A kötelező MMR oltás csecsemőkorban - Kérdések és válaszok

Dr. Szabó Zsuzsanna
szerző: Dr. Szabó Zsuzsanna - WEBBeteg
frissítve:

Az MMR háromkomponensű vakcina: a kanyaró, a mumpsz és a rubeola (rózsahimlő) elleni oltóanyagot tartalmazza. Magyarországon kötelező gyermekkori védőoltás, 15 hónaposan kapják meg a csecsemők, tizenegy éves korban pedig ismétlő oltás szükséges.

A védőoltás élő, gyengített vírusokat tartalmaz, emiatt sok szülő félti alig egy éves gyermekét a vakcinától. Mint minden védőoltásnál, egyéni érzékenységtől függően itt is jelentkezhet mellékhatás (leggyakrabban nyűgösség, bőrkiütés, orrfolyás, hőemelkedés), melyek pár nap alatt azonban elmúlnak.

Az elmúlt években felröppentek olyan hírek is, amelyek az autizmus előfordulásának növekedését összefüggésbe hozták az MMR vakcinával, ez szintén sok szülőben keltett aggodalmat, szorongást. Ha tovább olvas, ebben a cikkben az MMR védőoltással kapcsolatos legfontosabb kérdéseket igyekszünk tisztázni, beleértve ez utóbbi állítást is.

Mióta és miért kötelező az MMR oltás?

A kanyaró, a mumpsz és a rubeola nagyon fertőző megbetegedések, és egyaránt súlyos szövődményekkel járhatnak.

  • A kanyaró (morbilli) fülfertőzést, légzőszervi panaszokat és agyhártyagyulladást/agyvelőgyulladást (encephalitist) okozhat. Halálozási aránya 2500-5000 megbetegedésből 1 eset.
  • A mumpsz részleges vagy teljes süketséget okozhat, valamint duzzadt, fájdalmas heréket idősebb fiúk és férfiak esetében. Ez a fertőzés okozta a legtöbb vírusos agyhártyagyulladás megbetegedést gyermekeknél.
  • A rubeola (vagy rózsahimlő) szintén agyvelőgyulladást okozhat, és befolyásolhatja a véralvadást. Terhes nőknél vetélést vagy a baba jelentős egészségkárosodását okozhatja, például vakságot, süketséget, szívproblémákat vagy agykárosodást.

Nem szabad elfelejteni, hogy az MMR védőoltás nélkül szinte minden gyermek megkapja mind a három betegséget.

Ezeknek a súlyos szövődményeknek az elkerülése érdekében Magyarországon az 1989 után születettek két oltásban (15 hónap, 11 év) részesülnek, így vélhetően ők egy életre szóló védettséget élvezhetnek.

Az 1969-1989 között születettek csak egy oltást kaptak, az ő esetükben ezért javasolt egy második oltás is, akár felnőttkorban is. A korábban születettek nagy valószínűséggel már átestek a fertőzésen gyermekkorukban, így egy életre szóló védettség alakult ki náluk. Ha mégsem, 2 oltás szükséges. Az első oltást követően már 90%-os védettség jellemző, ez 14 nap alatt alakul ki. Az oltások között minimum 4 hétnek kell eltelnie.

Bővebben MMR-oltás felnőtteknek - Amikor ajánlott és amikor tilos

Abban az esetben, ha az átoltottság egy országban 95% alá esik, a betegség ismét járványokat tud okozni, természetesen az oltatlanok, vagy a valamiért csökkent védettségű személyek között. Ezt tapasztaltuk az elmúlt években Romániában, Ukrajnában és több más Európai országban is. Mivel az MMR oltás Magyarországon kötelező, ezért hazánkban az ezeket a betegségeket elkapó gyermekek száma minden idők legkisebb értékére csökkent.

Az MMR védőoltás bevezetésének mérföldkövei Magyarországon

1969 Kanyaró (morbilli) elleni oltások bevezetése (kampányoltás 9. hónapos korban)
1974 Változások a kanyaró elleni oltások rendszerében (1978-ig rendszeresen)
1978 Kanyaró védőoltás 14 hónaos korban (1978-1991)
1989 Rubeola elleni oltások bevezetése. Kanyaró újraoltás elrendelése 11 éveseknek.
1990 Kanyaró-rubeola (bivalens, azaz kétkomponensű) oltások bevezetése.
1991 Kanyaró-mumpsz-rubeola (trivalens, azaz háromkomponensű) oltások bevezetése.
1992 15 hónapos korban kötelező MMR oltás bevezetése.

Mit tartalmaz pontosan az oltóanyag?

Magyarországon M-M-R vaxPro néven elérhető a vakcina. Feloldás után egy adag (0,5 ml) tartalmaz:

  • Enders-féle Edmonston törzshöz tartozó élő, legyengített csirkeembrió sejteken előállított morbillivírust.
  • J-eryl Lynn (B szint) törzshöz tartozó élő, legyengített csirkeembrió sejteken előállított mumpszvírust.
  • Wistar RA 27/3 törzshöz tartozó élő, legyengített humán, tüdő fibroblaszt sejteken előállított rubeolavírust.

A vakcina nyomokban rekombináns humán albumint (rHA), és neomicint (amely egy antibiotikum), és szorbitot is tartalmaz egyéb – főként a megfelelő pH beállítására szolgáló – segédanyagok mellett.

Hogyan kell adagolni az MMR vakcinát? Milyen életkorban adható?

Az oltás 12 hónapos életkortól javallott, de különleges körülmények között csecsemőknek 9 hónapos kortól is adható.

A 12 hónapos, vagy annál idősebb személyek egy dózist kell kapjanak, egy kiválasztott időpontban. Legkorábban 4 héttel az első dózis beadása után egy második dózis adható azoknak, akik bármilyen okból kifolyólag nem reagálnak az első dózisra.

Az immunogenitási és biztonságossági adatok azt mutatják, hogy a hivatalos ajánlásoknak megfelelően az oltás beadható 9-12 hónapos csecsemőknek is, akkor, ha a korai védettséget szükségesnek tartják. Ilyen ok lehet például a bölcsődei elhelyezés, járványveszély, vagy olyan térségbe történő utazás, ahol magas a kanyaró előfordulási gyakorisága. Ezeket a csecsemőket 12 és 15 hónapos kor között viszont újra be kell oltani, mivel megfigyelték, hogy a 9-12 hónapos csecsemők, akik kanyarójárvány vagy egyéb okok miatt morbilli-oltást kapnak, az anyai eredetű keringő morbilli-antitestek jelenléte és/vagy az immunrendszerük fejletlensége miatt nem reagálnak kielégítően a vakcina morbilli-összetevőjére.

A 9 hónaposnál fiatalabb gyermekek esetében jelenleg nem állnak rendelkezésre adatok.

Hová adják be az oltást?

A vakcinát izomba, vagy bőr alá kell beadni. Intravaszkulárisan – vagyis érbe – beadni tilos!

Kisgyermekek esetében az injekció beadásának javasolt helye a comb oldalsó régiója, nagyobb gyermekek, serdülők és felnőttek esetében pedig a felkar régiója.

A vakcinát alacsony vérlemezkeproblémával, vagy egyéb alvadási rendellenességben szenvedő betegeknél bőr alá kell beadni.

Vannak-e ellenjavallatok, mikor nem javasolt beadni az MMR oltást?

Bármely kanyaró, mumpsz, illetve rubeola vakcinával, vagy a készítmény bármely segédanyagával szembeni túlérzékenység esetén - beleértve a neomicin nevű antibiotikumot is - a vakcina ellenjavalt.

A vakcinációt el kell halasztani bármely 38,5 °C-nál magasabb lázzal járó betegség esetén.

Vérkép rendellenességek, leukémia, bármilyen típusú lymphoma vagy egyéb rosszindulatú daganat, folyamatban lévő immunszuppresszív kezelés (beleértve a nagydózisú kortikoszteroid-kezelést) a vakcina beadása ellenjavalt, viszont nem ellenjavallt helyi vagy alacsony dózisú kortikoszteroidokat (pl. asztma megelőzés) kapó betegek esetében.

Súlyos veleszületett vagy szerzett immunhiányos állapot, családi kórtörténetben előforduló veleszületett vagy örökletes immunhiány esetén is ellenjavalt az oltás beadása, kivéve, ha a beoltandó immunrendszerének megfelelő működése orvosilag igazolt.

Kellő óvatossággal kell eljárni, ha olyan személyeknél alkalmazzák, akiknek egyéni vagy családi anamnézisében görcsroham, vagy agyi károsodás szerepel. A kezelőorvosnak fel kell készülnie arra, hogy a vakcinációt követően emelkedhet a testhőmérséklet, amely ilyen esetekben kockázati tényező lehet.

Adható-e együtt más vakcinákkal?

A morbilli, mumpsz és rubeola készítmények biztonságosan alkalmazhatók egyidejűleg más gyermekkori oltásokkal, beleértve a torokgyík, szamárköhögés, tetanusz, a b-típusú Haemophilus influenzae, Hepatitis B, és a bárányhimlő elleni oltóanyagokat is.

Az egyéb élő vírust tartalmazó vakcinákkal egyidejűleg az MMR oltás különböző beadási helyeken alkalmazható (például egyik és másik comb), vagy ezen vakcinák beadása előtt vagy után egy hónappal adható be.

A klinikai vizsgálatok bebizonyították, hogy az együttes alkalmazás a kiváltott immunválaszokra nem volt hatással.

Ez is érdekelheti Kötelező és ajánlott védőoltások gyermekkorban

Vannak-e, és ha igen, milyen mellékhatásai ennek az oltásnak?

Az M-M-RvaxPro alkalmazása mellett leggyakrabban jelentett mellékhatások a következők:

  • láz (38,5 °C-os vagy annál magasabb);
  • az injekció beadásának helyén fellépő reakciók, ideértve a fájdalmat, duzzanatot és bőrkiütést.

Hasznos lehet Láz és lázcsillapítás gyermekkorban

Mi az igazság az autizmus és az MMR közötti összefüggésről szóló hírekkel kapcsolatban?

Az autizmus ugyan egyre ismertebb, a betegek számának növekedése jóval az MMR bevezetése előtt megfigyelhető volt. Ehhez hozzájárult az is, hogy egyre több esetet ismernek fel mind a szülők, mind a szakértők, hála az egyre kifinomultabb diagnosztikus lehetőségeknek, a szakértők folyamatos képzésének és az ismeretek bővülésének.
Fontos tényező, hogy a szülők jellemzően a gyermek első születésnapját követően ismerik fel az autizmus jeleit. Bár az MMR-t nagyjából ebben a korban adják be a gyermekeknek, az időbeli egybeesés azonban nem jelenti azt, hogy az MMR okozza az autizmust.
Az MMR-t már 40 éve adják, és eddig 500 milliónál több dózist használtak fel világszerte. A védőoltás és az autizmus közötti összefüggés lehetőségét számos országban kutatták már (beszámolók pl. itt és itt) több százezer gyermek bevonásával. Nem találtak összefüggést. Szakértők az egész világon – így az Egészségügyi Világszervezet is – egyetértenek abban, hogy nincs összefüggés az MMR védőoltás és az autizmus között. A vakcina valójában kiemelkedő biztonságossági profillal rendelkező, nagyon hatékony védőoltás, amellyel számos, a fertőzések okozta súlyos egészségkárosodás kerülhető el.

Ez is érdekelheti Alapimmunizálás: milyen betegségektől védhet meg az ötkomponensű védőoltás?

Dr. Szabó ZsuzsannaForrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos, pszichoterapeuta szakorvos

Cikkajánló

Cikkértesítő
Értesítés a témában születő új cikkekről.