• A szamárköhögés (pertussis)

        Dr. Lajtos Melinda
        Szerző: WEBBeteg - Dr. Lajtos Melinda, tüdőgyógyász

        A szamárköhögés egy igen fertőző betegség. Lefolyása változó súlyosságú lehet, komoly veszélyt jelenthet kisgyermekek és csecsemők esetén. Sem a védőoltás, sem a betegség átvészelése nem eredményez élethosszig tartó védettséget a fertőzés ellen.

        A szamárköhögés kezdeti tünetei nem különböztethetők meg a közönséges nátháétól, orrfolyás, láz és enyhe köhögés vezeti be a kezelés nélkül hosszan tartó légúti panaszokat, amelyeket csillapíthatatlan, fullasztó rohamokban jelentkező görcsös köhögés, nehezített, húzó légvétel, majd a rohamok végén erőlködő hányás jellemez. A rohamok végén jelentkező, szamárbőgésre emlékeztető magas belégzési hang adta a betegség elnevezésének alapját. Kezeletlenül a betegség akár 10-12 hétig is eltarthat, a betegség zajlása során a beteg egyre kimerültebb, a köhögési rohamok komoly fizikai igénybevételt jelentenek.

        A kórokozó (Bordetella pertussis, parapertussis, bronchiseptica és holmesii) kizárólag emberek között terjed cseppfertőzés útján. A fertőzött kórokozót ürítő személy köhögésével, légúti váladékaival szórja a baktériumot a környezetében. A már tünetektől szenvedő beteg a rohamok harmadik, negyedik hetéig lehet fertőző. A betegség csecsemő-, gyermek- és felnőttkorban egyaránt előfordulhat, de a lefolyása nagyban különbözhet az egyéni tényezők és oltási státusz függvényében.

        Hirdetés

        A szamárköhögés tünetei, lefolyása

        A szamárköhögés lefolyása típusos esetben hurutos, átmeneti és oldódási szakaszokra osztható.

        A lappangási idő eltelte után az első szakaszt megfázásszerű légúti hurutos tünetek jellemzik éjszakai köhögéssel, orrfolyással, hőemelkedéssel és kötőhártya-gyulladással. Ez átlagosan 2 hétig tart.

        Ezt követően kezdődik a második szakasz (az úgynevezett "paroxizmális köhögés szakasza"), amely akár 6 hétig is tarthat. Jellemzője a tünetek súlyosabbá válása: a fullasztó köhögési rohamok után hangos, húzó belégzés, a kimerülésig tartó, nyelvkiöltéssel kísért, erőltetett, fullasztó köhögés. A beteg arca kipirul, szemei könnyeznek, kötőhártyáján, a nyak és az orca bőrén bevérzések jelentkezhetnek, a fullasztó roham pedig az esetek jelentős részében öklendezésbe, hányásba torkollik.

        A köhögési szakaszok alatt a beteg pihenni nem tud, minden erejét és energiáját a köhögési roham köti le. Az oltatlan csecsemőkben, kisgyermekben gyakran elmarad a figyelemfelkeltő köhögés, inkább fuldoklás tünetei utalnak a rohamra, melyet légzésszünet (apnoe) követ. A köhögés éjszakánként gyakoribb és hosszabb, mint nappal.

        Az oldódási szakaszban, azaz a harmadik szakaszban a rohamok gyakorisága és intenzitása fokozatosan csökken, de a tünetek enyhülése majd teljes megszűnése akár 6 hétig is elhúzódhat.

        A felnőttkori betegség tünetei és súlyossága az immunrendszer sajátságaitól, az oltási státusztól is függ, így sokféle lefolyás fordulhat elő. Leggyakrabban az elhúzódó, izgatott, hurutos köhögés és esetleg a rohamok utáni hányás vetheti fel a betegség gyanúját. Időskorban a csökkenő elleanyag szintek, az életkorból adódóan kialakuló immunhiány-állapot talaján ismét a klasszikus kórlefolyás jellemző.

        Az észlelő orvos a  szamárköhögésre több hete fennálló száraz, főként éjszaka jelentkező köhögési roham esetén gyanakodhat, kisdedek légzésszünettel járó epizódjainak hátterében is felmerül a Bordetella fertőzés. A kórokozó kimutatására mikrobiológiai módszerekkel a légúti váladékokból van lehetőség. Késői mintavétel esetén előfordulhat, hogy a kórkozó már nem nyerhető ki a váladékokból, ekkor az ellenanyagok kimutatása jöhet szóba a diagnózis megerősítésére, a fertőző forrás azonosítására.

        Szövődmények

        A szamárköhögés legfontosabb szövődményei:

        • az apnoe (légzésszünet) - csecsemőknél az oxigénhiányos állapot, illetve bevérzések az agyban súlyos központi idegrendszeri tünetekhez vezethetnek;

        • a másodlagos fertőzések - a legsúlyosabb a bakteriális tüdőgyulladás (pneumonia), amely egyben vezető halálok is;

        • az erőltetett köhögés következményei: apró bevérzések a szemen, a mellkason, köldök-és lágyéksérv, amelyek különösen csecsemő- és fiatal gyermekkorban gyakoriak.

        A szamárköhögés kezelése

        Az orvos a kezelést a beteg korának és a betegség súlyosságának megfelelően írja elő. A gyógyulás szempontjából kiemelkedő fontosságú a tüneti kezelés: nyugalom biztosítása, párásítás, elegendő folyadék- és energia bevitel, nyákoldás és szívás. A köhögéscsillapítók általában hatástalanok.

        Pertussis gyanúja esetén, illetve igazolt betegségben mindig antibiotikumot kezelés szükséges, amely csökkenti a tüneteket, lerövidíti a kórlefolyást és megszünteti a fertőzőképességet. Leggyakrabban az ún. macroildok közé tartozó szerekre esik a választás. A gyógyszerelés megindításának 5.-7. napjától a fertőzőképesség valószínűsége jelentősen lecsökkent.

        Ápolási tanácsok szülőknek

        Általában a gyermekeket a betegség kezdetétől hat hétre szokták kitiltani a közösségből. Otthoni környezetre akkor tekinthetjük veszélytelennek a gyermeket, ha a köhögés már két hete erősen javulóban van. Legtöbb esetben jót tesz a friss levegő, de természetesen óvni kell a beteget a meghűléstől. Ha a hányás okoz problémát, inkább gyakran adjunk kevesebbet enni.

        Ne engedjük a gyermeket hevesen játszani, mert az rohamokat provokálhat, inkább pihenjen sokat! Ha elhúzódik a köhögési roham, támasszuk fel a hátát, illetve szoros haskötő is pihenteti a kimerült hasizmokat.

        Hogyan előzhető meg a betegség?

        A  szamárköhögés kórokozója elleni védőoltás hazánban a kötelező oltási rend része, melyet csecsemőkortól több alkalommal ismételve kapnak a gyermekek: 2, 3, 4 és 18 hónapos korban, majd a 6 éves korcsoportban beadott oltásokkal és emlékeztető vakcinával törekszünk a veszélyeztetett korosztály fokozott védelmének kialakítására.  Az oltóanyag kombináltan kerül alkalmazásra a diphteria (torokgyík)  valamint a tetanus (merevgörcs) elleni vakcinákkal (DPT-oltás). A gyermekkori védőoltásokról bővebben itt olvashat.

        Az oltás nagyjából 85%-os védelme felmérések szerint legjobb esetben is 6 évig áll fenn, így lefedve a fiatal korú kockázati csoportot. A széles körben sikeres immunizációs törekvéseknek köszönhetően a kórokozó hordozásával érintett életkor a későbbi korcsoportra, a fiatal felnőttekre tolódott, akik így veszélyt jelenthetnek a még nem elégséges arányban vakcinált csecsemőkre nézve.

        A betegség átvészelése után kialakuló védettség tovább, ám maximálisan mindössze 20 évig tart.

        Dr. Lajtos Melinda, tüdőgyógyászForrás: WEBBeteg
        Szerző: Dr. Lajtos Melinda tüdőgyógyász
        Aktualizált: Dr. Sarkadi Adrien infektológus

        Módosítva: 2017.11.20 17:25, Megjelenés: 2017.11.20 17:25
      • Nyomtatás
      • Cikkajánló

        Tenziós fejfájás

        Tenziós fejfájás

        Dr. Ertsey Csaba PhD, Med. Habil

        Önálló fejfájás, messze a leggyakoribb fejfájástípus. Mik a jellemzői?

        Mozgásszervi betegségek

        Mozgásszervi betegségek

        Feövenyessy Krisztina

        Megelőzhető-e a mozgásszervi betegségek kialakulása? Mit tehetünk?

        Mi okozhatja, ha a csecsemőm súlya nem a várt ütemben fejlődik?

        Az elégtelen súlygyarapodás az egyik leggyakoribb panasz, amivel a szülők a csecsemőgyógyászatban gyermekorvoshoz fordulnak. Előző cikkünkben a kivizsgálás lépéseire tértünk ki, jelenleg a legfontosabb szóba jövő okokat vesszük sorba életkor szerint összefoglalva, majd a leggyakoribb lehetséges kórképekre részletesebben is kitérünk.

        Csecsemő- és gyermekkori sérvek gyermeksebészeti vonatkozásai

        Ebben a cikkben a leggyakoribb gyermekkori sérvekkel kapcsolatos tudnivalókat szeretném összefoglalni, megmagyarázni kialakulásuk hátterét és felvázolni kezelési lehetőségeiket. Nem minden sérvet kell operálni, van, ami sürgős, és van, ami bizony ráér.

        Szamárköhögés: nincsenek teljes biztonságban a felnőttek

        Nem lehet kórházi fertőzésről beszélni a két kisbaba esetében, akik szamárköhögést kaptak el egy magánklinikán. Valószínűleg otthonról kaphatták el a kórt - mondta az InfoRádiónak Póta György, a Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnöke.

        Szamárköhögés - Az újszülöttekre veszélyes betegség

        A szamárköhögés, bár kötelező védőoltás van ellene, az újszülöttekre és csecsemőkre veszélyes betegség - mondta a Házi Gyermekorvosok Országos Egyesületének elnöke az M1 aktuális csatorna reggeli műsorában azzal kapcsolatban, hogy két újszülött kaphatta meg a betegséget.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.
      • - A MEGBÍZHATÓ WEBPATIKA