Hogyan lesz a megfázásból, influenzából tüdőgyulladás?

Hogyan különíthetőek el a vírusos eredetű légzőszervi betegségek? Nátháról vagy influenzáról beszélünk? Kik tartoznak az influenzafertőzés által leginkább veszélyeztetett rizikócsoportba? Hogyan alakulnak ki az influenza szövődményei? Melyek a tüdőgyulladás tünetei? Cikkünkből megtudhatja a válaszokat.

A "közönséges" nátha

A közönséges nátha tünetei igen hasonlatosak az influenzafertőzéséhez, köhögés, torokfájás, orrfolyás és láz jelentkezhet. Az átlagos fertőzések száma egy egészséges felnőttben évente 2-4.

A leggyakoribb kórokozó a rhinovirus (30-50 százalék), coronavírus (10-15 százalék), a humán parainfluenzavírusok, RSV, adenovírus és a metapneumovírus. Összességében 200 szerológiailag különböző vírus okozhat közönséges náthát.

Szezonális vagy H1N1 influenza?

Az alábbi táblázat összefoglalja a szezonális és a H1N1 influenza által okozott vírusos fertőzések tüneteit. A szezonális influenza és a H1N1 influenza alapvető tünetei a láz, köhögés és/vagy torokfájás, orrfolyás vagy orrdugulás, fejfájás, hidegrázás és a fáradékonyság.

A H1N1 influenza induló tünetei lehetnek súlyosabbak és emellett még két olyan tünet jelentkezhet, amely egyértelműen gyakoribb ebben a formában (hányás, hasmenés).

Bővebben Az influenza tünetei

Az influenza szövődményei

A leggyakoribb komplikáció a bakteriális mellkasi fertőzés. Ez lehet súlyos és tüdőgyulladás fejlődhet ki belőle. Ritka szövődmények a mandulagyulladás, a középfülgyulladás, a súlyos szepszis, agyhártya- és agyvelőgyulladás.

Tüdőgyulladásos szövődményre hajlamosító tényezők

A nátha- és influenzavírusok okozta fertőzések szövődményeként, felülfertőzés következtében gyakran bakteriális tüdőgyulladás is kialakulhat. Az influenzafertőzés szövődménye viszonylag ritkán vírusos tüdőgyulladás is lehet, amely igen súlyos, gyakran halállal végződő kór.

A 2009/2010-es adatok alapján, fokozott rizikócsoportba tartoznak az elhízott emberek, a terhesek, a két évesnél fiatalabb kisdedek, valamint a 65 évnél idősebbek. Fokozottan hajlamosabbak a szövődményekre azok a krónikus betegségben szenvedők, akik szívbetegek, asztmások, krónikus tüdőbetegek, idegrendszeri károsodásban szenvednek, cukorbetegek, súlyos hormonális betegségben szenvedők, máj- és vesebetegek vagy vérképzőszervi betegségben szenvednek. Érintettek lehetnek a HIV-fertőzöttek, a daganatban szenvedők, és a hosszan tartó, immunrendszert elnyomó gyógyszeres kezelésben részesülők.

Röviden a tüdőgyulladásról

A tüdőgyulladás az egyik vagy mindkét tüdőfél gyulladásos fertőződése. Az USA-ban évente 3 millió ember szenved tüdőgyulladásban, közel félmillió szorul ebből kórházi ellátásra, és az összes beteg közel 5 százaléka hal bele. A tüdőgyulladás a 6. vezető halálok az amerikai féltekén.

A különféle légúti vírusok - beleértve a nátha és influnezavírusokat is - károsítják a hörgők nyálkahártyáját, rontják a légutak védekezőképességét, így a különféle baktériumok sokkal könnyebben megbetegíthetik a tüdőt.

Az influenzavírus kaput nyit a bakteriális fertőzések kialakulásának, legyengíti a szervezetet, így a baktérium könnyebben megtelepszik a tüdőben.

Tüdőgyulladás esetén a leggyakoribb tünetek a köhögés és köpetürítés megjelenése, majd a légszomj, fulladás kialakulása.

Gyakran kapcsolódhat a tünetekhez mellkasi fájdalom, amely légvételre fokozódik.

Különösen legyengült, főleg idős emberek esetében az is felhívhatja a figyelmet a bajra – még akkor is, ha az előbb felsorolt tünetek egyike sem jelentkezik –, hogy látszólag minden ok nélkül zavarttá válnak, félrebeszélnek. Egyébként éppen ez a csoport az, amelynek tagjai különösen veszélyeztetettek, hiszen a tüdőgyulladások lezajlása nemcsak attól függ, hogy milyen volt az azt kiváltó kórokozó, hanem attól is, hogy a szervezet mennyire ellenálló.

A Streptococcus pneumoniae (pneumococcus) az a baktérium, amely a leggyakoribb tüdőgyulladás-kórokozó. Ezen fertőzés kialakulása globális probléma az egész világon.

Az Egészségügyi Világszervezet becslése alapján több mint 1,6 millió ember (ebből több mint 800.000 öt éven aluli gyermek) hal meg évente pneumococcus-fertőzésben. Az elsődleges halálok ezen betegségek közül a tüdőgyulladás.

Ha felmerül a tüdőgyulladás gyanúja, a diagnózis biztos kimondásához röntgenvizsgálatra van szükség.

Ezt olvasta már? A tüdőgyulladás és tünetei

Hogyan védekezhetünk és mit kell tennünk tüdőgyulladás esetén?

A tüdőgyulladás diagnózisát szakember állítja fel, de vannak olyan figyelmeztető jelek, amelyekre érdemes odafigyelnünk, ha megfertőződtünk. Ha fokozódik a nehézlégzés, köhögés vagy a mellkasi fájdalom, hirtelen fellépő szédülés alakul ki, zavartság jön létre, súlyos és elhúzódó hányás alakul ki.

A tüdőgyulladásos beteg általában fáradt, levert, közérzete rossz, súlyos formájában szapora pulzus, felületes, kapkodó légzés, szederjes nyálkahártyák és alacsony vérnyomás tapasztalható.

A kezelés bakteriális eredet esetén antibiotikum, melyet a kezelőorvos utasítása alapján a megfelelő dózisban és megfelelő ideig érdemes szedni.

Általánosságban elmondható, hogy a kúra 7 napig elegendő, kivéve a súlyos, szövődményes eseteket.

A lázcsillapítók, köhögéscsillapítók szükség és előírás szerinti alaklmazása mellett rendkívül fontos a megfelelő folyadékbevitel, amely a szervezet fokozott folyadékigényének kielégítését szolgálja.

A fekvés, pihenés, ágynyugalom legalább annyira fontos, mint a gyógyszerek pontos szedése.

Nem szabad elfelejtkezni a rendszeres orvosi ellenőrzésről sem, hogy a kezelőorvos rendszeresen tájékozódjon a beteg állapotáról.

A (leggyakrabban fertőzést okozó) pneumococcus okozta tüdőgyulladás megelőzhető, e célra Magyarországon több oltóanyag áll rendelkezésre, és 2008-tól az újszülöttek oltása is ingyenessé vált.

Olvasson tovább! Életkoronként eltérő tüneteket okoz a tüdőgyulladás

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Rákóczi Éva, belgyógyász-infektológus
További forrás: Medizóna