A Dukan-diéta veszélyes is lehet

WEBBeteg összeállítás
frissítve:

A Dukan-diéta rendkívül népszerű fogyókúrás módszerré vált. Lényege a magas fehérje- és alacsony szénhidráttartalmú étrend, ami gyors fogyást eredményezhet, azonban a túlzottan egyoldalú táplálkozás hosszabb távon kockázatokkal járhat.

A Dukan-diéta lényege

A Dukan-diéta célja a gyors és eredményes testsúlycsökkentés. A módszer atyja Dr. Pierre Dukan francia orvos. Egyesek szerint a fogyókúrás módszer csak a - szintén a fehérjedús diéták közé tartozó - Atkins-diéta egy korszerűsített változata, az étrendi szabályok között találhatóak eltérések.

A diéta négy szintet határoz meg: roham, cirkálás, megszilárdítás és fenntartás, ezek az élethosszig tartó étrend egyes szakaszai.

  • Az első szinten (roham) a diéta csak alacsony zsírtartalmú, fehérjében gazdag ételeket, valamint zabkorpát és vizet engedélyez.
  • A második fázisban (cirkálás) minden második napon fogyaszthatóak zöldségek.
  • A harmadik szakasz (megszilárdítás) a kívánt mértékű testsúlyleadást követően lép életbe. Ezen a szinten két hétig kis mennyiségben édességet, kenyeret, gyümölcsöt, sajtot és bort is fogyaszthatunk.
  • Az utolsó szint (fenntartás) egy életen át tart. Ekkor a hét hat napján keresztül bármit ehet a diétázó, a hetedik napon azonban csak proteindús és zsírmentes ételek fogyaszthatók. A diéta hangsúlyozza a mozgás szerepét is: kötelező a napi 20 perc séta, továbbá a lépcső használata lift helyett.

Milyen veszélyei lehetnek a diétának?

Fogyókúrás módszerként a Dukan-diéta kétségkívül sokak számára hozott eredményeket, népszerűsége mellett szól, hogy a fehérjefogyasztás miatt nem kell éhezni diéta közben. A gond az, hogy az egészséges étrendnek nem a testsúlycsökkentés az egyetlen célja, hanem befolyásolja a szív-érrendszert, bélrendszert, a szervezet méregtelenítő funkcióit. Ezen az alapon támadják egyes szakértők, sőt a módszer szülőhazájában, Franciaországban a hatóságok (Országos Élelmiszeripari, Környezeti és Munkavédelmi Ügynökség) a Dukan-módszert a 15 legrosszabb és potenciálisan veszélyes étrend közé sorolták.

Hiányállapotok

A legnagyobb potenciális kockázat a gyümölcs- és zöldségfogyasztás korlátozása, ami a Dukan-diéta első szakaszaiban szénhidráttartalma miatt kifejezetten tiltott, és később sem hangsúlyos. Szív- és érrendszeri szempontból a kardiológusok ezzel szemben a mediterrán étrendet és az ezen alapuló DASH-diétát javasolják, ami napi szinten tartalmazza a gyümölcs- és zöldségfogyasztást.

Kevés zöldség- és gyümölcsfogyasztás esetén, illetve a gabonafélék korlátozása miatt nem csak a szénhidrátbevitel csökken, hanem más tápanyagokból sem jut elegendő a szervezetbe:

  • Vitaminok - Jelentős részben teljes kiőrlésű gabonafélékből és magvakból fedezhető a B-vitaminok, E-vitamin bevitele, zöldségekből és gyümölcsökből a C-vitamin és A-vitamin bevitele. Mivel térségünkben a népesség eleve D-vitamin-hiányos, az étrendi megszorítás ezt kis mértékben tovább fokozhatja.
  • Ásványi anyagok - Hiányállapot alakulhat ki a gabonafélék korlátozása miatt magnéziumból, a zöldség-gyümölcs korlátozása miatt káliumból, ezen kívül az egyoldalú táplálkozás miatt a cink is figyelmet érdemel, C-vitamin hiányában pedig a vas hasznosulása is csökken.
  • Rostok - A módszer a legfőbb rostforrások fogyasztását korlátozza, különösen az első szakaszokban, ami már rövid távon is emésztési problémákhoz, székrekedéshez vezethet, gyengíti a bélflórát, hosszabb távon bélrendszeri betegségek kialakulásához vezethet.

A Dukan-diétát követőknek egyrészt figyelniük kell arra, hogy a fehérjeforrás minél változatosabb legyen, ne csak állati eredetű forrásokból pótolják. Emellett is sokszor ajánlott a vitaminok és nyomelemek pótlása a hiánybetegségek megelőzése céljából. Terhesség vagy annak tervezése esetén különösen kockázatos minden tápanyagkorlátozáson alapuló diéta, így a Dukan-módszer elkezdése is.

A túlzott fehérjebevitel hatása

A túlzott fehérjebevitel bár eredményesen csökkenti az éhségérzetet és segít megelőzni az izomtömegvesztést, ami a megszorító diéták gyakori következménye, ugyanakkor ugyancsak kockázatos.

  • Amennyiben a fehérjebevitel elsősorban állati eredetű forrásokból történik (a gyakorlatban legtöbben ezt követik), annak jelentős hatása van a szervezet sav-bázis egyensúlyára. Az állati fehérjék savképzőek, ami fokozhatja a gyulladásos folyamatokat, a köszvényes panaszokat és megterheli a szervezet sav-bázis egyensúlyáért felelős szerveket.
  • A savképződés fokozza a csontritkulás folyamatát, mivel a csontok építéséhez szükséges kalcium kiválasztásával kompenzálja a szervezet a savas kémhatást.
  • A fehérjék feldolgozása és a szervezet pH-egyensúlyának fenntartása jelentősen megterheli a vesét. Vesebetegeknek kifejezetten tiltott a fehérjedús diéta, sőt a fehérjefogysztás korlátozása szükséges, a túlzott fehérjebevitel tovább ronthatja a vesefunkciót. A legtöbb egészséges ember eleve több fehérjét fogyaszt, mint ami a vesebarát táplálkozási ajánlásokban szerepel (0,8 g/ttkg).
  • Az állati eredetű fehérjeforrásokhoz általában a telített zsírok magas aránya társul, amik a szív-érrendszeri megbetegedések kockázatát növelik.
  • Amennyiben az étrend sok feldolgozott és ultrafeldolgozott húskészítményt tartalmaz, az emeli a sóbevitelt, illetve túlzott fogyasztásuk a rákkockázatot is növeli. Természetesen nem törvényszerű, hogy a fehérjebevitel húskészítményekből (pl. felvágottak) történjen, a gyakorlatban azonban sok fogyókúrázó így tudja legkönnyebben megoldani a diétának megfelelő étrendet.

A jojó-effektus

A Dukan-diéta követői is gyakran tapasztalnak jojó-hatást. Az izomtömegvesztés elkerülhető, de a drasztikus kalóriacsökkentés hatására a szervezet csökkenti nyugalmi energiafelhasználását, az anyagcsere "takarékos" üzemmódba kapcsol. Hosszabb távon ez azzal jár, hogy az ismét növekvő kalóriabevitel már jobban hasznosul, mint a diéta megkezdése előtt, és ugyanaz a mennyiség már jelentősebb súlygyarapodást eredményez.

A kalóriabevitel korlátozása természetesen túlsúly és elhízás esetén fontos, de a drasztikus fogyókúrákkal szemben orvosok a fokozatosságot javasolják.

Lásd még A fehérje diéta - Mit érdemes tudni róla?

Alapelvek az egészséges testsúlycsökkentéshez

A fentiek miatt a testsúlycsökkentés céljából megkezdett diéta mindig körültekintést igényel, és fogyókúra alatt is figyelni kell az étrend kiegyensúlyozottságára, a vitamin és ásványi anyagok bevitelére, a feldolgozott készítményekkel szemben pedig részesítsük előnyben a nyers vagy alacsony szinten feldolgozott ételeket. A testsúly normalizálásnak pedig a fizikai aktivitás is kiemelten eredményes eszköze, nem csak az étrendi korlátozás.

Tovább Mi a baj a fogyókúrával? Diéta helyett életmódváltás

WEBBeteg összeállítás - MTI, FH, Cs. K.

Segítség

Orvos válaszol

orvos válaszol piktogram
Irinyi-Barta Tünde

Irinyi-Barta Tünde

Okleveles táplálkozástudományi szakember

Orvoskereső

orvoskereső piktogram
Dr. Pál Zsolt

Dr. Pál Zsolt

Belgyógyász, Diabetológus, Endokrinológus

Budapest

Cikkajánló