A dohányzás szerepe az asztma kialakulásában, tüneteinek súlyosbodásában
megjelent:
Közismert, hogy a dohányzásnak számos egészségkárosító hatása van. A szervezet egészére ártalmas, de elsődlegesen a tüdőben jelentkeznek negatív hatásai.
A dohányzó szülők gyermekeiket is veszélyeztetik
A dohányzás DNS-károsító hatása már a fogantatáskor okozhat genetikai eltérést a magzatban, ami a későbbiekben asztma kialakulásához vezethez. A terhesség alatti anyai dohányzás ugyancsak megnöveli a születendő gyermeknél az asztma kialakulásának valószínűségét. Természetesen a kisgyerekkori passzív dohányzás ugyancsak komoly rizikótényezője az asztmának.
Káros anyagok a dohányfüstben, amik asztmát is okozhatnak
A dohányfüstben több száz ártalmas anyag van (kátrány, szénmonoxid, nikotin, szénhidrogének, nitrózaminok, ciánhidrogének, polónium, arzén stb.), ami az égés során további több ezer vegyületté alakul át. Ezek az anyagok egyrészt carcinogének (daganatok kialakulását segítik elő), másrészt gyulladáskeltők.
Hogyan rontja a dohányzás az asztmás betegek állapotát?
Az asztma egy olyan gyulladásos betegség, ami hörgőszűkületet okoz, de hörgőtágítóra és inhalatív szteroidra jól reagál, tünetmentessé tehető.
A dohányzás ezt a gyulladást megváltoztatja. Hatására sok légúti váladék képződik, amelyben megtelepszenek a kórokozók, és az asztmában alkalmazott belégzőszerek hatóanyaga nem tud a hörgők falában lévő sejtekhez jutni, így csökken a belégzőszerek hatékonysága.
A nikotin bénítja a légúti csillószőrök mozgását, amelyek a tüdő tisztulásában fontos szerepet játszanak. Könnyű belátni, hogy a légutakban maradó káros anyagok ugyancsak rontják az asztmát.
A dohányfüst okozta krónikus gyulladás megváltoztatja az asztmás gyulladás jellegét, és COPD kialakulásához vezet. Így a dohányos asztmás betegnek egyszerre kétféle, légúti gyulladással, hörgőszűkülettel járó betegsége lesz, ami kevésbé jól reagál a kezelésre, nem visszafordítható, egyre romló tüdőfunkcióhoz, majd légzési elégtelenséghez vezet. Míg egy jól kezelt asztma tünetmentesen tartható, tökéletes légzést lehet biztosítani, a COPD-vel kombinált esetben a maradandó tüdőkárosodás valószínű, akár tüdőfibrózist is okozhat, következményes légzési elégtelenséggel. A tartós oxigénhiány a szervezet egészének működését rontja, kialakulnak a szív és érrendszeri (magas vérnyomás, szívinfarktus, stroke) és az anyagcsere-betegségek (pl. cukorbetegség).
A hevített dohánytermékek használata is ártalmas
Az utóbbi években egyre nagyobb tért hódít a dohányzás alternatív módja, a hevített dohánytermékek használata, főleg a fiatalok körében. Széleskörű kutatások folynak arra vonatkozóan, hogy az alternatív dohányzás valóban kevésbé ártalmas-e. Tény, hogy mivel nem égés, hanem hevítés hatására szabadul fel a nikotintartalmú pára, másféle anyagok keletkeznek közben, de semmilyen bizonyíték nincs arra, hogy ez kevésbé ártalmas lenne a tüdőre. A nikotin ugyanúgy károsítja a tüdőt, érrendszert, immunrendszert, mint a hagyományos dohányzás esetén. Az oldószerek, adalékanyagok és ízesítő aromák hevítése során ugyan füst nem keletkezik, de számtalan egyéb vegyület szabadul fel (pl. formaldehid, acetaldehid). Az ezekre érzékenyeknél allergiás reakció jelentkezhet tőlük, illetve súlyos kislégúti gyulladást, alveolitist okozhatnak. Hosszabb távon tüdőfibrózis alakulhat ki, ami egy visszafordíthatatlan állapot és légzési elégtelenséget okoz.
Szokjon le mielőbb!
A dohányzás minden formája megváltoztatja az asztma tüneteit, súlyosságát, kezelhetőségét, és a betegség lefolyását, ezért nagyon fontos a dohányzás mielőbbi elhagyása. Minél korábban szokik le egy asztmás a dohányzásról, annál valószínűbb, hogy nem súlyosbodik az állapota, és nem alakul ki semmilyen későbbi szövődmény.
Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Hangonyi Csilla, tüdőgyógyász, allergológus
