A tüdőgyulladás okai és rizikófaktorai

szerző: Dr. Zsuga Judit, klinikai farmakológus - WEBBeteg
frissítve:

A tüdőgyulladást leggyakrabban valamilyen kórokozó (vírus, baktérium) vagy gomba okozza, ritkábban irritáló gáz, füst, vagy allergiát okozó por. A közvetlen kórokon túl azonban nagyon fontos tisztában lenni azzal, hogy kik a tüdőgyulladás szempontjából veszélyeztetettek, mely csoportokat fenyegeti leginkább a betegség.

A téma cikkei - Tüdőgyulladás

5/1 A tüdőgyulladás tünetei
5/2 A tüdőgyulladás kialakulása és rizikófaktorai
5/3 Amit mi is megtehetünk tüdőgyulladás esetén
5/4 A tüdőgyulladás kezelési lehetőségei
5/5 Hogyan előzzük meg a tüdőgyulladást?

A tüdőgyulladás elsősorban időseknél, krónikus betegeknél, fekvőbetegeknél, rossz körülmények között élő csecsemőknél, kisgyerekeknél, továbbá immunrendszeri betegeknél alakul ki, de fiatal, egészséges emberek is megfertőződhetnek. Ennek oka, hogy egy akut felső légúti betegség során - leggyakrabban egy vírusfertőződés eredményeként - a szervezet védekezőképessége zavart szenved, így gyakran alakul ki szövődményként tüdőgyulladás - akár elsődlegesen, vírus okozta tüdőgyulladás formájában, akár bakteriális felülfertőződésként.

A tüdőgyulladás rizikóját alapvetően két tényező befolyásolja: milyen mértékben vagyunk kitéve a gyulladást okozó tényezőknek (kórokozók, irritatív és allergén anyagok), másrészt a szervezetünk védekezőképessége mennyire erős vagy legyengült.

Kitettség a tüdőgyulladást okozó tényezőknek

Közösségben szerzett tüdőgyulladás

A legtöbb tüdőgyulladást okozó kórokozó a rendes napi tevékenységek során is elkapható, így például iskolában, munkahelyen, edzőteremben, tömegközlekedési eszközön. A kitettség annál nagyobb, minél többet tartózkodik az adott személy közösségben, különösen a járványos őszi-téli időszakban.

Tüdőgyulladást a legtöbb esetben az RSV (respiratory syncytial) vírus vagy a Streptococcus pneumoniae (pneumococcus) baktérium idéz elő, de gyakori az influenzavírus és a koronavírus által okozott tüdőgyulladás is, valamint számos atipikus kórokozója is létezik a betegségnek.

Kórházban szerzett tüdőgyulladás

A kórházi ápolásra szoruló betegek körében magasabb a tüdőgyulladás kockázata, különösen akkor, ha az intenzív osztályon van, ha mesterségesen lélegeztetik vagy magasabb kockázatú (lásd lentebb). A tüdőgyulladás ezen formája (nosokomiális tüdőgyulladás) különösen súlyos és nehezen kezelhető lehet.

A mesterséges lélegeztetésre szoruló betegek, különösen magas kockázattal rendelkeznek, mert a lélegeztetéshez használt, a páciens légcsövébe vezetett cső kiiktatja a légutak normál védekező rendszerének egy részét, továbbá megakadályozza a légutakat tisztító köhögést.

Eszméletlen betegek esetében a nosokomiális tüdőgyulladás fő rizikófaktora a gyomor-nyelőcsői visszaáramlás (gastrooesophagealis reflux) betegség, ami gyomortartalmat juttat a garatba, ahonnan az a légutakba kerülhet.

Opportunista patogének okozta tüdőgyulladás

Opportunista patogéneknek nevezzük azokat a kórokozókat, amelyek folyamatosan, vagy gyakran jelen vannak a környezetünkben, de betegséget csak akkor okoznak, ha szervezetünk védekezőképessége jelentősen meggyengül. Ilyen például Pneumocystis carinii okozta tüdőgyulladás, ami egészséges emberben gyakorlatilag sosem alakul ki.

A tüdőgyulladás ezen formája a károsodott immunrendszerű betegeket szokta érinteni. Az egészséges emberekre ártalmatlan mikroorganizmusok nagyon veszélyesek lehetnek az AIDS-es betegek, a szervtranszplantáción átesettek, illetve az immunrendszert károsító betegségekben szenvedők esetében. Az immunrendszer működését elnyomó gyógyszerek (szteroidok, kemoterápiás gyógyszerek), szintén fokozzák az opportunista pneumónia kockázatát.

Aspirációs pneumónia

A tüdőgyulladás ezen formája akkor alakul ki, hogyha valamilyen idegen test, anyag kerül a tüdőkbe. Az aspirációs pneumónia leggyakoribb oka a hányás után a légcsőbe került gyomortartalom. Elősegíti kialakulását agykárosodás (stroke), illetve a normális nyelési reflex más okból való kiesése (pl. részegség vagy más bódult állapot). A refluxbetegség okozta tüdőgyulladás ide is besorolható, ugyanis a tüdőbe kerülő savas gyomortartalom kiválthat gyulladást.

Kitettség allergéneknek, gombáknak

Allergián alapuló tüdőgyulladás fejlődhet ki, ha például a beteg mezőgazdasági munkát végez (a száraz növényi részek, állati trágya porának belégzése) vagy az építőiparban, illetve bányában dolgozik (kőpor, szénpor). Jellemző a lappangó kezdet, a köhögés, valamint az, hogy a folyamat megállíthatatlan kötőszövetesedésbe, hegesedésbe (tüdőfibrózis) torkollhat, ami megrövidíti az életet. Ezen a mechanizmuson alapultak a Tutanhamon sírját feltárók közötti elhíresült halálesetek ("a fáraó átka"), melyet a piramisban található, nagy mennyiségű penészgomba-pollent tartalmazó gomba por okozott.

Irritáló vegyszerek, szennyező anyagok

Aki a légutakat izgató ipari vegyszerekkel, gázokkal foglalkozik, és valami miatt egyszerre nagyobb mennyiséget lélegez be belőlük, annál erőteljes köhögés után hirtelen légszomj alakulhat ki. Ennek oka az, hogy nagyfokú értágulat alakul ki a tüdőben, és az érfalon átszivárgó vérplazma elárasztja a léghólyagokat. Fulladásveszély miatt azonnali orvosi beavatkozást igénylő állapot. Néhány napos megfigyelésre van szükség a tünetek visszafejlődése után is. Késői szövődményként (különösen elhanyagolt esetben) tüdőgyulladás és tüdőfibrózis fejlődhet ki. Hasonló okból a nagyfokú légszennyeződés is összefügg a tüdőgyulladás emelkedett rizikójával.

A tüdőgyulladás rizikófaktorai: magas kockázatú betegek

Életkor

Rizikófaktor az 1 év alatti és 65 év fölötti életkor. Esetükben nem csak gyakrabban alakul ki tüdőgyulladás, hanem nagyobb arányban járhat halálos kimenetellel.

Legyengült immunrendszer

Az immunhiánnyal járó betegségek vagy állapotok (pl.: HIV-fertőzés/AIDS, lépeltávolítás), továbbá az immunrendszert gyengítő kezelések (szteroidkezelés, daganatellenes kemoterápia) a tüdőgyulladás magasabb rizikójával függnek össze. Ide tartoznak az olyan krónikus alapbetegségek, mint a krónikus légúti megbetegedések (pl. emfizéma és COPD), valamint az erőnlét általános leromlását okozó betegségek (pl. cukorbetegség, rosszindulatú daganatok), vagy a szívelégtelenség (a keringés elégtelensége kedvez a kórokozók elszaporodásának). A műtéten átesett, vagy baleset miatt csökkent mozgásképességű betegeknél fokozott a tüdőgyulladás kockázata, mert nehezebb a köhögés, és a nyák, illetve a kórokozók felhalmozódhatnak a légutakban.

Dohányzás és tüdőgyulladás

A dohányzás két mechanizmuson keresztül is fokozza a tüdőgyulladás kockázatát: egyrészt rontja a szervezet általános védekezőképességét, másrészt károsítja a légzőszervek nyálkahártyáját, ezáltal öntisztulási képességét.

A hörgők falát borító sejtet több millió mikroszkopikus nyúlvány (csilló) borítja. Ezek a csillók hullámszerűen csapkodva távolítják el a légutakból a lerakódó váladékokat. Bizonyos irritáló ágensek bizonyos ideig hatva (pl. a dohányfüst több mint 10 évig), átalakítják a légutak csillós hámját laphámmá (amilyen a szájüregben is van), ami ellenállóbb az izgató és mérgező anyagokkal szemben, viszont csillók híján nem tisztítja a légutakat. Dohányzás esetén a váladék eltávolításának egyetlen módja a köhögés-krákogás marad, ami viszont idővel tüdőtágulathoz (emfizéma) vezet. Ha viszont az egyén nem köhög eleget, a légúti váladék felhalmozódik, majd hörgőgyulladást, súlyosabb esetben pedig tüdőgyulladást okozhat.

Fokozott alkohol- és kábítószer-fogyasztás

Ezek a szerek (nagy mennyiségben és hosszú időn keresztül használva) egyaránt rontják az egyén biológiai állapotát és szociális helyzetét, ami több más betegség mellett a pneumónia kockázatát is növeli. Ezen túlmenően az alkohol hátrányosan befolyásolja a nyelési reflexet, és rontja az immunrendszer működését. Az intravénás kábítószer-fogyasztás kórokozókat juttathat be a vérbe.

A magas kockázatú betegek számára különösen ajánlott a védőoltás beadása a gyakori tüdőgyulladást okozó kórokozók ellen.

Dr. Zsuga Judit, neurológus, klinikai farmakológus

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Zsuga Judit, neurológus, klinikai farmakológus

Cikkajánló

A tüdőgyulladás és tünetei

Dr. Zsuga Judit, klinikai farmakológus
Tüdőgyulladás
A tüdőgyulladás világszinten a gyerekek vezető haláloka, ám a gyerekek, idősek és legyengült emberek mellett lecsaphat az egyébként egészséges fiatal felnőttekre is. A tizedik leggyakoribb halálhoz vezető ok még napjainkban is a tüdőgyulladás.
D-vitamin-bevitel télen
D-vitamin-bevitel télen

Segíthet-e a szoláriumozás?

Influenza és megfázás
Influenza és megfázás

Hogyan tudunk különbséget tenni?

WEBBeteg - Dr. Tóth Sára Rebeka, belgyógyász
WEBBeteg - Dr. Zsuga Judit, neurológus, klinikai farmakológus, Dr. Jóna Angelika, gyermekgyógyász
WEBBeteg - Dr. Zsuga Judit, klinikai farmakológus
WEBBeteg - Dr. Kónya Judit, családorvos
Cikkértesítő
Értesítés a témában születő új cikkekről.