Ezek a leggyakoribb tévhitek az influenzával kapcsolatban

Szakértők szerint az influenzával kapcsolatos tévhitek elleni harc legalább olyan nehéz, mint a vírus legyőzése. Mivel az influenza veszélyes, akár még halálos is lehet, fontos, hogy mindannyian tudjuk, mi a mese és mi a valóság. Íme, a leggyakoribb tévhitek.

„A szezonális influenza kellemetlen, de ártalmatlan”

Nem szabad megfeledkezni arról, hogy a szezonális influenza súlyos betegség, az általános vélekedéssel ellentétben sokkal több, mint egy komoly megfázás. A köhögésen és orrfolyáson túl, magas lázzal és izomfájdalommal jár. Annak ellenére, hogy a többség felgyógyul az influenzából, nem árt tudni, hogy az influenza okozta halálesetek száma a mellrákban elhunytak számához hasonló.

„Az influenza elleni védőoltás megbetegít”

Ez egyszerűen lehetetlen. Miért? Mert az oltóanyag csak elölt vírusokat tartalmaz, melyek már nem fertőznek. A tévhit hátterében két dolog állhat. Egyrészt sokan az oltóanyag mellékhatásait az influenzával tévesztik össze. Noha régen a vakcina mellékhatásai hasonlítottak az influenza enyhe tüneteire, ma már leginkább karfájdalomban merülnek ki. Másrészt az influenza elleni védőoltás ideje általában egybeesik a felső légúti megbetegedésekért felelős kórokozók szezonjával, így sokaknál, akik oltást kaptak, előfordulhat, hogy az influenzától független, egyéb kórokozótól betegednek meg.

"A C-vitamin szedése elegendő az influenza megelőzéséhez"

Ez nem igaz. A C-vitamin valóban szükséges ugyan az immunrendszer egészéges működéséhez, és ahhoz, hogy a fertőzéssel könnyebben és gyorsabban megbirkózzon a szervezet. Önmagában azonban nem képes feltartóztatni sem a megfázás, sem az influenza kórokozóit.

„Az influenzára nincs kezelés”

Léteznek vényköteles vírusellenes készítmények, amik rendkívül hatékonyak az influenzával szemben. Ezek leginkább akkor hatásosak, ha alkalmazásuk a tünetek jelentkezését követő 48 órán belül elkezdődik. Noha egyikük sem gyógyítja az influenzát, de 1-2 nappal lerövidítik a betegséget, jelentősen csökkentik annak kellemetlen tüneteit, és szedésük mellett a beteg kevésbé lesz fertőző. Emellett fontos a pihenés, ágynyugalom és a folyadékpótlás, valamint a tünetek enyhítése.

„Az antibiotikumok hatásosak az influenza ellen”

Az antibiotikumok kizárólag a bakteriális fertőzések ellen hatékonyak, ám az influenza vírus okozta betegség, így az antibiotikumok nincsenek rá hatással. Vannak azonban olyan esetek, mikor az influenza bakteriális szövődményekkel jár. A vírus gyengíti az immunrendszert, így fordulhat elő, hogy az influenza bakteriális hörghuruttal, fülgyulladással, arcüreggyulladással vagy tüdőgyulladással járhat. Sokan gondolják, hogy ezek megelőzhetőek, ha még kialakulásuk előtt antibiotikumot szednek. Ezzel azonban csak rontanak a helyzeten, ugyanis ha mégis összeszednek egy másodlagos bakteriális fertőzést, az emiatt már minden bizonnyal rezisztens lesz a már beszedett antibiotikum hatóanyagaival szemben.

"A megfázás és az influenzát a hideg okozza"

A hideg önmagában nem okoz sem megfázást, sem influenzát. Mindkét betegséget vírusok okozzák, de különbözőek. A hideg annyiban növeli a megfertőződés kockázatát, hogy hidegben a vérerek összeszűkülnek, emiatt romlik a vérkeringés, az orr és a torok nyálkahártyájában is. A kórokozók így könnyebben be tudnak hatolni a szervezetbe.

„Az influenza csak az idősekre veszélyes”

Igaz, hogy leggyakrabban a 65 év felettiek halnak meg az influenza vírus fertőzés következtében, ám a betegség mindenkire veszélyes, még az egyébként egészséges felnőttekre is. A 2 év alatti gyermekeknél a leggyakoribb az influenza miatti kórházi kezelés, és a leginkább veszélyeztettek a 6 hónap alatti gyermekek, mivel ők még túl fiatalok az oltáshoz. Amennyiben ilyen fiatal gyermeke van, legjobb, ha a család többi tagja beoltatja magát, és őt távol tartják az influenzás betegektől, illetve olyan környezettől, ahol könnyen megfertőződhet.

„Influenza szezonban csak egyszer betegedhet meg az ember”

Sokan hiszik tévesen azt, hogy ha egyszer elkapták az influenzát, már még egyszer nem kaphatják el az adott szezonban, így oltásra sincs szükségük. Ez azért nem igaz, mert egy szezonon belül is többféle influenza vírustörzs fertőzhet. Általában egyszerre fertőz az A és B törzs, így ha valaki egyszer megfertőződött az egyiktől, még minden esélye megvan arra, hogy a másik törzs is megbetegítse. Ezért javasolt az influenzás megbetegedés után is az oltóanyag felvétele, akár még késő decemberben vagy januárban is, hiszen a vírus gyakran még márciusban is fertőz.

„Nem kell évente beoltatni magunkat”

Egyesek számára nehezen érthető, hogy míg az oltások többsége több évre nyújt védelmet, az influenza elleni vakcina nem így működik. Ennek oka az, hogy az influenzatörzsek jelentős változásokon mennek át minden évben. Így a kutatóknak is minden évben új oltóanyagot kell kidolgozniuk ellenük.

„A vakcinák veszélyesek”

Az utóbbi években egyre többet lehet hallani az oltások elleni kampányokról, beleértve az influenza elleni védőoltással szembenit is. Egyesek úgy vélik, hogy összefüggés van az oltások és bizonyos rendellenességek (autizmus) között. Azonban még nem született konkrét bizonyíték eme összefüggés igazolására, s szakértők szerint nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az orvosi történelem vitathatatlanul egyik legnagyobb forradalmát a vakcinák jelentik. Több betegséget és halálesetet akadályoztak meg, mint bármiféle kezelés.

Tovább Influenza esetén csak árt a diéta

Forrás: WEBBeteg összeállítás
Cs. K., fordító; WebMD, Grippe-Mythen (München Klinik)
Lektorálta: Dr. Csuth Ágnes, családorvos