• Kanyaró - Tünetek és szövődmények

        WEBBeteg - Dr. Árki Ildikó, háziorvos
        Szerző: WEBBeteg - Dr. Árki Ildikó, háziorvos

        A kanyaró (morbilli) lázzal és kiütéssel járó, rendkívül fertőzőképes és súlyos megbetegedés, amely a hazai oltási rendszernek köszönhetően döntően külföldről behurcolt esetekben fordul elő. A betegség elleni védőoltást először 12-15 hónapos korban kapják a gyermekek kötelezően, majd az emlékeztető oltást 11 éves korban.

        A kanyaró (orvosi elnevezése morbilli) vírusos, igen fertőző megbetegedés, emberről, emberre cseppfertőzéssel terjed, azaz köhögéssel és tüsszentéssel vagy használati tárgyakon keresztül adható tovább. Lappangási ideje körülbelül 10 nap. Megelőzése egyedül a már kötelező védőoltással lehetséges. Ennek eredményeként hazánból a vírus  csaknem teljesen eltűnt, ám - elsősorban a külföldről behurcolt esetek (pl. az Egyesült Államokban, Romániában, Ukrajnában) miatt - az elmúlt években ismét több kanyarós eset fordult elő.

        Kanyarójárvány 2019 hírek

        A kanyaró tünetei

        A kanyaró jellemző tünetei típusos esetben

        • Magas láz
        • Légúti tünetek (orrfolyás, köhögés, torokgyulladás)
        • Fejfájás, nyaki fájdalom
        • Kötőhártya-gyulladás
        • Kiütés: arcon majd az egész testen
        • Foltok a szájüregben (Kolpik-folt)

        A kanyaró korai tünetei rendszerint hirtelen kezdődnek. A betegség típusos esetben lázzal kezdődik, majd csakhamar felső légúti, hurutos tünetek jelennek meg (gyulladás, orrfolyás, száraz köhögés), valamint kötőhártya-gyulladás alakul ki. A beteg már ekkor fertőz és fertőzőképessége a kiütések megjelenését követő négy napig  tart.

        A láz ebben a fázisban igen magas, akár 40-41 fokos is lehet, rossz közérzettel, fejfájással, nyakfájással párosulhat, ugyanakkor a kiütés még nem tartozik a kanyaró kezdeti jelei közé. A későbbi, kiütéses fázisban a láz és a fejfájás rendszerint csökken vagy akár el is múlik, ám gyakran a betegség késői fázisában ismét visszatér.

        Hirdetés

        A hurutos legúti tünetek kezdetét követően körülbelül négy nap múlva jelennek meg a kanyaróra jellemző kiütések, először az arcon, a fül mögött és a hajas fejbőrön, majd az egész testre terjednek. Eleinte halványabbak, majd sötétebb élénkvöröses, akár kissé barnás árnyalatúak is lehetnek, és a méretük is nagyobb lesz, a bőrből kissé kiemelkednek, összefolyhatnak, de teljesen egybefüggő bőrpírt nem okoz. A kiütések megjelenésük sorrendjében tűnnek el, ekkor kis, korpázó hámlás, vagy barna foltok olykor még láthatók.

        Már a kiütések előtti napokban megjelennek a szájüreg nyálkahártyáján - legtöbbször a nagyőrlők magasságában - a betegségre jellemző foltok, amelyek vöröses udvarral körülvett fehéres felrakódások. Ezek a Koplik-foltok.

        Testszerte nyirokcsomó-megnagyobbodás is előfordulhat.

        Atípusos esetben a kanyaró tünetei egészen enyhék is lehetnek, ilyenkor alacsony a láz, nem jellemző a fejfájás vagy a kötőhártya-gyulladás, torokgyulladás, és enyhébbek a felső légúti panaszok. Elsősorban a csecsemőkorukban anyatejjel táplált gyermekeknél jelentkezhet ilyen formában, mert a szoptatással antitestek juthattak a szervezetükbe.

        Kanyaró kiütések  
        Kanyarós kiütések kisgyermeken

        Bár a betegség elsősorban gyermekeket érint, felnőttek esetében sokszor súlyosabbak a tünetek (magasabb láz, erősebb gyulladásos tünetek). Elsősorban az 1969 előtt született felnőttek veszélyeztetettek.

        Részletesen Mi okozhat még kiütéseket gyermekünkön? További kiütéses betegségek

        A kanyarós beteg kezelése

        A kanyaró az esetek többségében komplikációk nélkül 1-3 hét alatt lezajlik, és a súlyos tünetek ellenére jó a gyógyulási esély. A szövődménymentes esetek kezelése elsősorban tüneti kezelés: lázcsillapítás (magas láz esetén), ágynyugalom, folyadékpótlás. Specifikus vírusellenes terápiája nincs.

        A betegség kiállása tartós immunitást hoz létre, azaz a kanyaró megbetegedésen átesettek később már védettnek tekinthetők a fertőzéssel szemben.

        Súlyos szövődmények

        Súlyos, néhány esetben sajnos halálos szövődmény is kialakulhat kanyaró esetén, 1000 betegből 1-2 jár halálos kimenetellel. Elsősorban az immunhiányos betegeket vagy a fejletlen immunrendszerű kisgyermekeket érinthetik nagyobb arányban a komplikációk, a betegek döntő többségénél a kanyaró fent leírt tünetei a jellemzőek.

        A kisgyerekeknél leggyakrabban előforduló szövődmény a hasmenés és a középfülgyulladás.

        Legsúlyosabb szövődmény a szerencsére ritkán előforduló, a kiütések halványodása során kialakuló agyvelőgyulladás lehet, amely a kamaszkoron túli fiatalok életét veszélyeztetheti. Késői, akár 1-2 évtized múlva jelentkező, igen ritka, de halálos szövődmény egy degeneratív jellegű agyvelőgyulladás, az ún. subacut sclerotizáló panencephalitis vagy Dawson-kór.

        A tüdőgyulladásnak két formája jöhet létre. A vírusos forma magától a kanyaró vírustól alakul ki, még a kiütéses időszakban jelentkezhet csecsemőkorúaknál és szintén járhat halálozással. A másik, bakteriális forma a fertőzés későbbi szakaszában jelentkezik. A tüdőgyulladás gyógyulási esélye jobb, de ez is lehet végzetes kimenetelű.

        Terhes nőknél a kanyarófertőzés megnöveli a komplikációk és a vetélés kockázatát, ám a magzatnál nem okoz fejlődési rendellenességet.

        Mit tehetünk a továbbfertőzés ellen?

        Mivel a kanyaró kezdeti tünetei nem specifikusak, a jellegzetes kiütés csak a későbbi szakaszban jelenik meg, a panaszok (magas láz, kötőhártya-gyulladás, hurutos felső légúti panaszok) alapján nehéz a betegség korai diagnosztizálása. A vírus ugyanakkor már ebben a szakaszban is igen ragályos, könnyen továbbterjedhet a beteg közvetlen környezetére, amennyiben náluk nem alakult ki a vírussal szembeni védettség.

        A betegnek a fertőzés továbbadásának elkerülése érdekében mindenképp kerülnie kell a közösséget, maradjon otthon és minél kevesebb emberrel találkozzon. Kerülni kell az egy légtérben tartózkodást, ugyanis a vírus köhögéssel, tüsszentéssel a levegőn keresztül terjed, cseppfertőzés útján. A kanyaró rendkívül fertőzőképest, a beteggel kapcsolatba került - és nem védett - személyek 90 százaléka elkapja a vírust.

        A beteg környezetében élők rendszeresen mossanak kezet, fertőtlenítsék környezetüket, ugyanis a vírus továbbadásához elegendő az is, ha a fertőzött tárgyak megérintése után a családtagok a szájukhoz, szemükhöz nyúlnak.

        A megelőző intézkedések ellenére könnyen alakulhat ki járvány, amelynek egyetlen hatékony megelőzési lehetősége a védőoltás.

        A kanyaró elleni védőoltás

        Oltás csecsemőkorban

        Az ún. MMR egy komplex védőoltás, amely a kanyaró mellett a mumpsz és a rózsahimlő (rubeola) ellen nyújt védelmet. A vakcina élő gyengített vírusokat tartalmaz. A kötelező oltás két részből áll, az elsőt jellemzően 12-15 hónapos korban kapják a kisbabák. A szakmai ajánlás egy második, emlékeztető oltás beadását is javasolja 11 éves korban. Az emlékeztető oltással közel száz százalékos védettség alakítható ki.

        Akut betegség esetén a védőoltást el kell halasztani, továbbá egyes ritka betegségek is az ellenjavallatok között szerepelnek (leukémia, alacsony vérlemezkeszám, immunhiányos betegségek), ezekben az esetekben ugyanis a legyengített vírusok is megbetegedést okoznak. A védőoltás utáni hetekben egyes esetekben lázzal járó ún. oltási betegség alakulhat ki, azonban az ezzel járó kellemetlenségek eltörpülnek a vakcina által jelentett védelem mellett.

        Oltás felnőttkorban

        A kanyaró elleni MMR-oltás beadása felnőtteknél is indokolt lehet, noha a magyar lakosság jelentős része megkapta a vakcinát gyermekkorában.

        • Az 1969 előtt születettek nem kaptak rutinszerű védőoltást, továbbá az 1978 előtt születettek csak egy kötelező oltást kaptak, ezért a felnőttek jelenős része nem vagy csak részlegesen védett.
        • A kanyarón átesettek egész életükre szóló védettséggel rendelkeznek, ám számos felnőtt nem volt még beteg, vagy más típusú kiütéses betegsége volt.

        A napjainkban is használt korszerű vakcinát 1990 óta alkalmazzák.

        Hasznos tudnivalók a kanyaróról

        A fentiek alapján tehát a veszélyeztetettek közé tartoznak:

        • a védőoltáson át nem esett csecsemők,
        • a védőoltásban nem részesülő krónikus betegek, valamint
        • azon 1969 előtt született felnőttek, akik nem estek át korábban fertőzésen.

        Az 1969 és 1978 között születetteknél akkor ajánlott a második oltás beadása, ha fokozottan ki van téve a fertőzésveszélynek (pl. a kanyarójárvány által érintett országokba utazik) és nincs ellenjavallat (terhesen illetve a már említett betegségek esetén nem adható).

        A vakcina beadása után 2 héttel alakul ki a védettség, ezen az időintervallumon belül még nem szabad a járvány által érintett területekre utazásni vagy kanyarós beteg közelében tartózkodni. Az oltáson átesett személyek egy kis részénél is kialakulhat a betegség, azonban ilyenkor a betegség lefolyása enyhe, alacsonyabb lázzal, kevesebb kiütéssel jár.

        Dr. Árki Ildikó

        Forrás: WEBBeteg
        Orvos szerzőnk: Dr. Árki Ildikó, háziorvos

        Országos Epidemiológiai központ

        Módosítva: 2019.05.02 14:35, Megjelenés: 2019.05.02 14:35
      • Nyomtatás
      • Cikkajánló

        Bélrák fiatalon

        Bélrák fiatalon

        MTI

        Egyre több a bélrákos megbetegedés a fiatal felnőttek körében.

        Bőrsérülés, horzsolás

        Bőrsérülés, horzsolás

        WEBBeteg - Szponzorált tartalom

        Sérülés bármikor érheti testünket, ezért jó, ha tudja, mit kell tenni ilyenkor. (x)

        Beigazolódott, hogy kanyaróval fertőződött a betegszállító

        Beigazolódott, hogy kanyaróval fertőződött meg az a betegszállító, aki korábban egy valószínűleg Kazahsztánban megbetegedett - azóta már gyógyultan távozott - beteggel érintkezett munkája során a Markusovszky Kórházban - közölte Káldy Zoltán, az intézmény orvosigazgatója.

        Afrikába utazik? Milyen óvintézkedések szükségesek?

        Aki Európából utazik Afrikába, annak tudnia kell, hogy az ottani higiéniás körülmények össze sem hasonlíthatóak az itthon megszokottal. A kórházaktól és orvosi rendelőktől sem várható el az európai színvonal.

        A lepkehimlő tünetei, okai, kezelése

        A lepkehimlőt ötödik betegségnek vagy erythema infectiosumnak is nevezik. A fertőző betegség kórokozója a Parvovírus B19. A fertőzés főleg télen és tavasszal terjed, elsősorban az 5 és 15 év közötti gyerekek körében, de más életkorban is el lehet kapni. A betegség cseppfertőzéssel terjed (tüsszentéssel, köhögéssel) és akár kézfogással, érintéssel is el lehet kapni.

        Kanyaróveszély és terhesség

        A kanyaró egy erősen fertőző, ám nem gyakori gyermekkori betegség, amely terhes nők számára igen veszélyes lehet. A paramyxovirus okozta kanyaró leggyakoribb tünetei a láz, az orrfolyás, a köhögés, a szemek vörösödése és a bőrkiütés.

        Kanyaró - Válaszok a leggyakrabban feltett kérdésekre

        Összegyűjtöttük a leggyakrabban felmerülő kérdéseket kanyarótémában. Tünetek, lappangási idő, komplikációk, megelőzés.

        Diftéria (Torokgyík)

        Az oltás bevezetése előtt a rettegett, nagy halálozással járó gyermekbetegségek közé tartozott. Hazánkban évek óta nem fordult elő megbetegedés, de számos, köztük földrajzilag közeli országban ma is jelenlevő súlyos, nem egyszer halálos megbetegedés.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.
      • - A MEGBÍZHATÓ WEBPATIKA
      • Hirdetések
      • Partnereink hírei
        Hirdetések
        A nemzet háziorvosa
        Várják a háziorvosokról és a nővérekről szóló történeteket.
      • Orvos válaszol
      • Infografika és videó
      • Hirdetés
      • Szavazás

        Korábbi szavazások