Elsavasodás és a szervezet sav-bázis háztartása

Dr. Plósz János
szerző: Dr. Plósz János, gasztroenterológus - WEBBeteg
frissítve:

Napjainkban lépten-nyomon elsavasodásról, lúgosító étrendről hallunk. Az alábbi pár bekezdésben igyekszem a fiziológiai és patológiai folyamatokat világossá tenni, az esetleges félreértéseket tisztázni.

A szervezet folyadéktereinek vegyhatása (pH-értéke) igen szigorúan szabályozott rendszer. Erre azért van szükség, mert a pH bármilyen irányú eltolódása lehetetlenné teszi az enzimek megfelelő működését, így a sejtszintű életfolyamatokat. A vegyhatás mind a sejteken belül, mind a sejtek közötti folyadéktérben viszonylag szűk határok között ingadozhat (ez az artériás vér esetében 7,35 és 7,45 között mozoghat).

A pH állandóságát többszörös puffer rendszerek biztosítják (a vérben a legfontosabb a szénsav-bikarbonát, de jelen van a plazmafehérjék haemoglobin-, illetve a foszfát-ionok biztosította puffer is).

A szervezetben az egyes pufferek működését és így a pH megtartását, az elsavasodás megelőzését két szerv: a tüdő és a vese biztosítja. A légzés a szén-dioxid eltávolításával vesz részt a folyamatban (ez oldott formában bikarbonátként a legjelentősebb mennyiségű sav a szervezetben). A légzés alkalmazkodása a pH változására perceken belül megvalósul (savi irányú eltolódás esetén a légzés mélyül, fokozódik, így több szén-dioxid távozik, a légzés a lúgos irányba igyekszik eltolni a pH-értéket). A vese kompenzációja több órát, illetve napot vesz igénybe, ezen szabályozás a bikarbonát vizeletből való visszaszívásán, illetve aktív H+-kiválasztáson alapszik.

Elsavasodás? A gyomor savtermelése nem része a szervezet sav-bázis háztartásának

A gyomorsavtermelés funkciója az étkezéssel befutó fehérjék denaturálása, emésztőenzimek aktiválása illetve a bejutó kórokozók elpusztítása.

Megfelelő oxigénellátottság mellett a szénhidrátok és zsírok szén-dioxidra és vízre bomlanak le, és bár előbbi savasnak számít, a szén-dioxid a tüdőn keresztül könnyen távozik.

Nem illékony savak képződnek oxigénhiányos körülmények közepette, éhezéskor, fehérjék és nukleinsavak lebomlásakor, illetve inzulinhiány esetén. A túlzott fehérje- és nukleinsav-bevitel, illetve az oxigénhiány tehát valóban megterhelheti a szervezetet nem illékony savak előállításával. A nem illékony savak eltávolítása a vese feladata.

Amennyiben megnő a nem illékony, a tüdőn keresztül nem távozó savak szintje, az elsősorban a pufferrendszerek fokozott igénybevételét jelenti, ám egészséges személynél ezek a rendszerek továbbra is tudják szabályozni a szervezet sav-bázis háztartását. Csak ezen mechanizmusok kimerülésekor látjuk a szervezeten belüli pH megváltozását, az "elsavasodást" (acidózis), ez azonban már komoly tüneteket okoz, kórházi kezelést tesz szükségessé.

Mi okozza a túl sok gyomorsav termelődését és mit tehetünk ellene?

A gyomor által termelt sav nem vesz részt a szervezet sav-bázis háztartásában, ám a savtúltengés okozhat kellemetlen emésztőszervi panaszokat.

A savi kémhatású gyomornedv termelődését fokozza a stressz, a gyomorfal feszülése, alkoholos italok fogyasztása. A túlzott savtermelés okozta panaszok tehát ezen tényezőknek tudhatók be, nem a szervezet „elsavasodása” miatti védekezésnek. A gyomorpanaszok jelentős részét ráadásul nem is a savtermelés megnövekedése, hanem a gyomornyálkahártya védekező mechanizmusainak károsodása okozza.

Összefoglalásként elmondható, hogy jelenleg civilizált életmódot folytatva, túlzott mennyiségű ételt és ezen belül állati fehérjét viszünk be a szervezetbe, mely egyrészt fokozott igénybevételt jelent az emésztőrendszer számára, másrészt lebomlása során nagyobb mennyiségű savas végtermékkel terheli a szervezet puffer-rendszereit. Javasolható a kalória- és ezen belül a fehérjebevitel csökkentése, illetve az étrenden belül a növényi összetevők arányának emelése.

Gyomorpanaszok esetén pedig ne az elsavasodást keressük, hanem a gyomorsav-elválasztást fokozó tényezőket (stressz, gyomorfeszülés, rendszertelen étkezés, alkohol) kerüljük, valamint étkezzünk gyakran, rendszeresen, nyugodtan, egyszerre keveset.

Dr. Plósz János, belgyógyász, gasztroenterológusForrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Plósz János, belgyógyász, gasztroenterológus

Segítség

Orvos válaszol

orvos válaszol piktogram
Dr. Plósz János

Dr. Plósz János

Belgyógyász, gasztroenterológus

Orvoskereső

orvoskereső piktogram
Dr. Sárdi Krisztina

Dr. Sárdi Krisztina

Belgyógyász, Gasztroenterológus

Budapest

Cikkajánló