Mit kell tudni a végstádiumú vesebetegségről?

szerző: Cs. K., fordító - WEBBeteg
aktualizálta: Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus frissítve:

Végstádiumú vesebetegségről akkor beszélünk, ha a beteg veséjének működése véglegesen és drasztikusan a minimális értékre csökken. Ez elsősorban krónikus vesebetegségben szenvedőknél fordul elő. Az alábbi cikk a végstádiumú vesebetegség okait, tüneteit, kezelési és megelőzési lehetőségeit tárgyalja, valamint szót ejtünk arról is, hogyan lehet a kialakulás kockázatát csökkenteni.

Mi a végstádiumú vesebetegség?

A végstádiumú vesebetegség a krónikus vagy hosszan tartó vesebetegség legelőrehaladottabb stádiuma, amikor idővel fokozatosan leáll a veseműködés. A vesebetegségnek öt szakasza van, ez az 5. szakasz. Ilyenkor a vesék működése teljesen vagy részben leáll, s ha részben még működnek is, az nem elég a szervezet szükségleteinek kielégítésére.

A veséknek fontos szerepe van a szervezetben. Kiszűrik a salakanyagot és a felesleges vizet a vérből, mely aztán a vizelettel távozik.

Végstádiumú vesebetegség esetén a salakanyagok felhalmozódhatnak a vérben, ami életveszélyes lehet, ezért a betegnek vesedialízisre vagy veseátültetésre van szüksége, hogy megmentsék az életét.

A végstádiumú vesebetegség tünetei

  • csökkent étvágy
  • betegség vagy betegségérzet
  • fejfájás
  • fáradtság
  • gyengeség
  • viszkető, száraz bőr
  • megmagyarázhatatlan fogyás
  • mellkasi fájdalom
  • légszomj
  • koncentrálási nehézség
  • kevés vizelet vagy annak teljes hiánya
  • puffadás
  • izomgörcsök
  • a bőr sötét elszíneződése
  • viszketés a kezekben vagy a lábakban

Ez a cikk is érdekelheti A vese betegségére utaló jelek

Veseelégtelenség okai

Az alábbiakban a végstádiumú veseelégtelenség, illetve a heveny veseelégtelenség okait mutatjuk be.

A krónikus vesebetegség lassan is vezethet veseelégtelenséghez, de a vesék hirtelen is leállhatnak.

Ha valakinél hirtelen jelentkezik veseelégtelenség, azt akut (heveny) veseelégtelenségnek nevezik.

A végstádiumú vesebetegség krónikus okai

A cukorbetegség és a magas vérnyomás az első és második leggyakoribb krónikus betegség, amelyek végstádiumú vesebetegséget okoznak. Ezek mellett az alábbi krónikus állapotok vezethetnek veseelégtelenséghez:

  • lupus és egyéb autoimmun betegségek
  • veleszületett genetikai rendellenességek
  • húgyúti problémák
  • nephrosis szindróma (a vesebetegségek egy típusa)

Az akut veseelégtelenség okai

Akut veseelégtelenség során a vesék hirtelen leállnak. Ennek okai a következők lehetnek:

  • szívroham
  • mérgezés
  • a vesék vérellátásának akut zavara
  • súlyos kiszáradás
  • húgyúti elzáródás
  • kábítószerrel való visszaélés
  • súlyos vérfertőzés (szepszis)

A végstádiumú vesebetegség kockázati tényezői

A végstádiumú vesebetegség a felnőttek 10-16 százalékát érinti világszerte. Számos tényező növeli a kockázatát, többek között:

Ha valaki krónikus vesebetegségben szenved, a következő tényezők növelik a végstádiumú vesebetegség kockázatát:

  • kezeletlen cukorbetegség
  • nem jól beállított vérnyomás magas vérnyomás esetén
  • túlzott alkoholfogyasztás
  • dohányzás

A végstádiumú vesebetegség szövődményei

A csökkent vesefunkció befolyásolhatja a szervezet számos más szervét is, így a betegség szövődményei a következők lehetnek:

  • májkárosodás
  • belső vérzéshajlam
  • folyadékfelhalmozódás a tüdőben
  • a karok vagy lábak idegeinek károsodása
  • legyengült immunrendszer
  • vérszegénység
  • szexuális diszfunkció
  • koncentrálási nehézség
  • terhesség alatti szövődmények
  • folyadékvisszatartás, ödéma
  • szívproblémák
  • csonttörések
  • fokozott stroke-kockázat

Diagnózis

Végstádiumú vesebetegség tünetei esetén vér- és vizeletvizsgálatra kerül sor. Ezek a vizsgálatok konkrétan a következőek lehetnek:

  • Glomeruláris filtrációs ráta (GFR): Méri, hogy a vesék mennyire szűrik a vért.
  • Vizeletvizsgálat: Fehérjét és vért keresnek a vizeletben.
  • Szérum kreatininteszt: A vérben lévő kreatinin (egy salakanyag) felhalmozódását vizsgálja.
  • A vér karbamid-nitrogén tesztje: A vérben lévő karbamid-nitrogén (fehérjelebomlási végtermék) szintjét méri.

Ha a betegnek urémiája van – vagyis ha a vérében nagy mennyiségű olyan anyag halmozódik fel, amelyet a vesék normál esetben eltávolítanak a vizelettel –, rendszeres vesedialízisre van szükség.

Emellett az orvosok a GFR-érték csökkenésére is figyelnek, amely arra utal, hogy a vesék nem megfelelően szűrik meg a vért.

Kezelés

A végstádiumú vesebetegségre általában vesepótló kezelés javasolt. A vesepótló kezelés dialízist vagy veseátültetést jelent.

Dialízis

A vesedialízisnek két fő típusa van: hemodialízis és peritoneális dialízis.

A hemodialízis az, amikor egy gép szűri ki a vérből a salakanyagokat. Ez a folyamat 3 vagy 4 órát vesz igénybe, és egy dialízisközpontban végzik. A végstádiumú vesebetegek rendszerint hemodialízisben részesülnek, hetente 2-3 alkalommal.

A peritoneális dialízis során a beteg pumpálja a dialízisfolyadékot a hasába. A folyadékkal együtt a folyékony halmazállapotú salakanyagok a hashártyán át kiszűrődnek és a katéteren keresztül kiürülnek. A peritoneális dialízis otthon is elvégezhető.

Veseátültetés

Veseátültetésnél a sebész egy egészséges donorvesével helyettesíti a károsodott vesék működését. (A veseátültetés esetén a saját, tönkrement veséket általában nem távolítják el, a helyükön hagyják, a kapott vesét a hasüreg alsó részébe ültetik.)

Speciális étrend

A vesepótló kezeléssel egyidejűleg speciális étrend is a kezelés része.
Ennek alapjai a következők:

  • magas fehérjetartalmú ételek kerülése
  • elegendő kalória bevitele
  • a folyadékbevitel korlátozása
  • elektrolitok, például só, kálium és foszfor korlátozott fogyasztása

Megelőzés

A következő életmódbeli változások lassíthatják a krónikus vesebetegség előrehaladását:

  • dohányzás abbahagyása
  • alkoholfogyasztás minimalizálása
  • az előírt gyógyszerek megfelelő szedése
  • vérnyomás kezelése
  • vércukorszintek beállítása
  • testsúlycsökkentés, ha a beteg túlsúlyos
  • rendszeres testmozgás
  • egészséges, kiegyensúlyozott táplálkozás

Kilátások

Ha valakinek nem ismert krónikus vesebetegség mellett tünete jelentkezik, természetesen kivizsgálás javasolt. Ismert vesebetegség, krónikus veseelégtelenség esetén állapotromlás miatt azonnal laborvizsgálat, egyebekben a kezelőorvos által meghatározott időközönként vérvétel javasolt. Az időben elkezdett megfelelő kezelés javíthatja a beteg kilátásait. Vesedialízis vagy veseátültetés nélkül a végstádiumú vesebetegség életveszélyes. A vesedialízis hosszú távú megoldást kínál, míg a veseátültetés segíthet a normális veseműködés visszaszerzésében.

Tovább Kik hajlamosak veseelégtelenség kialakulására?

WEBBeteg logóForrás: WEBBeteg
Cs. K., fordító; What to know about end stage kidney disease (Medical News Today)
Lektorálta: Dr. Szanyi Andrea, belgyógyász, háziorvos, geriáter
Aktualizálta: Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus

Segítség

Orvos válaszol

orvos válaszol piktogram
Belgyógyászati leletértelmezés 24h

Belgyógyászati leletértelmezés 24h

Dr. Szabó Roxana belgyógyász szakorvosjelölt

Orvoskereső

orvoskereső piktogram
Dr. Vitályos Tibor

Dr. Vitályos Tibor

Belgyógyász, Sebész

Budapest

Cikkajánló

Veseelégtelenség
Az akut veseelégtelenség (insufficientia renis acuta) a vese vizeletkiválasztó funkciójának hirtelen bekövetkező csökkenése, illetve súlyos esetben megszűnése.