• Mit kell tudni a végstádiumú vesebetegségről?

        Szerző: WEBBeteg - Cs. K., fordító, Lektorálta: Dr. Szanyi Andrea, belgyógyász, háziorvos, geriáter

        Végstádiumú vesebetegségről akkor beszélünk, ha a beteg veséje felmondja a szolgálatot. Ez krónikus vesebetegségben szenvedőknél fordul elő. Az alábbi cikk a végstádiumú vesebetegség okait, tüneteit, kezelési és megelőzési lehetőségeit tárgyalja, valamint szót ejtünk arról is, hogyan lehet a kialakulás kockázatát csökkenteni.

        Mi a végstádiumú vesebetegség?

        A végstádiumú vesebetegség a krónikus vagy hosszan tartó vesebetegség legelőrehaladottabb stádiuma, amikor idővel fokozatosan leáll a veseműködés. A vesebetegségnek öt szakasza van, ez az 5. szakasz. Ilyenkor a vesék működése teljesen vagy részben leáll, s ha részben még működnek is, az nem elég a szervezet szükségleteinek kielégítésére.

        A veséknek fontos szerepe van a szervezetben. Kiszűrik a salakanyagot és a felesleges vizet a vérből, mely aztán a vizelettel távozik.

        Végstádiumú vesebetegség esetén a salakanyagok felhalmozódhatnak a vérben, ami életveszélyes lehet, ezért a betegnek vesedialízisre vagy veseátültetésre van szüksége, hogy megmentsék az életét.

        Hirdetés

        A végstádiumú vesebetegség tünetei

        • csökkent étvágy
        • betegség vagy betegségérzet
        • fejfájás
        • fáradtság
        • viszkető, száraz bőr
        • megmagyarázhatatlan fogyás
        • mellkasi fájdalom
        • légszomj
        • koncentrálási nehézség
        • kevés vizelet vagy annak teljes hiánya
        • puffadás
        • izomgörcsök
        • a bőr elszíneződése
        • viszketés a kezekben vagy a lábakban

        Ez a cikk is érdekelheti Önt! A vesebetegség jelei

        Veseelégtelenség okai

        Az alábbiakban a végstádiumú veseelégtelenség, illetve a heveny veseelégtelenség  okait mutatjuk be.

        A krónikus vesebetegség lassan is vezethet veseelégtelenséghez, de a vesék hirtelen is leállhatnak.

        Ha valakinél hirtelen jelentkezik veseelégtelenség, azt akut (heveny) veseelégtelenségnek nevezik.

        A végstádiumú vesebetegség krónikus okai

        A cukorbetegség és a magas vérnyomás az első és második leggyakoribb krónikus betegség, amelyek végstádiumú vesebetegséget okoznak. Ezek mellett az alábbi krónikus állapotok vezethetnek veseelégtelenséghez:

        • lupus és egyéb autoimmun betegségek
        • veleszületett genetikai rendellenességek
        • húgyúti problémák
        • nephrosis szindróma (a vesebetegségek egy típusa)

        Az akut veseelégtelenség okai

        Akut veseelégtelenség során a vesék hirtelen leállnak. Ennek okai a következők lehetnek:

        • szívroham
        • mérgezés
        • a vesék vérellátásának akut zavara
        • súlyos kiszáradás
        • húgyúti elzáródás
        • kábítószerrel való visszaélés
        • súlyos vérfertőzés (szepszis)

        Kockázati tényezők

        A végstádiumú vesebetegség a felnőttek 10-16 százalékát érinti világszerte. Számos tényező növeli a kockázatát, többek között:

        Ha valaki krónikus vesebetegségben szenved, a következő tényezők növelik a végstádiumú vesebetegség kockázatát:

        • kezeletlen cukorbetegség
        • nem jól beállított vérnyomás magas vérnyomás esetén
        • túlzott alkoholfogyasztás
        • dohányzás

        Szövődmények

        A csökkent vesefunkció befolyásolhatja a szervezet számos más szervét is, így a betegség szövődményei a következők lehetnek:

        • májkárosodás
        • belső vérzés
        • folyadékfelhalmozódás a tüdőben
        • a karok vagy lábak idegeinek károsodása
        • legyengült immunrendszer
        • vérszegénység
        • szexuális diszfunkció
        • koncentrálási nehézség
        • terhesség alatti szövődmények
        • folyadékvisszatartás
        • szívproblémák
        • csonttörések
        • fokozott stroke-kockázat

        Ez a cikk is érdekelheti Önt! Amikor a vese betegsége okoz magas vérnyomást

        Diagnózis

        Végstádiumú vesebetegség tünetei esetén vér- és vizeletvizsgálatra kerül sor. Ezek a vizsgálatok a következőek lehetnek:

        • Glomeruláris filtrációs ráta (GFR): Méri, hogy a vesék mennyire szűrik a vért.
        • Vizeletvizsgálat: Fehérjét és vért keresnek a vizeletben.
        • Szérum kreatinin teszt: A vérben lévő kreatinin (egy salakanyag) felhalmozódását vizsgálja.
        • A vér karbamid-nitrogén tesztje: A vérben lévő karbamid-nitrogén (fehérje lebomlási végtermék) szintjét méri.

        Ha a betegnek uraemiája van - vagyis ha a vérben nagy mennyiségű olyan anyag halmozódik fel, amelyet a vesék normál esetben eltávolítanak a vizelettel -, rendszeres vesedialízisre van szükség.

        Emellett az orvosok a GFR-érték csökkenésére is figyelnek, amely arra utal, hogy a vesék nem megfelelően szűrik meg a vért.

        Kezelés

        A végstádiumú vesebetegségre általában vesepótló kezelés javasolt. A vesepótló kezelés dialízist vagy veseátültetést jelent.

        A vesedialízisnek két fő típusa van: hemodialízis és peritoneális dialízis.

        A hemodialízis az, amikor egy gép szűri ki a vérből a salakanyagokat. Ez a folyamat 3 vagy 4 órát vesz igénybe, és egy dialízisközpontban végzik. A végstádiumú vesebetegek rendszerint hemodialízisben részesülnek, hetente 2-3 alkalommal.

        A peritoneális dialízis során a beteg pumpálja a dialízisfolyadékot a hasába. A folyadékkal együtt a folyékony halmazállapotú salakanyagok a hashártyán át kiszűrődnek és a katéteren keresztül kiürülnek. A peritoneális dialízis otthon is elvégezhető.

        Veseátültetésnél a sebész egy egészséges donorvesével helyettesíti a károsodott vesék működését. (A veseátültetés esetén a saját, tönkrement veséket általában nem távolítják el, a helyükön hagyják, a kapott vesét a hasüreg alsó részébe ültetik.)

        A vesepótló kezeléssel egyidejűleg speciális étrend is a kezelés része.
        Ennek alapjai a következők:

        • magas fehérjetartalmú ételek kerülése
        • elegendő kalória bevitele
        • a folyadékbevitel korlátozása
        • elektrolitok, például só, kálium és foszfor korlátozott fogyasztása

        Ez a cikk is érdekelheti Önt! Mennyit ihat egy vesebeteg?

        Megelőzés

        A következő életmódbeli változások lassíthatják a krónikus vesebetegség előrehaladását:

        • dohányzás abbahagyása
        • alkoholfogyasztás minimalizálása
        • az előírt gyógyszerek megfelelő szedése
        • vérnyomás kezelése
        • vércukorszintek beállítása
        • testsúlycsökkentés, ha a beteg túlsúlyos
        • rendszeres testmozgás
        • egészséges, kiegyensúlyozott táplálkozás

        Kilátások

        Ha valakinek krónikus vesebetegségre utaló tünetei vannak, mielőbb orvoshoz kell fordulnia. Az időben elkezdett megfelelő kezelés javíthatja a beteg kilátásait. Vesedialízis vagy veseátültetés nélkül a végstádiumú vesebetegség életveszélyes. A vesedialízis hosszú távú megoldást kínál, míg a veseátültetés segíthet a normális veseműködés visszaszerzésében.

        Olvasson tovább! Édesapám vesebeteg, én is az leszek?

        Forrás: WEBBeteg
        Cs. K., fordító; medicalnewstoday.com
        Lektorálta: Dr. Szanyi Andrea, belgyógyász, háziorvos, geriáter

        Módosítva: 2019.02.12 16:09, Megjelenés: 2019.02.12 16:09
      • Nyomtatás
      • Cikkajánló

        Ön betartja?

        Ön betartja?

        Dr. Kónya Judit

        Bizonyos gyógyszereket órára pontosan kell szedni. Tartsa be az adagolást.

        A köszvényes diéta

        A köszvényes diéta

        Irinyi-Barta Tünde

        Az egészséges életmódra törekvés az egyik legfontosabb dolog.

        Mit kell tudni a vesetágulatról?

        Mit jelent az, hogy vesetágulat? Mi okozhatja? Mik lehetnek a tünetei? Milyen stádiumai vannak a betegségnek? Hogyan diagnosztizálható? Milyen szövődmények léphetnek fel? Milyen kezelési lehetőségek vannak? Cikkünkből kiderül.

        Szakemberek az élődonoros veseátültetések mellett

        Az élődonoros veseátültetések számának növelése mellett foglaltak állást a szervdonációs és transzplantációs világnap alkalmából tartott rendezvény résztvevői. Elhangzott: tavaly tíz százalékkal nőtt 2017-hez képest a szervtranszplantációk száma Magyarországon, 2018-ban összesen 505 ilyen beavatkozás történt.

        A veseátültetés

        Veseátültetésre végstádiumú veseelégtelenség esetén kerülhet sor. A műtét alapvető feltétele, hogy a betegek előzőleg már tartósan dialízisre szoruljanak és a transzplantációs listára is felkerüljenek.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.