Mit kell tudni a végstádiumú vesebetegségről?

Szerző: WEBBeteg - Cs. K., fordító, Lektorálta: Dr. Szanyi Andrea, belgyógyász, háziorvos, geriáter

Végstádiumú vesebetegségről akkor beszélünk, ha a beteg veséje felmondja a szolgálatot. Ez krónikus vesebetegségben szenvedőknél fordul elő. Az alábbi cikk a végstádiumú vesebetegség okait, tüneteit, kezelési és megelőzési lehetőségeit tárgyalja, valamint szót ejtünk arról is, hogyan lehet a kialakulás kockázatát csökkenteni.

Mi a végstádiumú vesebetegség?

A végstádiumú vesebetegség a krónikus vagy hosszan tartó vesebetegség legelőrehaladottabb stádiuma, amikor idővel fokozatosan leáll a veseműködés. A vesebetegségnek öt szakasza van, ez az 5. szakasz. Ilyenkor a vesék működése teljesen vagy részben leáll, s ha részben még működnek is, az nem elég a szervezet szükségleteinek kielégítésére.

A veséknek fontos szerepe van a szervezetben. Kiszűrik a salakanyagot és a felesleges vizet a vérből, mely aztán a vizelettel távozik.

Végstádiumú vesebetegség esetén a salakanyagok felhalmozódhatnak a vérben, ami életveszélyes lehet, ezért a betegnek vesedialízisre vagy veseátültetésre van szüksége, hogy megmentsék az életét.

A végstádiumú vesebetegség tünetei

  • csökkent étvágy
  • betegség vagy betegségérzet
  • fejfájás
  • fáradtság
  • viszkető, száraz bőr
  • megmagyarázhatatlan fogyás
  • mellkasi fájdalom
  • légszomj
  • koncentrálási nehézség
  • kevés vizelet vagy annak teljes hiánya
  • puffadás
  • izomgörcsök
  • a bőr elszíneződése
  • viszketés a kezekben vagy a lábakban

Ez a cikk is érdekelheti Önt! A vesebetegség jelei

Veseelégtelenség okai

Az alábbiakban a végstádiumú veseelégtelenség, illetve a heveny veseelégtelenség okait mutatjuk be.

A krónikus vesebetegség lassan is vezethet veseelégtelenséghez, de a vesék hirtelen is leállhatnak.

Ha valakinél hirtelen jelentkezik veseelégtelenség, azt akut (heveny) veseelégtelenségnek nevezik.

A végstádiumú vesebetegség krónikus okai

A cukorbetegség és a magas vérnyomás az első és második leggyakoribb krónikus betegség, amelyek végstádiumú vesebetegséget okoznak. Ezek mellett az alábbi krónikus állapotok vezethetnek veseelégtelenséghez:

  • lupus és egyéb autoimmun betegségek
  • veleszületett genetikai rendellenességek
  • húgyúti problémák
  • nephrosis szindróma (a vesebetegségek egy típusa)

Az akut veseelégtelenség okai

Akut veseelégtelenség során a vesék hirtelen leállnak. Ennek okai a következők lehetnek:

  • szívroham
  • mérgezés
  • a vesék vérellátásának akut zavara
  • súlyos kiszáradás
  • húgyúti elzáródás
  • kábítószerrel való visszaélés
  • súlyos vérfertőzés (szepszis)

Kockázati tényezők

A végstádiumú vesebetegség a felnőttek 10-16 százalékát érinti világszerte. Számos tényező növeli a kockázatát, többek között:

Ha valaki krónikus vesebetegségben szenved, a következő tényezők növelik a végstádiumú vesebetegség kockázatát:

  • kezeletlen cukorbetegség
  • nem jól beállított vérnyomás magas vérnyomás esetén
  • túlzott alkoholfogyasztás
  • dohányzás

Szövődmények

A csökkent vesefunkció befolyásolhatja a szervezet számos más szervét is, így a betegség szövődményei a következők lehetnek:

  • májkárosodás
  • belső vérzés
  • folyadékfelhalmozódás a tüdőben
  • a karok vagy lábak idegeinek károsodása
  • legyengült immunrendszer
  • vérszegénység
  • szexuális diszfunkció
  • koncentrálási nehézség
  • terhesség alatti szövődmények
  • folyadékvisszatartás
  • szívproblémák
  • csonttörések
  • fokozott stroke-kockázat

Ez a cikk is érdekelheti Önt! Amikor a vese betegsége okoz magas vérnyomást

Diagnózis

Végstádiumú vesebetegség tünetei esetén vér- és vizeletvizsgálatra kerül sor. Ezek a vizsgálatok a következőek lehetnek:

  • Glomeruláris filtrációs ráta (GFR): Méri, hogy a vesék mennyire szűrik a vért.
  • Vizeletvizsgálat: Fehérjét és vért keresnek a vizeletben.
  • Szérum kreatinin teszt: A vérben lévő kreatinin (egy salakanyag) felhalmozódását vizsgálja.
  • A vér karbamid-nitrogén tesztje: A vérben lévő karbamid-nitrogén (fehérje lebomlási végtermék) szintjét méri.

Ha a betegnek uraemiája van - vagyis ha a vérben nagy mennyiségű olyan anyag halmozódik fel, amelyet a vesék normál esetben eltávolítanak a vizelettel -, rendszeres vesedialízisre van szükség.

Emellett az orvosok a GFR-érték csökkenésére is figyelnek, amely arra utal, hogy a vesék nem megfelelően szűrik meg a vért.

Kezelés

A végstádiumú vesebetegségre általában vesepótló kezelés javasolt. A vesepótló kezelés dialízist vagy veseátültetést jelent.

A vesedialízisnek két fő típusa van: hemodialízis és peritoneális dialízis.

A hemodialízis az, amikor egy gép szűri ki a vérből a salakanyagokat. Ez a folyamat 3 vagy 4 órát vesz igénybe, és egy dialízisközpontban végzik. A végstádiumú vesebetegek rendszerint hemodialízisben részesülnek, hetente 2-3 alkalommal.

A peritoneális dialízis során a beteg pumpálja a dialízisfolyadékot a hasába. A folyadékkal együtt a folyékony halmazállapotú salakanyagok a hashártyán át kiszűrődnek és a katéteren keresztül kiürülnek. A peritoneális dialízis otthon is elvégezhető.

Veseátültetésnél a sebész egy egészséges donorvesével helyettesíti a károsodott vesék működését. (A veseátültetés esetén a saját, tönkrement veséket általában nem távolítják el, a helyükön hagyják, a kapott vesét a hasüreg alsó részébe ültetik.)

A vesepótló kezeléssel egyidejűleg speciális étrend is a kezelés része.
Ennek alapjai a következők:

  • magas fehérjetartalmú ételek kerülése
  • elegendő kalória bevitele
  • a folyadékbevitel korlátozása
  • elektrolitok, például só, kálium és foszfor korlátozott fogyasztása

Ez a cikk is érdekelheti Önt! Mennyit ihat egy vesebeteg?

Megelőzés

A következő életmódbeli változások lassíthatják a krónikus vesebetegség előrehaladását:

  • dohányzás abbahagyása
  • alkoholfogyasztás minimalizálása
  • az előírt gyógyszerek megfelelő szedése
  • vérnyomás kezelése
  • vércukorszintek beállítása
  • testsúlycsökkentés, ha a beteg túlsúlyos
  • rendszeres testmozgás
  • egészséges, kiegyensúlyozott táplálkozás

Kilátások

Ha valakinek krónikus vesebetegségre utaló tünetei vannak, mielőbb orvoshoz kell fordulnia. Az időben elkezdett megfelelő kezelés javíthatja a beteg kilátásait. Vesedialízis vagy veseátültetés nélkül a végstádiumú vesebetegség életveszélyes. A vesedialízis hosszú távú megoldást kínál, míg a veseátültetés segíthet a normális veseműködés visszaszerzésében.

Olvasson tovább! Édesapám vesebeteg, én is az leszek?

WEBBeteg.hu logóForrás: WEBBeteg
Cs. K., fordító; medicalnewstoday.com
Lektorálta: Dr. Szanyi Andrea, belgyógyász, háziorvos, geriáter

Hozzászólások (0)

Cikkajánló

Angolkór Angolkór

A kóros D-vitamin-hiány tünetei, kezelése és megelőzése.

Mit kell tudni a vesetágulatról?

Mit jelent az, hogy vesetágulat? Mi okozhatja? Mik lehetnek a tünetei? Milyen stádiumai vannak a betegségnek? Hogyan diagnosztizálható? Milyen...

A vese betegségére utaló jelek

A vese betegségei kialakulhatnak önmagukban vagy rendszerbetegség részeként, szövődményeként. Magának a vesének az eltéréseit okozhatják a vesét...

A veseátültetés

Veseátültetésre végstádiumú veseelégtelenség esetén kerülhet sor. A műtét alapvető feltétele, hogy a betegek előzőleg már tartósan...

Kérje ingyenes cikkértesítőnket!
Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.