• Kötelező és ajánlott védőoltások gyermekkorban

        WEBBeteg - Dr. Szimuly Bernadett, általános orvos
        Szerző: WEBBeteg - Dr. Szimuly Bernadett, általános orvos

        A védőoltások az úgynevezett aktív immunizálás eszközei. Ez azt jelenti, hogy az élő, legyengített kórokozót, elölt kórokozót vagy a kórokozó valamely alegységét tartalmazó oltás beadása után a szervezet saját immunválasza hozza létre a védő hatást. Legyünk tisztában a kötelező és a szabadon választott védőoltásokkal.

        Létezik passzív immunizálás is, ilyenkor már kész immunglobulint juttatnak be a szervezetbe.

        A gyermekek oltását úgynevezett oltási naptár alapján végzik, vagyis az egyes oltások meghatározott életkorokban adandók. Léteznek olyan állapotok, amikor az oltások beadása nem, vagy csak későbbi időpontban javasolt. Ilyenek például a következők: lázas betegség, immunológiai károsodás, terhesség, az oltóanyag valamely komponensével szembeni túlérzékenység, a kórelőzményben súlyos oltási szövődmény az adott oltás beadása után, bizonyos idegrendszeri betegségek.

        Hirdetés

        Oltási reakció és szövődmény

        Érdemes néhány szóban összefoglalni az "oltási reakció" és az "oltási szövődmény" jelentését és a két jelenség közötti különbséget. Az oltási reakció a beadás után jelentkező normális reakció, ami bizonyos oltottakon előfordul, másoknál nem. Ezek a tünetek például az oltás helyén kialakuló fájdalmas duzzanat, bőrpír vagy a láz is. Oltási szövődmény csak kis számú betegben jön létre, akik az átlagtól eltérően reagálnak az oltásra, a szövődmény fellépte előre nem megjósolható.

        Általánosságban elmondható, hogy mérlegelni kell az oltások beadása esetén fellépő esetleges komplikációkat és az oltás elmulasztása esetén kialakuló esetleges betegség veszélyeit. Az egyes oltásokat egymással lehet kombinálni, így az oltások száma csökkenthető.

        Megkülönbözetünk kötelező és szabadon beadható védőoltásokat valamint olyanokat, amiket megbetegedési veszély esetén kell alkalmazni.

        Kötelező védőoltások

        Tüdőgümőkór, tbc. Az elsőként beadandó oltás a BCG (Bacillus Calmette-Guérin), ezt az újszülöttek 6 hetes korukig kapják meg a felkar bőrébe. A védőoltás a tuberkulózis (tbc, gümőkór) legsúlyosabb formái ellen alakít ki védettséget.

        Az oltás helyén sokszor duzzanat, pír lép fel, esetenként akár nedvedző elváltozás is kialakulhat (ez később spontán gyógyul). 

        Ezek a cikkek is érdekelhetik Önt

        Torokgyík, szamárköhögés, tetanusz, járványos gyermekbénulás. Kettő, három és négy hónapos korban kerül sor a diphteria (torokgyík), a pertussis (szamárköhögés) és a tetanusz (merevgörcs), valamint poliomyelitis (járványos gyermekbénulás) és a Haemophilus influenzae B típusa  ellen védő kombinált oltásra (DTPa-IPV-HiB).

        A járványos gyermekbénulás elleni oltás ínaktivált kórokozót tartalmaz, a korábban alkalmazott Sabin-cseppet nem használják. A kisgyermekek 18 hónapos korban ismét megkapják a DTPa-IPV-HiB oltást.

        Kanyaró, mumpsz, rubeola. A MMR (morbilli - kanyaró; mumpsz - járványos fültőmirigy-gyulladás és rubeola - rózsahimlő) elleni oltást 15 hónaposan kapják a csecsemők. Ez a vakcina élő, gyengített vírusokat tartalmaz. Tizenegy éves korban az oltást megismétlik.

        Betöltött hat éves korban ismét sor kerül a DTPa-IPV oltás ismétlésére, ezúttal azonban a HiB komponens nélkül, majd tizenegy évesen is megismétlik a diphteria és a tetanusz elleni oltást.

        A Hepatitis B elleni oltást a hetedik osztályos tanulók kapják kampányoltás keretében. 2014-től kötelező a pneumococcus elleni védőoltás is.

        Szabadon beadható védőoltások

        Esetenként ajánlható oltások

        Bizonyos betegségek esetén a betegségnek kitett egyéneket oltásban kell részesíteni. Ilyen betegségek pl. a tetanusz, a diphteria, a pertussis, a rubeola, a morbilli, a mumpsz, a veszettség, a Hepatitis B vagy a hastífusz. A külföldi utazások előtt mindenképpen fontos tájékozódni az esetleges járványveszélyről és annak megfelelően a szükséges oltásokat beadatni.

        Ma már több olyan oltás is létezik, amely Magyarországon nem kötelezően beadandó, a szülők egyéni mérlegelés alapján (illetve a gyermekorvos javaslatára) kérhetik a beadást (ezek térítésköteles vakcinák).

        Rotavírus. Érdemes megemlíteni a rotavírus elleni, szájon keresztül beadandó vakcinát. A rotavírus súlyos, hasmenéssel és hányással járó gyomor-bélrendszeri fertőzést okoz. A betegség (főleg kis csecsemők esetén) gyakran vezet kiszáradáshoz és kórházi felvételt is indokolhat.

        Bárányhimlő. A varicella (bárányhimlő) elleni oltás a fertőzés esélyét jelentősen lecsökkenti, vagy a betegség sokkal enyhébb lefolyásban jelentkezik, a szövődmények megelőzhetők. Beadását olyan fogamzó képes korú nők esetén is érdemes megfontolni, akik vérvizsgálattal igazoltan nem estek át a fertőzésen (hiszen a terhesség korai szakaszában a bárányhimlő súlyos magzati fejlődési rendellenességeket okozhat).

        Egyéb oltások. További, nem kötelező oltások még például a kullancs encephalitis, a meningococcus baktérium okozta agyhártyagyulladás, az influenza elleni vakcinák.

        (WEBBeteg - Dr. Szimuly Bernadett belgyógyász)

        Módosítva: 2015.10.24 11:37, Megjelenés: 2015.10.24 11:37
      • Nyomtatás
      • Cikkajánló

        Bárányhimlő

        Bárányhimlő

        MTI

        2019 szeptemberétől kötelező lesz a bárányhimlő elleni védőoltás.

        Ha sérülés, Leukoplast!

        Ha sérülés, Leukoplast!

        WEBBeteg - Szponzorált tartalom

        A hazánkban régóta ismert és elismert termékcsalád a sebek, sérülések szakértője. (x)

        Ezek a leggyakoribb tévhitek az influenzával kapcsolatban

        Szakértők szerint az influenzával kapcsolatos tévhitek elleni harc legalább olyan nehéz, mint a vírus legyőzése. Mivel az influenza veszélyes, akár még halálos is lehet, fontos, hogy mindannyian tudjuk, mi a mese és mi a valóság. Íme a leggyakoribb tévhitek.

        Hogyan előzzük meg a tüdőgyulladást?

        A tüdőgyulladás leggyakrabban azért alakul ki, mert immunrendszere valami miatt (átmenetileg vagy tartósan) gyengébb. Egészsége megőrzésével vagy akár védőoltással sokat tehet azért, hogy megelőzze a betegség kialakulását.

        Az immunerősítés lehetőségei gyermekkorban

        Az immunerősítés lehetőségei különösen az őszi és kora tavaszi időszakban gondolkodtatják el a szülőket: hogyan is lehetne az egyik betegségből a másikba eső gyermeküket jobb egészségi állapotba hozni?

        Mire figyeljenek a 2018-as orosz foci vb-re utazók?

        Június közepén kezdetét vette a 21. FIFA labdarúgó-világbajnokság, amely tornának ezúttal Oroszország ad otthont. Rengeteg szurkoló érkezett az országba a világ számos pontjáról, hogy buzdítsa hazája válogatottját az év egyik legfontosabb sporteseményén. A tornára azonban nemcsak a szimpatizánsok, hanem az orosz egészségügyi szervezetek is készültek az Egészségügyi Világszervezet (WHO) Európai kirendeltségével egyetemben.

        Amit a bárányhimlő elleni oltásról tudni kell

        A bárányhimlő ellen csak védőoltással lehet hatékonyan védekezni. Mivel rendkívül fertőző, hosszú lappangási idővel rendelkező betegség, önmagában a higiénés szabályok betartása és a betegek elkerülése nem akadályozza meg a bárányhimlő járvány kialakulását.

        Kanyaró - Tünetek és szövődmények

        A kanyaró lázzal és kiütéssel járó fertőző megbetegedés, Magyarországon a kötelező oltásnak köszönhetően 2002 és 2016 között csak behurcolt esetek fordultak elő. A kanyaró elleni védőoltást először 12-15 hónapos korban kapják a gyermekek, majd az emlékeztető oltást 11 éves korban.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.
      • - A MEGBÍZHATÓ WEBPATIKA