Vesebarát diéta – Táplálkozási tanácsok egészségeseknek is

Irinyi-Barta Tünde
szerző: Irinyi-Barta Tünde, okleveles táplálkozástudományi szakember - WEBBeteg
megjelent:

A szervezetünk anyagcsere-folyamataiban az egyik legfontosabb szerepet a veséink töltik be. A párban elhelyezkedő, bab alakú kiválasztószervünk számos feladatot lát el, ezért működését védenünk, egészségét pedig megfelelő étrenddel támogatnunk kell.

A vesék feladatai

A vesék elsősorban a testünk homeosztázisának (a szervezet belső állapotának állandóságát biztosító élettani folyamatok összessége) fenntartásáért felelnek azáltal, hogy a vizeletürítés révén szabályozzák a víz- és elektrolit-háztartást, valamint a sav-bázis (pH) egyensúlyt. Kiválasztanak és eltávolítanak bizonyos anyagcsere-végtermékeket, mint például a húgysavat, a karbamidot, a kreatinint, és egyéb, a szervezetünk számára idegen vagy káros anyagokat (pl. gyógyszervegyületeket, mérgeket).

A vesék endokrin funkcióval is rendelkeznek, szerepük van a renin (vérnyomás-szabályozás), az eritropoetin (vörösvértest-képződés), a prosztaglandin és a D3-vitamin képzésében. Mindemellett részt vesznek a fehérjék aktív lebontásában.

Mivel támogathatjuk a vesék egészséges működését?

A veséink megfelelő működéséhez és testünk hidratáltságának fenntartásához elengedhetetlen a megfelelő mennyiségű folyadék fogyasztása. Ez ideális esetben naponta minimum 2-2,5 liter szénsavmentes ásványvíz, csapvíz, esetleg gyümölcstea vagy hígított gyümölcslé. A koffeintartalmú kávé és az alkohol nem számít bele a napi 2-2,5 liter folyadékfogyasztási mennyiségbe, ugyanis azok dehidratálnak, azaz vizet vonnak el a szervezetünkből. Javasolt a reggeli és az ebéd utáni kávé után 2 dl víz elfogyasztása, ezáltal pótolható az elvont folyadék mennyisége. Ha nem látjuk el megfelelő mennyiségű folyadékkal a szervezetünket, akkor kevesebb lesz az ürülő vizelet mennyisége, a vizelet sűrűbb lesz, több ásványi anyag és más nem kívánatos vegyület szívódik vissza a szervezetünkbe, emelve azok koncentrációját a vérben.

Miből áll a vesebarát diéta?

A vesebarát diéta alapját a szénhidrátok teszik ki. A vese egészségének megőrzése érdekében bizonyos tápanyagok visszaszorítása válhat szükségessé. Az étrend fehérjében, nátriumban, káliumban és foszforban szegény, mert ezeket nem tudja megfelelően kiválasztani a csökkent működésű vese.

Az ajánlott fehérjebeviteli mennyiség naponta 0,8 g/ttkg, tehát egy 70 kg-os felnőtt ember számára kb. 56 gramm fehérje elfogyasztása javasolt. A hazai táplálkozási szokások szerint ettől sokkal nagyobb mennyiségű fehérjét fogyaszt el egy felnőtt ember naponta. Krónikus veseelégtelenség esetén ehhez képest drasztikusan csökkentett (0,4-0,6 g/ttkg) fehérjebevitel szükséges. A húsok, húskészítmények fogyasztását csökkenteni kell, ellenben több zöldséget és gyümölcsöt, teljes kiőrlésű gabonaterméket kell enni. Az elfogyasztható fehérje kb. fele mennyiségben származzon növényekből, fele állati eredetű legyen, és tartalmaznia kell az esszenciális aminosavakat, amelyeket a szervezetünk nem képes előállítani. Magas a fehérjetartalma a hüvelyeseknek, a szójának, az olajos magvaknak és a gabonaféléknek (pl. rizs).

A vese kímélete során kerüljük a húskészítmények, felvágottak, füstölt termékek, sajtok, halkészítmények, konzervek, félkész- és késztermékek, gyorséttermi ételek fogyasztását, ezáltal csökkenthető a bevitt foszfor mennyisége is. Tojásból hetente 5-6 darab elfogyasztása javasolt, magas foszfortartalma miatt a sárgájából hetente legfeljebb 1-2 db.

A nátriumtartalom miatt az ételek sózását is vissza kell fogni, az elkészült ételek, felszeletelt zöldségek utólagos sózását kerüljük, és a főzési, sütési folyamatok során is csökkenteni javasolt a mennyiségét. A só helyettesítésére intenzív ízű zöldfűszerek kiválóan alkalmazhatóak, de természetesen idő kell a kevésbé sós ízek megszokásához. A megvásárolt termékek címkéjén tájékozódjunk a bennük lévő nátrium (Na) mennyiségéről.

A magas káliumtartalom nem tesz jót a veséknek, ezért diétázás során az alábbi ételek és termékek fogyasztását csökkenteni ajánlott: spenót, sóska, paradicsom, banán, aszalt gyümölcsök, sárgarépa.

Kialakult vesebetegség esetén orvosi ellenőrzés mellett, dietetikus által egyénre szabott étrendet kell követni, mely figyelembe veszi a beteg tápláltsági állapotát, társbetegségeit, szedett gyógyszereit és a betegség súlyosságát.

Kiknek ajánlott a vesebarát táplálkozás?

Nemcsak a vesebetegek számára fontos a vesebarát étrend követése, hanem a megelőzésre gondot fordító embereknek is ajánlatos odafigyelni az étkezésre.

Ha a családi anamnézisben szerepel valamilyen vesével kapcsolatos rendellenesség, vagy más diagnosztizált megbetegedés áll fenn (például magas vérnyomás, cukorbetegség, elhízás, autoimmun betegség), az sajnos fokozott kockázatot jelent. Ugyanakkor megfelelő életmóddal (dohányzás abbahagyása, fizikai aktivitás fokozása, megfelelő étrend betartása, ibuprofén-tartalmú gyógyszerek túlzott fogyasztásának kerülése) és az esetleges egyéb betegségek kezelésével csökkenthető a különböző vesebetegségek kialakulásának a kockázata, illetve az állapot romlása.

Milyen jelei lehetnek, ha gond van a vesével?

A vese elégtelen működését jelző enyhe tünetek lehetnek például a szédülés, a fejfájás, a dekoncentráltság, az általános gyengeség, a rosszullét, a fogyás, a bőrproblémák, a fulladás érzése.

Hirtelen fellépő panaszok esetén (ödéma, légszomj, mellkasi fájdalom, zavartság) azonnal orvoshoz kell fordulni!

A rendellenes veseműködés kimutatható vizeletvizsgálattal (üledék, cukor, fehérje, baktérium) és vérvizsgálattal (húgysav, karbamid, kreatinin, vérgáz, elektrolit, fehérje, zsír, hormonok). Rendszeres háziorvosi ellenőrzés ajánlott, ezáltal időben felismerhetővé és kezelhetővé válhatnak a vesét érintő megbetegedések.

Fontos a tavaszi méregtelenítés?

Az új évet sokan indítják különböző diétás fogadalmakkal, fogyókúrával, böjtöléssel, méregtelenítéssel. Fontos tudni, hogy ha a kiválasztószerveink egészségesen működnek, étrendünk kiegyensúlyozott, és nem fogyasztunk nagymennyiségű alkoholt és gyógyszert, akkor semmiféle „tavaszi nagytakarításra”, tisztítókúrára nincs szüksége szervezetünknek.

A böjt olyan hosszabb időszakot jelöl, amíg a beteg egy vagy több tápanyagot vagy élelmiszerféleséget kerül, például nem fogyaszt semmit, ami állati eredetű – az oka lehet vallási vagy alternatív szemlélet. Bizonyos betegségek, mint például szív- és érrendszeri megbetegedések, veseelégtelenség, cukorbetegség, krónikus betegségek esetén semmilyen böjt vagy tisztítókúra tartása nem ajánlott.

Ha odafigyelünk étrendünk összetételére, megfelelő mennyiségű folyadékot (vizet, teát, gyümölcslevet) fogyasztunk, és rendszeres testmozgást végzünk, kerüljük az alkoholt, a dohányzást és a szükségtelen gyógyszerszedést (itt természetesen nem az orvosa által előírt gyógyszerszedésre gondolunk!), akkor tehetünk legtöbbet testünk egészséges működéséért, és semmiféle méregtelenítő, tisztítókúrára nem lesz szükségünk.

Tovább

Irinyi-Barta Tünde, okleveles táplálkozástudományi szakember

Forrás: WEBBeteg
Szerzőnk: Irinyi-Barta Tünde, okleveles táplálkozástudományi szakember

Cikkajánló

Kullancsok
Kullancsok

Hol élnek, és vannak-e természetes ellenségeik?

Vesebarát diéta
Vesebarát diéta

Táplálkozási tanácsok egészségeseknek is.

WEBBeteg - Dr. Dunás-Varga Veronika, belgyógyász
WEBBeteg - Dr. Dunás-Varga Veronika, belgyógyász
WEBBeteg - Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus
WEBBeteg - Dr. Szanyi Andrea, belgyógyász, háziorvos, geriáter
WEBBeteg - Dr. Barla Erzsébet, nephrológus
WEBBeteg - Dr. Borsi-Lieber Katalin
Cikkértesítő
Értesítés a témában születő új cikkekről.