Magas vérnyomás ellen: az angiotenzin-II-receptor-blokkolók működése

Az angiotenzin-II-receptor-blokkolók a renin-angiotenzin-rendszer befolyásolásával csökkentik a vérnyomást. Milyen előnyei és hátrányai vannak ezeknek a gyógyszereknek?

Ezek a szerek meggátolják a szervezetben keletkező, vérnyomásemelő hatású angiotenzin-II receptorhoz való kötődését, ezáltal az összes angiotenzin-II-hatás kifejtését.

Hatásmódjuk nagyon hasonló az ACE-gátlókéhoz, ugyanígy mellékhatásaik és ellenjavallatuk is.

Egyrészt nem lép fel mellékhatásként köhögés és allergiás reakció, ugyanakkor az előnyös veseértágító hatás sem jelentkezik.

Az angiotenzin-II-receptor-gátlókat elsősorban akkor alkalmazzák, ha a beteg valami miatt nem szedheti az ACE-gátlókat.

Mellékhatásként szédülés és fejfájás jelentkezhet, ami az alacsony vérnyomás jele, valamint a káliumszint emelkedését is okozhatják, emiatt más káliumtúlsúlyt okozó gyógyszerekkel nem ajánlott szedni.

Ellenjavallt alacsony vérnyomás, veseartéria-szűkület és terhesség esetén.
Magas vérnyomásban és pangásos szívelégtelenségben alkalmazzák leggyakrabban ezeket a készítményeket.

Magyarországon forgalomban lévő képviselőik

• Losartan: csökkenti a koleszterinszintet és a húgysav-ürítő hatása miatt köszvényben jótékony hatású.
• Eprosartan: nem a máj enzimrendszere bontja le, így nem alakul ki gyógyszerkölcsönhatás más szerekkel.
• Valsartan: hatása 24 óráig megmarad, elég napi egyszer bevenni.
• Irbesartan: ez a legjobban hasznosuló származék, kis mennyiség is elég belőle.
• Candesartan: vérnyomáscsökkentő hatása ellenére növeli az agy vérellátását, ami idős betegeknél jó hatású.
• Telmisartan: tartósan kötődik a receptorokhoz és hosszú a hatástartama.
• Olmesartan: egyes kutatások szerint kötődik a D-vitamin-receptorokhoz, és immunrendszer erősítő hatásokat fejt ki.

Tovább Szedhetik-e a szívbetegek az ACE-gátlót és az angiotenzin-blokkolót COVID-19 betegség alatt?

Forrás: WEBBeteg
Szerző: Dr. Kovács Anikó, gyógyszerész