra, viszketésre panaszkodhatnak a gyerekek. A vírusos kötőhártya-gyulladás jelentkezhet önállóan, de gyakran felső légúti hurutos betegség kísérő tüneteként jelentkezik.

Mikor forduljunk orvoshoz?

A kötőhártya-gyulladás gyakran gyógyszeres kezelés nélkül is leküzdhető betegség. A vény nélkül kapható érszűkítőket tartalmazó cseppek bár mérséklik a tüneteket, a gyógyulást késleltetik. A megfelelő kezelés lerövidíti a betegség időtartamát, így csökkenti a szövődmények kialakulásának esélyeit.

A visszatérő tünetek hátterében csecsemőkorban a könnycsatorna szűkülete állhat. Amennyiben a panasz spontán nem szűnik meg, keressünk fel gyermekszemészeti szakrendelést. Elsőként a szem és környékének tisztán tartása, a könnycsatorna lágy masszírozása javasolt, majd kb. 2,5-3 hónapos korban jöhet szóba a könnyút tágítása, szükség esetén antibiotikumkészítménnyel való átmosása. Nem szűnő panaszok, fokozódó tünetek esetén ismételt szemészeti vizsgálat indokolt, mert lehet, hogy szövődményként a gyulladás a szem mélyebb részébe terjedt. Ilyenkor a szem mellé és karvénába adott injekciók, infúziós kezelés és műtét is szóba jöhet.

Mi történik a rendelőben?

A szemészeti vizsgálatok során a gyermek együttműködése a pontos diagnózisalkotáshoz elengedhetetlen, ezért már otthon ajánlott elmesélni, mi fog történni a rendelőben. Fontos, hogy őszintén beszéljünk a gyermeknek az estleges kellemetlen vagy – a szem körüli gyulladás esetén – akár fájdalmas vizsgálatokról is, hiszen a csemete bizalmát könnyen elveszíthetjük, még, ha jószándékból tagadjuk is el ezek lehetőségét.

Az orvost segíti a diagnózis felállításában a szülők megfigyelése a betegség tünetéről, lefolyásáról. Fontos kérdések:

• Hogyan kezdődött a betegség? Mióta tart?
• Mi válthatta ki a gyulladást? Volt-e sérülés? Kerülhetett-e valami a szemébe? Ismert-e valamilyen allergiája?
• Korábban volt-e hasonló betegsége?
• Milyen egyéb betegsége van?
• A családban valakinek van-e kötőhártya-gyulladása?

Ha lehetséges, a látásélességet először képekkel, villával (Ammon jel), számokkal vizsgálja meg az orvos, ezt követi a szem műszeres, réslámpás vizsgálata.

A gyulladást fenntarthatja a szemrésbe került idegen anyag (pl. fűrészpor, növényi szemcsék, homokszemcse, porszemek), amelyet szakorvosnak érzéstelenítő csepp alkalmazása mellett minél hamarabb, már a vizsgálat során el kell távolítani Ha szükséges, a váladékból steril vattapálcával mintát is vesznek.

Orvosi kezelés és házi praktikák

Bakteriális kötőhártya-gyulladás esetén antibiotikumos szemcseppet, szemkenőcsöt fog felírni orvosa. Előfordul, hogy a kórokozó ellenálló az adott antibiotikummal szemben, így a mintavételt követő tenyésztés eredménye alapján változtatni kell az alkalmazott gyógyszeren. Ha szükséges, gyulladáscsökkentővel is kiegészíthető a kezelés. Hámhiány esetén műkönnyeket, hámosító géleket írhat fel orvosa, ritkán indokolttá válhat tabletták, vagy intravénás injekciók alkalmazása is.

A kezelés akkor eredményes, ha betartjuk a sterilitás és cseppentés szabályait! A szemcseppet előírt ideig és adagban használjuk, felbontás után hűtőben tároljuk. Fontos a szavatossági idő betartása, mert lejárt szavatosságú cseppel többet árthatunk, mint használunk. A szemcseppet érdemes fekvő helyzetben a szemhéjak szétnyitása mellett a külső szemzugba cseppenteni, mert innen a kötőhártya teljes felületén egyenletesen eloszlik, majd a belső szemzugban lévő könnycsatornán át hagyja el a szem környékét. A váladékot steril gézlappal, a leragadt szemhéjakat pedig felforralt és lehűtött vízbe mártott gézlappal kell letörölgetni. Családtagok sem használhatják az egymásnak felírt szemcseppet! Fontos, hogy a gyermek a szemét ne piszkálja, hiszen a kórokozót az egyik szemből a másikba, vagy egyéb testtájakra viheti át.

Orvos szerzőnk: Dr. Juhász Levente Ákos, szemész, látszerész
Aktualizálta: Dr. Schlick-Szabó Anna, gyermekgyógyász, Bethesda Gyermekkórház