Kötelezően ajánlott védőoltások iskoláskorban

Dr. Vas Felícia Emese
szerző: Dr. Vas Felícia Emese, csecsemő- és gyermekgyógyász - WEBBeteg
megjelent:

Milyen betegségek ellen nyújtanak védelmet az iskoláskorban kötelezően ajánlott oltások? Cikkünkben ezekről lesz szó.

Iskolások - A téma cikkei

6/1 Iskolakezdés - A leggyakoribb kérdések
6/2 Kötelező védőoltások iskoláskorban
6/3 Kötelezően ajánlott védőoltások iskoláskorban
6/4 Iskolaérettség megítélése orvosi szempontból
6/5 Az egészséges iskolatáska
6/6 Tippek iskolakezdéshez

Arról, hogy hogyan történik egy iskolai kampányoltás megszervezése, mikor nem oltanak be egy gyermeket, és hogy melyek a kötelező védőoltások iskoláskorban, ide kattintva olvashat. Jelen cikkünkben a kötelezően ajánlott védőoltásokról lesz szó.

Milyen betegségek ellen nyújtanak védelmet a kötelezően ajánlott kampányoltások?

Humán papillomavírus (HPV) elleni védőoltás

Ezt az oltást két részletben, az általános iskola VII. osztályos tanulói kapják – októberben és áprilisban.

A humán papillomavírus (HPV) okozta megbetegedések megelőzésére két készítmény áll rendelkezésre. Mindkét oltóanyag különböző HPV típusok ellen véd:

  • Cervarix: 16 és 18-as típus okozta elváltozások ellen véd.
  • Gardasil 9: 6-os, 11-es, 16-os, 18-as, 31-es, 33-as, 45-ös, 52-es és 58-as típus okozta elváltozások ellen véd. Fiúknál is alkalmazható.

Az oltási séma az oltandó személy életkorától függ az első oltás beadása idején. 2018-tól a kibővített, 9 komponensű Gardasil 9 oltóanyagot kapják a 12-14 éves lányok iskolai oltás keretében, a 9-26 éves fiúk oltására is alkalmas a Gardasil 9. Csak 15 éves korig adható két dózisban az oltóanyag, legalább 5 hónap időközzel, idősebb korban három adag szükséges.

(Az oltási sorozatot egy éven belül be kell fejezni. Ebben a 3 adagos oltási sémában különbözik a két típusú oltás, ezzel kapcsolatban kérjen segítséget a gyermekorvosától.)

A vakcinák a szexuálisan még nem aktív korosztályban a leghatékonyabbak, azonban későbbi életkorban is alkalmazhatók. A védőoltás beadása előtt HPV-szűrővizsgálat nem szükséges. A vakcinák terápiás célra nem alkalmasak, vagyis nem gyógyítják a már kialakult betegséget. A védőoltás a rendszeres méhnyakszűrést nem helyettesíti.

Bővebben A HPV elleni védőoltás

A HPV okozta betegségekről röviden:

  • A humán papillomavírusok családja igen nagy, több mint 100 típusa ismert. A bőr, a szájüreg, a végbélnyílás és a nemi szervek hámrétegében szaporodnak. A vírusok a fertőzött területek érintésével, összedörzsölésével és – feltehetően – eszközökkel és tárgyakkal is átvihetők egyik emberről a másikra. A HPV a szexuális úton is terjedő vírusok közé tartozik, mint például a herpesz, a hepatitisz B (HBV) és a HIV.
  • A „nem rákkeltő” HPV-típusok szemölcsöket okoznak a bőrben (talpon, tenyéren) és a külső nemi szerveken (kondilóma). Ezek jóindulatú, de igen makacs elváltozások és gyakran visszatérnek. A kezelések hosszú évekig tarthatnak és kellemetlenek.
  • A HPV „rákkeltő” típusai (gyakorisági sorrendben: 16, 18, 31, 33, 45, 52, 58) a nemi szervek és a végbél hámjában felszínes fertőzést, idővel rákos elfajulást is képesek létrehozni. A gyakori partnerváltás, a hormonkészítmények, a dohányzás és az immunrendszer gyengesége növelik a kockázatot. A szexuális életet élő nők 80%-a átesik a nemi szerveket érintő HPV-fertőzésen. Az első fertőzés a szexuális élet megkezdése után, általában 15-24 éves kor között fordul elő. A HPV-fertőzések 90%-a az immunrendszer segítségével magától meggyógyul. A fertőzöttek kb. 10%-ánál tartós fertőzés alakul ki, ami több év alatt rosszindulatú daganattá fajulhat.
  • A HPV szerepét bizonyították a férfiakban a pénisz-, a végbélnyílás- és a szájüregi daganatok jelentős részében. Az óvszer használata, a partnerhez való hűség és a tisztálkodás hatékonyan csökkenti a fertőzés esélyét. A védekezés új lehetősége a védőoltás.

Ez is érdekelheti A HPV és a méhnyakrák kapcsolata

Meningococcus-fertőzések (agyhártyagyulladás, vérmérgezés) elleni oltás

A meningococcus öt csoportja (ABCWY) ellen van hatékony védőoltás. Az oltási séma csoportonként, korosztályonként és oltóanyagonként változik. Mindenképpen kérjük ki gyermekháziorvosunk véleményét ezzel kapcsolatban!

A B csoportú meningococcus elleni vakcina térítés ellenében hozzáférhető (patikai forgalomban van, kb. 100 ezer Ft-ba kerül).

Boxsero szuszpenziós injekció előretöltött fecskendőben

(A C csoportú meningococcus baktérium ellen térítésmentesen oltják a csecsemőket 2., 4. hónapos korban és – egy éves kor után – általában 15 hónapos korban. A 4 hónaposnál idősebb csecsemők, a gyermekek, a serdülők és a felnőttek egyszeri alkalommal oltandók. Konjugált meningococcus C vakcinával egyéves kor alatt alapimmunizált csecsemőt a 2. életév folyamán javasolt emlékeztető oltásban részesíteni, legkorábban az alapimmunizáció befejezése után 6 hónap múlva.)

A nyitottabb életmódúaknak, külföldi tanulmányokat folytatóknak vagy nemzetközi oktatási intézménybe járóknak a négykomponensű oltóanyag (ACWY) és a B csoport elleni oltás adása is javasolt. Előbbivel kapcsolatban fontos kiemelni, hogy többféle oltóanyag áll rendelkezésre (pl. Nimenrix, Menveo), különböző oltási tervvel.

Ezeket az oltásokat is a felkar izomzatába kapják a gyermekek. A beadás helyén átmeneti fájdalom, bőrpír jelentkezhet. Láz és általános tünetek: étvágytalanság, aluszékonyság gyakrabban jelentkezik. Igen ritkán fejfájás, tarkókötöttség, csillapíthatatlan sírás, idősebbeknél izületi fájdalom előfordulhat, minden káros következmény nélkül.

A meningococcus okozta betegségekről röviden:

A meningococcus-fertőzést a hasonló nevű baktérium okozza. Leggyakoribb formája a járványos agyhártyagyulladás. A betegség előfordulása földrajzi helyenként változó. Magyarországon évente 50-70 esetet jelentenek, ezeket főleg a baktérium B, ritkábban a C csoportja okozza. A meningococcus baktériumokat a nyál közvetíti köhögéskor, tüsszentéskor, csókolózáskor, hasonlóan sok más légúti kórokozóhoz. Könnyen terjed egyik emberről a másikra, ezért kapta a betegség a megkülönböztető nevét: járványos agyhártyagyulladás. Zárt közösségekben (óvoda, iskola, kollégiumok, laktanya, diszkó, szórakozóhelyek) könnyen terjed a járvány, emiatt a fertőzés kisgyermekek és kamaszok között fordul elő leggyakrabban.

A betegség lappangási ideje 2-10 nap. A meningococcus betegség klinikailag két formában jelentkezhet, agyhártyagyulladás, illetve vérmérgezés (szepszis) képében. A betegség órák alatt kialakulhat és igen gyorsan halálhoz vezethet. A betegeknek azonnal antibiotikumot adnak, vizsgálatukat és kezelésüket kórházban végzik. A betegség védőoltással megelőzhető.

Bővebben A meningococcus által okozott járványos agyhártyagyulladás megelőzése

Kullancsencephalitis (kullancs által terjesztett vírusos agyvelőgyulladás, tavaszi-nyári encephalitis) elleni védőoltások

Hazánkban kétféle oltóanyag van forgalomban (FSME-Immun, Encepur). Az immunreakció kialakításához két alapoltás szükséges 1-3 hónap időközzel, melyet 5-12 hónap múlva emlékeztető oltás követ. A védőhatás hosszú távú fenntartására 3 év múlva, majd 5 évenként, egy újabb emlékeztető oltás szükséges.

Az oltási sorozatot ajánlott a hideg évszakban elkezdeni, vagyis a kullancsok tavaszi aktivitása (a várható expozíció) előtt. Az oltás nem véd a kullancsok terjesztette más betegségek, például a Lyme-kór ellen! A kullancs által terjesztett betegség átvitele jelentősen csökkenthető, ha a kullancs csak rövid ideig van a bőrben (kullancsvizit kirándulások után!).

Ez is érdekelheti Hogyan kerüljük el a kullancscsípést gyerekek esetében? | Kullancs elleni védőoltás

Kullancscsípést követően csak egy hónap múlva ajánlott elkezdeni az oltási sorozatot. Oltási reakció: helyi bőrpír, rövid ideig tartó láz, fejfájás lehet. Egy évesnél fiatalabb korban nem adható be az oltás!

A kullancsencephalitis-ről röviden:

A kullancsok a bőrbe fúródva, vérszívás közben bejuttatják a vérkeringésbe váladékukat, mely a betegséget okozó vírust tartalmazhatja. A kullancsencephalitis nagyrészben szezonális megbetegedés, a kullancsok érési ciklusának megfelelően, április-májusban és augusztus-szeptemberben tapasztalható halmozódása. Magyarországon az Északi-Középhegység és a nyugati megyék tartoznak a leginkább fertőzött területek közé. A megcsípett emberek egyharmadánál az 5-14. napon influenzaszerű tünetek léphetnek fel (láz, fejfájás, végtagfájdalmak). Néhány nap múlva a panaszok megszűnnek, teljes a gyógyulás. Minden ötödik betegnél második szakasz is követi az elsőt, a csípés utáni 4. héten. Erre jellemző a központi idegrendszer gyulladása (erős fejfájás, a nyak merevsége, magas láz, rossz közérzet és hányás) és idegrendszeri tünetek, bénulások. A betegség védőoltással is megelőzhető.

Bővebben A kullancs által terjesztett agyvelőgyulladás: kullancsencephalitis

Influenza elleni védőoltások

Az influenza megelőzésének leghatásosabb eszköze a védőoltás. A vírus gyakran változtatja a szerkezetét, ezért az oltás csak abban az évben nyújt védelmet, amelyikben az oltóanyagot előállították, tehát évenként meg kell ismételni az influenza elleni oltást. A megbetegedés megelőzésére három készítmény áll rendelkezésre: a Vaxigrip Tetra, a 3Fluart oltóanyag és a Fluenz Tetra. (A pontos oltási sémával kapcsolatban keresse fel gyermekháziorvosát.)

Az influenzavírus járványosan terjed, súlyos megbetegedést okozhat – gyermekkorban is. A vírus változékonysága miatt a fertőzés ellen szezonálisan szükséges védőoltással védekezni. Az oltóanyagban lévő vírustörzs az egész világon minden oltóanyagban ugyanaz. A hazánkban hozzáférhető oltóanyagok élő kórokozót nem tartalmaznak, az oltott egyén oltástól nem betegedhet meg.

Az influenzavírus által okozott megbetegedések súlyosságának, valamint a halálozások számának csökkentése érdekében legalább a fokozottan veszélyeztetettek kockázati csoportjait javasolt oltani az alábbiak szerint:

  • Hat hónaposnál idősebb, súlyos betegség kockázatának kitettek
  • 60 éven felüliek, egészségi állapotuktól függetlenül

Az influenza betegségről röviden:

Jellemzője a hirtelen kezdet, a magas láz, száraz köhögés, elesettség és végtagfájdalmak. Gyakori tünet a fejfájás, torokfájás, kötőhártya-belövelltség és nátha, de a nátha önmagában nem influenzára jellemző tünet. Gyermekkorban a betegség nem ritkán gyomor-bélpanaszokkal kezdődik (hasfájás, hányás, olykor hasmenés is). Az influenza az esetek többségében egy héten belül magától gyógyul, arányában ritka, de összességében nagyszámú a kórházi kezelést igénylő betegek száma. Fokozottan veszélyeztetettek a csecsemők és az idősek. Halálos kimenetelért legtöbbször bakteriális felülfertőződés (többségében pneumococcus) okozta tüdőgyulladás a felelős. Az áldozatok többsége 65 éves kor feletti, illetve más kockázati csoportba tartozik: krónikus szív- vagy tüdő- (ritkábban vese- vagy máj-) betegségben szenved, cukorbeteg vagy súlyosan elhízott, ugyanígy bármilyen eredetű immunhiányos állapot (pl. rosszindulatú daganatos betegség, immunműködést csökkentő kezelés stb.) is fokozott kockázattal jár. Fokozott a kockázatuk a terhes asszonyoknak is. Előfordul az is, hogy minden ismert kockázati tényező nélkül, egyébként egészséges felnőttben lép fel az életveszélyes tüdőgyulladás. Ilyenkor általában közvetlenül a vírusfertőzés a felelős a szövődményért.

Ez is érdekelheti Mit tegyünk, ha influenzás lett a gyermekünk?

Dr. Vas Felícia Emese, csecsemő- és gyermekgyógyászForrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Vas Felícia Emese, csecsemő- és gyermekgyógyász

Felhasznált irodalom:

Cikkajánló

Pókcsípés
Pókcsípés

Íme, a legfontosabb tudnivalók.

Higiénia hipotézis
Higiénia hipotézis

A túlzott tisztaság allergiához vezethet?

WEBBeteg - Dr. Vas Felícia Emese, csecsemő- és gyermekgyógyász
WEBBeteg - Dr. Sarkadi Adrien, infektológus
WEBBeteg - Dr. Osikóczki Orsolya, háziorvos
WEBBeteg - Bak Marianna, biológus szakfordító
Cikkértesítő
Értesítés a témában születő új cikkekről.