Tüdő témájú cikkek

A meghűlés a felső légutak heveny vírusos fertőzése következtében alakul ki. Ilyenkor a vírusok megtelepszenek a nyálkahártyában, emiatt jönnek létre a jellegzetes helyi és általános tünetek.

A fenntartó gyógyszeres kezelés előírás szerinti alkalmazásával jó eséllyel csökkenteni lehet az asztmás roham kialakulásának kockázatát. Vannak azonban olyan körülmények, ún. triggerek, amelyek rohamot provokálhatnak. Ez mindenkinél eltérő, lehet akár egy légúti betegség, ismert allergén, stresszesebb időszak, dohányfüstös, poros környezet, de asztmás rohamot provokálhat akár az időjárás hirtelen változása is.

A legtöbb asztmás roham előtt bevezető, figyelmeztető tünetek alakulnak ki. Ezeknek a felismerése és a tünetek korai kezelése megelőzheti a roham teljes kifejlődését, illetve a további állapotromlást is megakadályozhatja.

A légzőszervi betegségek kialakulásában egyrészt a környezeti tényezőknek, másrészt a szervezet érzékenységének, a családi hajlamnak van kiemelkedő szerepe. Mit tegyünk egészségünk megőrzésének és a betegségek leküzdésének érdekében?

Az asztma a légutak gyulladásos betegsége. Nem asztmás dohányosokban is gyakran alakulnak ki légúti gyulladásos folyamatok, így érthető, hogy az asztmás betegek esetében a füstölgés káros hatásai hatványozottan érvényesülnek.

Tüdőáttét (tüdőmetasztázis (metastasis)) kifejezésen azokat a rosszindulatú daganatokat értjük, amiknek a keletkezési helye nem a tüdőben van, hanem más szervből-szövetből indulnak ki, de a daganat nyirokutakon vagy véráramban történő terjedésével másodlagos daganatgócokat (áttéteket) alakítanak ki a tüdőben.

A tüdőfibrózis különböző porok, gázok tartós belégzésének következményeként, de egyes gyógyszerek, sugárzás, autoimmun betegség hatására is kialakulhat. A kezdetben enyhe tüneteket okozó betegség mielőbbi felismerésével az állapotromlás lelassítható.

A rehabilitáció valamilyen állapotnak és/vagy funkciónak az eredetihez közeli visszaállítását kísérli meg, több szakterület szakemberének segítségével és irányításával.

A kis vérkörben megnövekedett vérnyomást nevezzük pulmonális hipertóniának. A kóros értékre szívultrahang-vizsgálat mérési eredményei alapján lehet következtetni. Pontos mérésre speciális szívkatéterezéssel van mód, de erre ritkán van szükség.

Roham esetén a diagnózis felállítása nem nehéz. Annyira jellegzetes a megnyúlt kilégzés, és a hörgők által kiadott sípoló, búgó hang, hogy ilyenkor már csak az asztma okát kell kideríteni. Általában nem ilyen egyszerű a kivizsgálás, mert a rohamokon kívül az asztmásoknak a légzésfunkciós értékei normálisak.