Kötelező és ajánlott védőoltások gyermekkorban

Dr. Szimuly Bernadett
szerző: Dr. Szimuly Bernadett, általános orvos - WEBBeteg
aktualizálta: Dr. Schlick-Szabó Anna, Bethesda Gyermekkórház frissítve: 2021.07.14.

A védőoltások az úgynevezett aktív immunizálás eszközei. Ez azt jelenti, hogy az élő, legyengített kórokozót, elölt kórokozót vagy a kórokozó valamely alegységét tartalmazó oltás beadása után a szervezet saját immunválasza hozza létre a védő hatást. Legyünk tisztában a kötelező és a szabadon választott védőoltásokkal.

A gyermekek oltását úgynevezett oltási naptár alapján végzik, vagyis az egyes oltások meghatározott életkorokban adandók. Léteznek olyan állapotok, amikor egyes oltások beadása nem, vagy csak későbbi időpontban javasolt. Ilyenek például a következők: lázas betegség, immunológiai károsodás, terhesség, az oltóanyag valamely komponensével szembeni túlérzékenység, a kórelőzményben súlyos oltási szövődmény az adott oltás beadása után, bizonyos idegrendszeri betegségek.

Általánosságban elmondható, hogy mérlegelni kell az oltások beadása esetén fellépő esetleges komplikációkat és az oltás elmulasztása esetén kialakuló lehetséges betegség veszélyeit. Vannak olyan oltások, melyek kombinációban adhatók, így az oltások száma csökkenthető.

Megkülönbözetünk kötelező és szabadon választható védőoltásokat, valamint olyanokat, amiket megbetegedési veszély esetén kell alkalmazni. Magyarországon 2019-től 12 fertőzés ellen kötelező az oltás.

Oltási reakció és szövődmény

Érdemes néhány szóban összefoglalni az "oltási reakció" és az "oltási szövődmény" jelentését és a két jelenség közötti különbséget. Az oltási reakció a beadás után jelentkező normális reakció, ami bizonyos oltottakon előfordul, másoknál nem. Ezek a tünetek például az oltás helyén kialakuló fájdalmas duzzanat, bőrpír vagy a láz is. Oltási szövődmény csak kis számú betegben jön létre, akik az átlagtól eltérően reagálnak az oltásra, a szövődmény fellépte előre nem megjósolható. Az oltási reakció általában a beadást követő 1-2 napon belül lép fel, egyes vakcinák esetében (pl. bárányhimlő) 10-14 nap múlva.

Kötelező védőoltások

Tüdőgümőkór, tbc. Az elsőként beadandó oltás a BCG (Bacillus Calmette-Guérin), ezt az újszülöttek jellemzően még a szülészeti intézményben, vagy maximum 6 hetes korukig kapják meg a felkar bőrébe. A védőoltás a tuberkulózis (tbc, gümőkór) legsúlyosabb formái ellen alakít ki védettséget. Az oltás helyén sokszor duzzanat, pír lép fel, esetenként akár nedvedző elváltozás is kialakulhat (ez később spontán gyógyul).

Torokgyík, szamárköhögés, tetanusz, járványos gyermekbénulás. Kettő, három és négy hónapos korban kerül sor a diphteria (torokgyík), a pertussis (szamárköhögés) és a tetanusz (merevgörcs), valamint poliomyelitis (járványos gyermekbénulás) és a Haemophilus influenzae B típusa ellen védő kombinált oltásra (DTPa-IPV-HiB).

A járványos gyermekbénulás elleni oltás inaktivált kórokozót tartalmaz, a korábban alkalmazott Sabin-cseppet nem használják. A kisgyermekek 18 hónapos korban ismét megkapják a DTPa-IPV-HiB oltást.

Kanyaró, mumpsz, rubeola. A MMR (morbilli - kanyaró; mumpsz - járványos fültőmirigy-gyulladás és rubeola - rózsahimlő) elleni oltást 15 hónaposan kapják a csecsemők. Ez a vakcina élő, gyengített vírusokat tartalmaz. Tizenegy éves korban az oltást megismétlik.

Betöltött hat éves korban ismét sor kerül a DTPa-IPV oltás ismétlésére, ezúttal azonban a HiB komponens nélkül, majd tizenegy évesen is megismétlik a diphteria, a szmárköhögés és a tetanusz elleni oltást.

Hepatitis B. A májgyulladást okozó Hepatitis B vírus elleni oltást a hetedik osztályos tanulók kapják kampányoltás keretében.

Pneumococcus. 2014-től kötelező a pneumococcus baktérium 13 szerotípusa ellen alkalmazott védőoltás, melyet 2,4 és 12 hónapos korban kapnak a csecsemők. Ez a baktérium a tüdőgyulladás, az agyhártyagyulladás, arcüreggyulladás, középfülgyulladás, vérmérgezés egyik fő kórokozója. A kisgyermekek mellett elsősorban 50 év felettieknek ajánlják még az oltás felvételét.

Bárányhimlő. A bárányhimlő (varicella) elleni oltás a fertőzés esélyét jelentősen lecsökkenti, vagy a betegség sokkal enyhébb lefolyásban jelentkezik, a szövődmények megelőzhetők. A vakcina 2019 őszétől kötelező 13-16 hónapos csecsemők számára. Beadását olyan fogamzó képes korú nők esetén is érdemes megfontolni, akik vérvizsgálattal igazoltan nem estek át a fertőzésen, hiszen a terhesség korai szakaszában a bárányhimlő súlyos magzati fejlődési rendellenességeket okozhat.

Szabadon választható védőoltások

Ma már több olyan oltás is létezik, amely Magyarországon nem kötelező, a szülők egyéni mérlegelés alapján (illetve a gyermekorvos javaslatára) kérhetik a vakcina beadását. Ezek többnyire térítésköteles oltóanyagok, kisebb részben támogatott, ingyenes formában igényelhetőek.

Rotavírus. Érdemes megemlíteni a rotavírus elleni, szájon keresztül beadandó vakcinát. A rotavírus súlyos, hasmenéssel és hányással járó gyomor-bélrendszeri fertőzést okoz. A betegség (főleg kis csecsemők esetén) gyakran vezet kiszáradáshoz és kórházi felvételt is indokolhat.

HPV. A humán papillomavírus elleni oltás hetedik osztályos lányok számára ingyenesen igényelhető, kampányoltás keretében. Ennek lehetőségéről az iskola tájékoztatja a szülőket, akiknek nyilatkozniuk kell igényükről. A védőoltás a méhnyakrákot okozó két leggyakoribb és legveszélyesebb vírustözs ellen nyújt védelmet. Megfontolandó az oltás beadása a szexuális élet előtt álló valamennyi fiatalnak, fiúknak is.

Egyéb oltások. További, nem kötelező, ám ajánlott oltás még

Esetenként ajánlható oltások

Bizonyos betegségek esetén a betegségnek kitett egyéneket (felnőtteket is) oltásban kell részesíteni. Ilyen betegségek pl. a tetanusz, a diphteria, a pertussis, a rubeola, a morbilli, a mumpsz, a veszettség, a Hepatitis B vagy a hastífusz. A külföldi utazások előtt mindenképpen fontos tájékozódni az esetleges járványveszélyről és annak megfelelően a (földrészek, országok szerint) szükséges oltásokat beadatni.

Dr. Szimuly Bernadett, általános orvos

Bethesda Gyermekkórház logóOrvos szerzőnk: Dr. Szimuly Bernadett, általános orvos
Lektorálta, aktualizálta: Dr. Schlick-Szabó Anna, gyermekgyógyász, Bethesda Gyermekkórház

Hozzászólások (17)

Cikkajánló

Alvászavar Alvászavar

Ezek a káros szokások okozhatnak alvászavart. (x)

Liposzómás C-vitamin Liposzómás C-vitamin

Az őszi-téli hónapok beköszöntével előtérbe kerül az immunerősítés. (x)

Új típusú Pfizer vakcina - ők...

Először az egészségügyi dolgozók vehetik fel a múlt héten Magyarországra érkezett új típusú, omikron elleni Pfizer vakcinát. Jövő héttől már...

A kötelező MMR oltás csecsemőkorban...

Az MMR háromkomponensű vakcina: a kanyaró, a mumpsz és a rubeola (rózsahimlő) elleni oltóanyagot tartalmazza. Magyarországon kötelező gyermekkori...

Megérkezett Magyarországra az első...

Megérkezett Magyarországra a Pfizer és a BionTech koronavírus ellen kifejlesztett új vakcinája - jelentette be a Nemzeti Népegészségügyi Központ...

A leggyakoribb gyermekbetegségek

Sok esetben nem a fertőzés maga veszélyes, hanem a lehetséges szövődmények kialakulása. Szerencsére ezen betegségek jó része védőoltással...

Amit a bárányhimlő elleni...

A bárányhimlő ellen csak védőoltással lehet hatékonyan védekezni. Mivel nagyon fertőző, hosszú lappangási idővel rendelkező betegség...

Szeptembertől kötelező lesz a...

Müller Cecília megbízott országos tisztifőorvos közölte, 13-16 hónapos korban kapják meg a gyermekek a védőoltást, amelyre 1,3 milliárd forint...

Kanyaró - Válaszok a leggyakrabban...

Összegyűjtöttük a leggyakrabban felmerülő kérdéseket kanyarótémában. Tünetek, lappangási idő, komplikációk, megelőzés.

Kiütéses fertőző betegségek

Az alábbiakban összefoglaló és összehasonlító jelleggel összegyűjtöttük a leggyakoribb kiütéses fertőző betegségek jellemzőit.

Kérje ingyenes cikkértesítőnket!
Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.