Kanyaró - Válaszok a leggyakrabban feltett kérdésekre

Összegyűjtöttük a leggyakrabban felmerülő kérdéseket a kanyarós megbetegedésről. Tünetek, lappangási idő, komplikációk, gyógyulás és megelőzés.

Mi a kanyaró?

A kanyaró egy vírus (morbilli) okozta légúti megbetegedés, melyet lehetséges életveszélyes szövődményei miatt az egyik legsúlyosabb gyermekkori kiütéses megbetegedésnek tartanak. A betegség gyorsan terjed, de a kanyaró-mumpsz-rubeola elleni kombinált MMR oltással megelőzhető.

Mik az első tünetek?

A kanyaró általában lázzal, köhögéssel, torokfájással, orrfolyással és a szemek kivörösödésével, fényérzékenységével kezdődik, ekkor még nehéz megkülönböztetni más fertőző betegségek tüneteitől. A tünetek 10-12 nap lappangási követően jelennek meg, majd az első tünetek megjelenését követő 3-5 napon belül ütik fel a fejüket a száj nyálkahártyáját a jellegzetes apró fehér foltok, az úgynevezett Koplik-foltok. A vörös kiütések (elsőként az arcon, majd a test többi részein is) csak a betegség későbbi szakaszában jelennek meg. Amennyiben a tüneteket észleli, mielőbb keresse fel orvosát!

Részletesen Kanyaró - Tünetek és szövődmények

Lehetnek komplikációi a betegségnek?

A kanyaró lehetséges komplikációi közé tartozik a hasmenés és a fülgyulladás, amely akár halláskárosodáshoz is vezethet. Súlyosabb szövődmény a tüdőgyulladás. Ugyancsak a kanyaró lehetséges komplikációja az agyvelőgyulladás, ez azonban napjainkban elsősorban a fejlődő országokban gyakori, a vakcináció hiánya és az egészségügyi ellátás korlátai miatt. Nagyobb a súlyos komplikációk aránya az 5 év alatti kisgyermekek körében, és legyengült immunrendszerrel élő vagy terhes felnőtteknél is. Becslések szerint minden 1000 kanyarós gyerekből 1-2 sajnálatos módon meghal.

Hogyan és milyen könnyen terjed?

A kanyaró rendkívül fertőző. Amennyiben nem védett a betegséggel szemben, nagy valószínűséggel elkapja, ha kanyarós beteg környezetében van, mivel a vírus könnyen terjed. A kanyaró olyannyira fertőző, hogy a nem védett személyek 90%-a elkapja, ha beteg közelében van. Egy fertőzött 12-18 másik embernek is átadhatja a vírust, amennyiben azok nem oltottak.

A betegség cseppfertőződéssel terjed. Egyetlen köhögés vagy tüsszentés a fertőzött betegtől elegendő vírust juttat a levegőbe ahhoz, hogy a környezetében lévők elkapják a betegséget. A betegek már 3-5 nappal a kiütések megjelenése előtt fertőzőek. A legnagyobb rizikót a légúti tünetekkel járó első szakasz jelenti, de még 4 nappal a kiütések megjelenése után is fertőzőek.

A vírus 2 órán át életképes marad bármilyen felületen vagy a levegőben. A betegséget könnyen elkaphatja, ha a vírussal fertőzött felület érintése után a szájához, orrához vagy szeméhez nyúl.

Meddig tart a betegség?

A kanyarós megbetegedés tünetekkel járó teljes időszaka általában 10-14 napig tart. A javulás rendszerint a kiütések megjelenése után néhány nappal kezdődik, de ekkor még napokig fertőzőképes marad a beteg.

A gyógyulás elősegítésére nem létezik specifikus vírusellenes gyógyszer, a terápia tüneti: a magas láz csillapítása, folyadékpótlás, pihenés. Antibiotikum adása csak bakteriális szövődmény esetén indokolt.

Hogyan előzhető meg a kanyaró?

A válasz egyszerű: védőoltással, amely a rózsahimlő és a mumpsz elleni oltóanyagokkal kombináltan áll rendelkezésre. Ez az úgynevezett MMR-vakcina, ami Magyarországon a kötelező gyermekkori védőoltások közé tartozik. Az oltás gyengített vírust tartalmaz, 2 dózissal érhető el a védettség.

A gyerekek általában az első dózist 15 hónapos korban, a másodikat 11 évesen, az általános iskola 6. osztályában kapják meg. A vakcina nagyon hatásos, az első dózis 95%-os, a második 99%-os védettséget nyújt a megbetegedéssel szemben.

Szükséges-e a felnőtteknek az MMR oltás?

Amennyiben valaki gyermekkorában megkapta mindkét dózist, egész életére védett, nincs szüksége emlékeztető oltásra. Ennek ellenére ha valaki kevésbé átoltott és kanyarójárvánnyal érintett országba utazik, vagy fertőzöttekkel gyakran érintkező munkakörben dolgozik, javasolt lehet az oltás felnőtt korban történő ismétlése. Az emlékeztető oltással érhető el a maximális szintű védettség.

Amennyiben valaki nem kapott oltást gyermekkorában, azt felnőttkorban érdemes pótolni, még abban az esetben is, ha korábban átesett a betegségen. A két oltás között javasolt minimum négy hét szünetet tartani. Ha valaki úgy véli, ki van téve a kanyarónak és még nem volt beoltva ellene, azt célszerű minél hamarabb beadatni, mert a vakcinának is idő kell, míg aktivizálja az immunrendszert.

Bővebben MMR-oltás felnőtteknek - Amikor ajánlott, és amikor tilos

Kiket veszélyeztet leginkább a kanyaró?

Elkaphatják a kanyarót a még nem oltott csecsemők, kisgyermekek, de a még némileg alacsonyabb védettséggel rendelkező 11 év alatti gyermekek is. Fontos, hogy a kisgyermekek környezetében élő felnőttek se érintkezzenek kanyarós beteggel, ne utazzanak kanyarójárvány által érintett területekre.

Veszélyeztetettek azok a felnőttek is, akik valamilyen ok miatt nem kaphatták meg az oltást. Kismamáknál az oltás pótlása nem lehetséges mindaddig, míg a baba meg nem születik. Ugyancsak nem kaphatnak oltást azok, akik allergiásak annak összetevőire.

Lásd még További kiütéses gyermekkori betegségek

Forrás: WEBBeteg
Szerző: Cs. K., fordító
Lektorálta, aktualizálta: Dr. Szabó Roxana