Az immunrendszer betegségei

szerző: Dr. Gócs Viktor, infektológus - WEBBeteg
frissítve:

Szervezetünk folyamatos küzdelemben áll a környezetből támadó mikroszkopikus élőlényekkel. A védekező feladatot az immunrendszer összetett működése végzi. Fő alkotói a fehérvérsejtek és a vérben keringő fehérjék, valamint a hírvivő anyagok.

A téma cikkei

3/1 Mikor gyanakodjunk autoimmun betegségre?
3/2 Immunrendszerünk működése és zavarai
3/3 Az immunrendszer betegségei

A baktériumok, vírusok, gombák és élősködők közül egyesek egészséges embereket is megtámadnak (pl. influenza), mások sérült immunitásúakban okoznak betegséget (pl. a Pseudomonas aeruginosa baktérium).

Sokan nem is tudják, de az immunvédelem daganatellenes feladatokat is ellát.

Az immunrendszer működése három módon lehet elégtelen:

  • éretlenség,
  • genetikai hiba,
  • másodlagos ártalom.

1. Éretlenség, vagy átmeneti immunhiány jellemzi a gyermekeket. A felnőttekre jellemző immunitás 12 éves korig fokozatosan alakul ki. Legkifejezettebb a hiány csecsemő- és kisdedkorban. A gyermekközösségbe kerülés első évében a teljesen egészséges gyermekek is havonta megfáznak, nagyon gyakran esnek kisebb-nagyobb fertőző betegségbe, ismerkednek a kórokozókkal. Nagyon fontos, hogy mindez teljesen normális folyamat. A szokottnál súlyosabb fertőzések indokolnak csak alaposabb kivizsgálást.

2. Veleszületett immundefektus genetikai hiba következménye. Mivel az immunrendszer működése igen összetett, nagyon sok ponton jöhet létre károsodás, különböző súlyosságú betegségekhez vezetve. Néhány példa:

  • A súlyos kombinált immundefektus (SCID) a legsúlyosabb. A fertőzések miatt 2 éves korig halálhoz vezet. Hátterében többféle genetikai hiba áll. Nagyon ritka, hazánkban évente egy ilyen beteg születése várható. A rendellenesség felismerése gyakran megkésik, ami akár végzetes is lehet. Csontvelő átültetéssel gyógyítható.

  • A szelektív IgA-hiány gyakori, minden ötszázadik emberben előfordul. Az IgA a védekezőfehérjék egyik típusa. Nem a legfontosabb, hiszen az állapot leggyakrabban tünetmentes. Ugyanakkor nem súlyos, de zavaróan gyakori, visszatérő fertőzésekkel (légúti, húgyúti, gyomor-bélrendszeri vírusos és bakteriális fertőzések), illetve allergiás és autoimmun betegségekkel társulhat. Pótolni a hiányt nem lehet, de a fertőzések iránti éberség, időbeni és jól választott antibiotikumterápia sokat segít. A társuló immunbetegségek miatt fontos a rendszeres kontroll.

  • IgG típusú antitesthiánnyal jár a variábilis immundeficiencia vagy az X kromoszómához kötött agammaglobulinaemia. Ezek súlyosabb fertőzésekkel is járhatnak, de az immunglobulin G pótolható. Rendszeres, havonta alkalmazott intravénás immunglobulin kezelés a betegeket jól karban tartja.

  • Számos olyan ritka, veleszületett immunbetegség is van, ami tünetegyüttes részeként jön létre, vagyis az immunhiányhoz bőr-, idegrendszeri vagy egyéb tünetek társulnak jellegzetes együttállásban. Ilyen pl. a Wiskott-Aldrich szindróma vagy az ataxia-teleangiectasia.

Az IgA és az IgG enzim

Az IgA a vér immunglobulinjainak 15-20%-át képviseli, bár alapvetően a különböző nyálkahártyák (légzőrendszer, gyomor- és bélcsatorna, nemi utak) felszínére szekretálódik. Szintén előfordul az anyatejben, könnyben és a nyálban. Ez az immunglobulin a testfelszínre jutott, lenyelt vagy belégzett patogénekkel szemben fejti ki védő tevékenységét.

Az IgG egy olyan monomer immunglobulin, amely két nehéz- és két könnyű-láncból áll. Minden molekula két antigént képes megkötni. Ez a legnagyobb mennyiségben előforduló immunglobulin, amely mintegy felerészben a vérben, illetve a szövetek közti folyadékban található.

3. Másodlagos immunhiány számos okból létrejöhet. Laikus közönség számára legismertebb az AIDS, a szerzett immunhiányos tünetegyüttes. A HIV-vírus az egyik legfontosabb immunsejtet teszi tönkre, így jönnek létre életveszélyes fertőzések és daganatok. Mára az AIDS jól kezelhető krónikus betegséggé szelídült.

Jóval gyakoribb az egyéb okokból keletkező másodlagos immundefektus. A szervezet általános leromlása esetén az immunműködések is gyengülnek. Ilyen a súlyos alultápláltság, vitamin- és nyomelemhiányok, környezeti ártalmak, súlyos akut betegségek, műtét utáni állapot, illetve a legtöbb krónikus betegség.

Gyógyszerekkel az immunhiányos betegség ellen

A nyugati társadalmakban leginkább a gyógyító tevékenység járul hozzá az immunrendszer gyengítéséhez. Gyakran kell olyan gyógyszereket adni, melyekkel csökkentjük az immunműködések aktivitását, mert az adott probléma lényege a túl aktív, vagy félreszabályozott immunrendszer.

Szteroidokat autoimmun, reumás és allergiás kórképekben gyakran használunk. Hatékonyabb szereket kapnak szervtranszplantáltak a kilökődés megelőzésére.

Az immunműködéseket nem lehet annyira szelektíven befolyásolni, hogy a betegségkeltő aktivitás mérséklése mellett a kórokozók elleni védekezőképesség ne sérüljön.

Lényeg, hogy szokatlanul súlyos, vagy gyakran visszatérő fertőzések, jellegzetes tünetegyüttesek, illetve bizonyos kórokozók kimutatása esetén gondolni kell ezekre a betegségekre.

Kapcsolódó Immunrendszerünk működése és zavarai | Megoldás az allergiára: immunterápia

Autoimmun betegségek és védőoltás

Tévhit, hogy az autoimmun betegeket nem lehet oltani. Ezt érdemes árnyalni, az oltásnak mindig egyéni megítélésen kell alapulnia, mérlegelve az alapbetegség fellángolásának és a fertőzésnek a kockázatát. Az influenza elleni oltás beadása nem ellenjavalt minden esetben, további tanácsért javasolt orvoshoz fordulni. Kapjanak-e védőoltást az autoimmun betegek?

Dr. Gócs Viktor, infektológus, gyermekgyógyászForrás: WEBBeteg összeállítás
Orvos szerzőnk: Dr. Gócs Viktor, infektológus, gyermekgyógyász

Cikkajánló

Magzatmozgások
Magzatmozgások

Mikor és mennyi a normális?

Inkontinencia
Inkontinencia

Hogyan válasszunk inkontinencia terméket?

WEBBeteg - Dr. Szanyi Andrea, belgyógyász, háziorvos, geriáter
WEBBeteg - Dr. Lesznyák Judit, Dr. Borsi-Lieber Katalin
WEBBeteg - Dr. Borsi-Lieber Katalin
WEBBeteg - Dr. Kónya Judit, Dr. Árki Ildikó háziorvosok
WEBBeteg - Dr. Zsuga Judit, neurológus, klinikai farmakológus, Dr. Jóna Angelika, gyermekgyógyász
WEBBeteg - Dr. Kónya Judit, családorvos
Cikkértesítő
Értesítés a témában születő új cikkekről.