A tüdőrákot a nemdohányzók körében sokszor késői stádiumban fedezik fel
megjelent:
A tüdőrák hazánkban is, és világviszonylatban is sok áldozatot követel. Fő kiváltó okként a dohányzást szokták kiemelni, ám újabban egyre több nem dohányzó beteget diagnosztizálnak. Mi lehet ennek a magyarázata?
Kanadai kutatók 2022-ben figyeltek fel rá, hogy növekszik a késői stádiumban felfedezett tüdőrákos esetek száma, főként a nemdohányzók körében. Kanadában abban az évben a daganat okozta összhalálozások mintegy negyede tüdőrák miatt következett be. Ez riasztóan magas arány, tekintve, hogy a végbél-, hasnyálmirigy- és melldaganat okozta halálesetek együttes számánál is nagyobb. A tüdődaganat diagnózisa – a fent említett daganattípusokkal ellentétben – legtöbbször előrehaladott (III., illetve IV.) stádiumban születik meg, holott a korai felfedezés nagyban megnöveli a túlélés esélyeit. Azonban a betegek tünetei gyakran csak a daganat növekedése és terjedése után jelentkeznek. A késői diagnózis másik oka, hogy a tüneteket (például a köhögést) a betegek és/vagy az orvosok gyakorta figyelmen kívül hagyják. A szűrőprogramok főként az idősebb, (korábban) cigarettázó felnőtteket célozzák meg, így a nemdohányzók (főként fiatal nők) ritkán részesülnek hatékony szűrésben.
Milyen tünetek utalhatnak tüdőrákra?
Korai szakaszban gyakran nincs észlelhető jele a tüdőráknak, vagy más betegség tüneteihez hasonló panaszokat mutathat. Változatos, de állandósuló köhögés, véres köpet, rekedtség, kifulladás olyan tevékenységek végzése közben, amelyek korábban nem okoztak gondot – nos, ezek a tünetek már aggodalomra adhatnak okot. Mellkasi, illetve vállba sugárzó fájdalom, fáradtságérzés, csökkenő étvágy, indokolatlan fogyás szintén jellemző. Ritkán előfordulhatnak mentális tünetek, az arc és a nyak duzzanata, emésztési problémák, megvastagodott ujjvégek (úgynevezett dobverőujj) is.
Tüdőrák nem csak a dohányosoknál alakulhat ki
Még mindig tartja magát az a nézet, hogy a tüdőrák a dohányosok betegsége. A valóság azonban az, hogy a tüdődaganatok közel negyede a nemdohányzóknál fordul elő. A tudósok szerint nem létezik olyan genetikai profil vagy – a dohányzáson kívül más – környezeti tényezők általi kitettség, amelyet egyértelműen összefüggésbe lehet hozni a tüdőrák diagnózisával, azaz minden embernek megvan az esélye erre a daganattípusra. Mégis, ha valaki tüdőrákos lesz, gyakran megkapja a kérdést, hogy dohányzik-e. A kutatók ezt a stigmát szeretnék megszüntetni.
A laikusok, de sokan még az egészségügyben dolgozók sem gondolják, hogy egy nemdohányos ember is lehet tüdőrákos. Adatokkal alátámasztott tény, hogy a nemdohányzók légúti tüneteit az orvosok kevésbé hajlamosak vizsgálni. A kanadai kutatók ezen oknál fogva a háziorvosokkal együttműködve igyekeznek felhívni a figyelmet a nemdohányzók kockázatára.
A tanulmány fő célja tehát a dohányzással kapcsolatos tévhitek eloszlatása, annak érdekében, hogy minden beteg egyforma ellátásban, minél korábbi diagnózisban és terápiában részesülhessen. A légszennyezettség csökkentésével, a dohányzás abbahagyásával, szűréseken való részvétellel magunk is tehetünk a saját egészségünknek és a környezetünkben élők egészségének a megőrzéséért. A kanadai modell sikerrel hívta fel a világ figyelmét a probléma fontosságára. A prevenciós intézkedéseknek hála hazánkban is az esetszámok csökkenése figyelhető meg az utóbbi évtizedekben.
Tovább
Forrás: WEBBeteg
Szerző: Dr. Kőműves Anikó, szakgyógyszerész, orvos- és egészségtudományi szakfordító
Felhasznált irodalom:
- Rise in Late-Stage Lung Cancer in Nonsmokers Highlights Need for Awareness and Screening (Medscape)
- Symptoms of lung cancer (Cancer Research UK)
