• A tüdőfibrózis és tünetei

        WEBBeteg - Dr. Lajtos Melinda, tüdőgyógyász szakorvosjelölt
        Szerző: WEBBeteg - Dr. Lajtos Melinda, tüdőgyógyász szakorvosjelölt

        A tüdőfibrózis egy ritkábban előforduló tüdőbetegség, azonban a jelentőségét az adja, hogy a gyakorisága egyre nő, ami a különböző környezeti ártalmaknak tudható be.

        A tüdőfibrózis során valamilyen kiváltó ágens hatására krónikus gyulladás indul el a tüdőszövetben, a léghólyagocskák és hajszálerek között, amely végül a kötőszövet felszaporodásához vezet, ezzel csökkenti a légző felületet.

        A leggyakrabban 50-70 év közötti férfiak körében fordul elő. Megfigyelhető öröklődés, családi halmozódás is, illetve a dohányzás hajlamosít rá.

        Az ujjak és körmök elváltozása 
        tüdőfibrózis esetén

        A tüdőfibrózis tünetei

        A betegség lappangva kezdődik, sokáig nem is okoz jellegzetes tüneteket. Eleinte terhelésre, később nyugalomban is jelentkező nehézlégzés, száraz köhögés figyelhető meg. A légzés szaporává, felületessé válik.

        A köhögés apró ingerköhögés, köpet nélkül. Sokszor jelentkezik bizonytalan mellkasi fájdalom. Ahogy a betegség folyamata halad előre, a tünetek is egyre súlyosabbak lesznek: az ajkak elkékülhetnek, a körmök óraüveghez, az ujjak dobverőkhöz hasonlókká válhatnak.

        Nem specifikus tünetek is elég gyakoriak, mint a teljesítőképesség-csökkenés, fáradékonyság, fogyás, ismeretlen eredetű láz.

        A tüdőfibrózis okai

        A betegben való kialakulását, az esetek közel felénél vissza lehet vezetni valamilyen ismert tényezőre. Súlyos fertőzést követően vagy azt kísérően is megjelenhet, főleg influenza okozta vagy bakteriális lebeny tüdőgyulladás esetén.

        Hirdetés

        Tünetellenőrző

        Nem tudja, hogy egészségügyi panaszai milyen problémára utalnak?

        Használja tünetellenőrzőnket!

        Sokszor foglalkozási ártalomként kialakult tüdőelváltozás formájában találkozunk vele, mint különböző anorganikus (kvarcpor, azbesztpor) és szerves porok (pamutpor), különböző gázok (nitrogén, kén), füstök, gőzök (tisztítószerek, sósav), hajlakk vagy gyomirtó permet hosszan tartó, nagy mennyiségű belélegzése után.

        Tumoros betegek kezelésében használt bizonyos kemoterápiás szerek (bleomycin), és a mellkasra kapott sugárkezelés is vezethet kötőszövetes elváltozáshoz a tüdőben. Krónikus szívbetegek és veseelégtelenek körében is gyakran megfigyelhető, hogy a tüdővizenyőből fibrózis alakul ki. Bizonyos autoimmun betegségek is érinthetik a tüdőt is, rostos elfajulást (fibrózis) okozva.

        Az elsődleges (idiopathiás) tüdőfibrózis

        Az esetek nagyobb részében azonban a kiváltó tényező ismeretlen marad, ilyenkor elsődleges (idiopathiás) tüdőfibrózisról beszélünk.

        Ide tartozik a klasszikus (UIP), desquamativ (DIP), lymphoid sejtes (LIP), interstitialis órássejtes (GIP) és a bronchiolitises (BIP) és a bronchiolitis obliterans (BOOP) interstitialis tüdőgyulladások, melyeket nem fertőzés okoz, és a szövettani képükben figyelhető meg eltérés.

        A tüdőfibrózis röntgenképen

        A tüdőfibrózis kivizsgálása

        A betegek csak a tünetek súlyosabbá válásakor fordulnak először orvoshoz. Ilyenkor a tüdőre ráhallgatva hóropogásszerű hangot lehet hallani.

        A mellkas röntgenfelvételén jellegzetes kép látható, kiegészíthető még mellkas-CT-vizsgálattal is. Légzésfunkciós vizsgálat során tüdőtérfogat csökkenés értékeit (restriktív ventilációs zavart, csökkent diffúziós kapacitást) találjuk. A kivizsgálás része a hörgőtükrözés, mellyel a hörgőrendszer állapotáról kapunk képet.

        A biztos diagnózis azonban csak szövettani vizsgálattal állítható fel, amelyet vagy a hörgőtükrözés során elvégzett mintavétellel, vagy műtéti körülmények között történő tüdő biopsziával lehet elérni.

        A tünetek szükségessé teszik a kardiológiai kivizsgálást is, hogy a különböző szívbetegségektől el tudjuk különíteni.

        A tüdőfibrózis kezelése

        Először is tisztázni kell a kiváltó okot, illetve a betegség kiterjedését, és a beteg általános állapotát. Ismert ok esetén az oki terápia az első, vagyis pl. a porok kiiktatása, foglalkozásváltás, fertőzések megfelelő kezelése.

        Elsődleges (idiopathiás) tüdőfibrózis esetén elsőnek alkalmazott gyógyszer a kortikoszteroid, melyet először nagy dózisban lökésterápiaként adunk, majd az adagját fokozatosan csökkentve lassan elhagyjuk.

        Ezek a cikkek is érdekelhetik Önt

        Ha a szteroidos kezelés nem hoz javulást, megpróbálkozhatunk erősebb hatású immunszuppresszív szerek  (a szervezet immunválaszának csökkentése külső beavatkozással) alkalmazásával.

        Az interferonok képesek lehetnek a tüdőben a hegképződést lassítani. Ha súlyos légzési elégtelenség áll fenn, akkor szóba jöhet a tüdőtranszplantáció is.

        A tüdőfibrózis szövődményei és kimenetele

        A tüdőfibrózis talaján gyakoribbá válhatnak a fertőzés okozta hörgő- és tüdőgyulladás, illetve heveny vagy idült légzési elégtelenség alakulhat ki.

        A betegség lefolyása egyénenként változó: lehet több évig stagnáló, vagy hirtelen romló, és akár 4-6 éven belül halálhoz is vezető. A megfelelően alkalmazott kezeléssel azonban a folyamat lassítható, a tünetek enyhíthetőek.

        Dr. Lajtos Melinda, tüdőgyógyász
        Forrás: WEBBeteg
        Orvos szerzőnk: Dr. Lajtos Melinda, tüdőgyógyász

        Legutóbb frissült: 2018.03.28 16:04
        • WEBBeteg.hu
      • Cikkajánló

        Mellhártyagyulladás

        Mellhártyagyulladás

        Dr. Brugós László

        A betegség tünetei a fájdalmon és nehézlégzésen kívül lehet a láz.

        Ízületi fájdalmak

        Ízületi fájdalmak

        B. M., szakfordító

        A reuma összefoglaló név, gyulladásos és degeneratív folyamatokat foglal magába.

        Köhög? Szívbetegség is állhat a hátterében!

        Nem minden köhögést hörghurut (bronchitis, hörgőgyulladás) vagy asztma okoz. A tünet mögött szívbetegségek is állhatnak. Ennek az eshetőségnek differenciáldiagnosztikai szempontból nagyon fontos figyelmet szentelni.

        Mikor forduljunk orvoshoz köhögésünkkel?

        A köhögés a légúti védelem egyik része, jelzi, hogy a légutakba valami olyan anyag, váladék, idegentest került, amelyet a köhögés megpróbál onnan eltávolítani. Akkor kóros, ha elhúzódik, kínzó, megkönnyebbülést nem okoz és fárasztó, nem enged aludni. Ilyenkor mindenképpen orvoshoz kell fordulni!

        Túl magas a pulzusa sport közben?

        Akár hobbi-, akár komolyabb sportolók tapasztalhatják, hogy a pulzusuk megítélésük szerint túl magasra emelkedik edzés közben. Mi lehet ennek az oka és mikor érdemes orvoshoz fordulni? Ezekre a kérdésekre adott választ dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta, sportorvos.

        Az obstruktív bronchitis gyermekeknél

        A gyerekek egy részénél vírusfertőzés és egyéb tényezők hatására nehezített, sípoló légzés jelentkezik. Ennek hátterében azonban a köztudatban álló asztma mellett számos betegség húzódhat meg.

        Mi okozhat mellkasi folyadékgyülemet?

        Mellkasi folyadékgyülemről beszélünk, amikor a mellhártya lemezei között megnő a folyadék mennyisége. A jelenség lehet egyoldali vagy kétoldali elhelyezkedésű is. Mi okozhatja?

        Nem csak a dohányzás okozhat COPD-t

        A dohányzás az elsődleges, de nem egyedüli kiváltó ok. Örökletes enzimhiány, foglalkozási ártalom vagy elhanyagolt asztma következtében is kialakulhat az egyik leggyakoribb krónikus tüdőbetegség, a COPD.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.