A mellrák rizikófaktorai

A mellrák kialakulása több tényezőre vezethető vissza. Nem kérdéses, hogy megéri egészséges életmódot folytatni, hogy csökkentsük a kockázatot, hiszen vannak kiküszöbölhető rizikófaktorok. Azonban sajnos a rendkívül egészségtudatos életvitel sem jelent garanciát arra, hogy nem alakul ki a betegség, az ugyanis bárkinél előfordulhat.

Ezért elengedhetetlen a rendszeres önvizsgálat és a szűrővizsgálatokon való rendszeres részvétel.

Van néhány kockázati tényező, ami növelheti a mellrák kialakulásának valószínűségét

• Nagyfokú masztopátia (emlőkben keletkező ciszták és csomók).
• Hormonkezelés (akár fogamzásgátló tabletta szedése termékeny korban, akár hormonpótló terápia változókorban).
• 50 év feletti életkor: Egy 65 éves nőnél egy 45 évessel szemben háromszor olyan nagy eséllyel alakulhat ki a betegség.
• Ha elsőfokú rokonnál (édesanyánál, nővérnél) diagnosztizálták a betegséget, a kockázat 3-4-szerese az átlagosnak, különösen, ha az érintett rokonok betegsége 50 éves koruk előtt alakult ki.
• Genetikai tényezők: mutációk, melyek a BRCA-1 és BRCA-2 géneket érintik, ez a tényező 7-8-szorosára növeli a mellrák kockázatát. A gén a mellrákban szenvedő nők 2-5 százalékánál kimutatható, és az olyan esetek 30-60 százalékában is, ahol családi halmozódás figyelhető meg. A BRCA gének károsodása lehet örökletes, de okozhatják külső hatások, például sugárzás is.
• A mellrákban való megbetegedés kockázatát 1,5-4 százalékkal növeli a gyermektelenség.
• Ha az első gyermek születése a 35. életév után történik, az háromszorosára növeli a mellrák kialakulásának esélyét.
• A túl korai első menstruáció és a túl későn kezdődő változókor is kockázati tényezők. A 12 éves kor előtti első menstruáció növeli a kockázatot. Ha a menstruáció elmaradása az 55. életév után következik be, az dupla kockázattal jár, ha 45 éves kor előtt, akkor kisebb a veszély.
• Aki korábban már megbetegedett mellrákban, 5-ször nagyobb kockázatnak van kitéve, mint azok, akik nem szenvedtek a betegségben.
• A 4 hétnél hosszabb szülés utáni nyugalmi időszak csökkenti a mellrák kialakulásának esélyét.
• A dohányzás ugyancsak rizikófaktora a mellráknak, így amennyiben Ön dohányzik, tanácsos mielőbb leszoknia róla.
• Egyes kutatások szerint a kialvatlanság is kockázati tényező lehet a melatonin hormon termelésében bekövetkező zavaron keresztül.
• A mellrák kockázatát a túlsúly, illetve az elhízás is növeli, egyrészt a zsírszövetben termelődő hormonok és gyulladásos mediátorok miatt nő a rizikó, másrészt a több zsírszövet miatt az esetleges daganatok nehezebben fedezhetőek fel, illetve vehetők észre időben.
• Az alkoholfogyasztás ugyancsak kockázatnövelő tényező.
• A mozgáshiány szintén olyan tényező, ami növelheti a rizikót, főleg a következményén, vagyis a súlytöbblet felhalmozódásán keresztül.
• Kockázatnövelő hatásúak az emlőt érintő sugárhatások, mint a radioaktív sugárzás vagy az orvosi terápiák során alkalmazott sugárzás.
• A helytelen táplálkozási szokások is hajlamosíthatnak a mellrák kialakulására: A készételek túlzott mértékű fogyasztása, a zöldség- és gyümölcsfélék alacsony aránya az étrendben, a kevés rostbevitel mind-mind hozzájárul a rákos folyamat kialakulásához.
• További kockázati tényezőt jelent a HPV-fertőzés.
• Az emlőelváltozások is növelik a rizikót.

Az előbbiekben felsorolt adatok statisztikai átlagértékek. Ez azt is jelenti, hogy amennyiben fennáll egy vagy több kockázati tényező, nem törvényszerű, hogy ki fog alakulni a mellrák.

Azonban azoknak a nőknek, akik életében több rizikófaktor is jelen van, gyakrabban kell ellenőrző vizsgálatokra járniuk. Így az esetleges betegség könnyebben és idejében felismerhető lehet. A mellrák korai stádiumban hatékonyan kezelhető, gyógyítható.

Az önvizsgálat nagyon fontos

A rendszeres önellenőrzés nagyon fontos mindenki számára, így azoknak is, akik életében esetleg egyetlen kockázati tényező sincs jelen, mert ahogy már említettük, a betegség minden intő jel és előzmény nélkül is kialakulhat.

Minden nőnek már húsz éves kortól ajánlott havonta elvégezni a mellek önvizsgálatát a menstruáció utáni héten. Ha ezzel kapcsolatban kérdése van, forduljon orvosához!

Ha a daganat még kicsi, és nem terjedt ki a testben, akkor van a legnagyobb esély a gyógyulásra.

Fontos hangsúlyozni, hogy panasz és/vagy bármilyen elváltozás észlelése esetén bármely korosztály tagja mielőbb forduljon orvoshoz!

Szűrővizsgálatok

Az életkor is meghatározza, hogy milyen vizsgálatok végezhetőek el.

A korai felismerést szolgáló legelterjedtebb szűrővizsgálat a mammográfia. A vizsgálat ingyenes, 45 és 65 éves kor között kétévente ajánlott, 65 éves kor fölött pedig évente. Az emlőultrahang-vizsgálat minden korosztályban rendelkezésre áll.

Negyvenöt év alatti nők

Harminc éves kor fölött az emlőket és a hónaljban lévő nyirokcsomókat a nőgyógyász is áttapintja a szűrővizsgálatok alkalmával. Az esetleges bőrelváltozásokat, a mellek méretét és formáját is megvizsgálja.

Fontos tudni, hogy 45 éves kor alatt is szűrővizsgálatként rendelkezésre áll az emlőultrahang.

Negyvenöt és hatvanöt éves kor között

A mellek röntgenvizsgálata, vagyis a mammográfia ebben a korosztályban a mellrák kiszűrésének legfontosabb módja. A vizsgálatra 45 és 65 éves kor közötti nők Magyarországon kétévente kapnak behívót. A nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy ebben az életkorban van a legnagyobb szerepe és jelentősége a mammográfiának a betegség korai felismerésének szempontjából.

A mammográfiás vizsgálattal felfedezett tumorok 20 százaléka korai stádiumban van. Az így felfedezett invazív emlőtumorok 30 százaléka kisebb 10 milliméternél, kétharmadánál pedig a rák nem terjedt át a nyirokcsomókra. A mammográfiás szűrés nem helyettesíti a nőgyógyászati szűrővizsgálatot, és utóbbi sem a mammográfiát.

Ha az orvos indokoltnak találja (kitapintott csomó, elváltozás), fiatalabb vagy idősebb korban is beutalhatja mammográfiás vizsgálatra a pácienst. Azonban a fiatalokat és az idősebbeket általában ultrahanggal vizsgálják meg.

65 éves kor felett

A kor előrehaladtával nő a mellrákban való megbetegedés kockázata. Ezért a 65 év feletti nőknek évente mammográfiás szűrővizsgálatra javasolt menniük. Mivel ez a korosztály nem kap behívót a vizsgálatra, saját kezdeményezésre szükséges hozzá háziorvosi beutalót kérniük.

Tovább Emlőrákszűrés - Önvizsgálat, mammográfia, ultrahang

Forrás: WEBBeteg összeállítás
Szerzők: Bak Marianna, biológus szakfordító, Dr. Csuth Ágnes, családorvos és Dr. Kónya Judit, családorvos
További felhasznált forrás: medizinfo.de