• Elsavasodás és a szervezet sav-bázis háztartása

        Dr. Plósz János
        Szerző: WEBBeteg - Dr. Plósz János, gasztroenterológus

        Napjainkban lépten-nyomon elsavasodásról, lúgosító étrendről hallunk. Az alábbi pár bekezdésben igyekszem a fiziológiai és patológiai folyamatokat világossá tenni, az esetleges félreértéseket tisztázni.

        A szervezet folyadéktereinek vegyhatása (pH-értéke) igen szigorúan szabályozott rendszer. Erre azért van szükség, mert a pH bármilyen irányú eltolódása lehetetlenné teszi az enzimek megfelelő működését, így a sejtszintű életfolyamatokat. A vegyhatás mind a sejteken belül, mind a sejtek közötti folyadéktérben viszonylag szűk határok között ingadozhat (ez az artériás vér esetében 7,35 és 7,45 között mozoghat).

        A pH állandóságát többszörös puffer rendszerek biztosítják (a vérben a legfontosabb a szénsav-bikarbonát, de jelen van a plazmafehérjék haemoglobin-, illetve a foszfát-ionok biztosította puffer is).

        A szervezetben az egyes pufferek működését és így a pH megtartását, az elsavasodás megelőzését két szerv: a tüdő és a vese biztosítja. A légzés a szén-dioxid eltávolításával vesz részt a folyamatban (ez oldott formában bikarbonátként a legjelentősebb mennyiségű sav a szervezetben). A légzés alkalmazkodása a pH változására perceken belül megvalósul (savi irányú eltolódás esetén a légzés mélyül, fokozódik, így több szén-dioxid távozik, a légzés a lúgos irányba igyekszik eltolni a pH-értéket). A vese kompenzációja több órát, illetve napot vesz igénybe, ezen szabályozás a bikarbonát vizeletből való visszaszívásán, illetve aktív H+-kiválasztáson alapszik.

        Hirdetés

        Elsavasodás? A gyomor savtermelése nem része a szervezet sav-bázis háztartásának

        A gyomorsavtermelés funkciója az étkezéssel befutó fehérjék denaturálása, emésztőenzimek aktiválása illetve a bejutó kórokozók elpusztítása.

        Megfelelő oxigénellátottság mellett a szénhidrátok és zsírok szén-dioxidra és vízre bomlanak le, és bár előbbi savasnak számít, a szén-dioxid a tüdőn keresztül könnyen távozik. 

        Nem illékony savak képződnek oxigénhiányos körülmények közepette, éhezéskor, fehérjék és nukleinsavak lebomlásakor illetve inzulinhiány esetén. A túlzott fehérje és nukleinsav-bevitel illetve az oxigénhiány tehát valóban megterhelheti a szervezetet nem illékony savak előállításával. A nem illékony savak eltávolítása a vese feladata.

        Amennyiben megnő a nem illékony, a tüdőn keresztül nem távozó savak szintje, az elsősorban a puffer-rendszerek fokozott igénybevételét jelenti, ám egészséges személynél ezek a rendszerek továbbra is tudják szabályozni a szervezet sav-bázis háztartását. Csak ezen mechanizmusok kimerülésekor látjuk a szervezeten belüli pH megváltozását, az "elsavasodást", ez azonban már komoly tüneteket okoz, kórházi kezelést tesz szükségessé.

        Mi okozza a túl sok gyomorsav termelődését és mit tehetünk ellene?

        A gyomor által termelt sav nem vesz részt a szervezet sav-bázis háztartásában, ám a savtúltengés okozhat kellemetlen emésztőszervi panaszokat.

        A savi kémhatású gyomornedv termelődését fokozza a stressz, a gyomorfal feszülése, alkoholos italok fogyasztása. A túlzott savtermelés okozta panaszok tehát ezen tényezőknek tudhatók be, nem a szervezet „elsavasodása” miatti védekezésnek. A gyomorpanaszok jelentős részét ráadásul nem is a savtermelés megnövekedése, hanem a gyomornyálkahártya védekező mechanizmusainak károsodása okozza.

        Összefoglalásként elmondható, hogy jelenleg civilizált életmódot folytatva, túlzott mennyiségű ételt és ezen belül állati fehérjét viszünk be a szervezetbe, mely egyrészt fokozott igénybevételt jelent az emésztőrendszer számára, másrészt lebomlása során nagyobb mennyiségű savas végtermékkel terheli a szervezet puffer-rendszereit. Javasolható a kalória- és ezen belül a fehérjebevitel csökkentése, illetve az étrenden belül a növényi összetevők arányának emelése.

        Gyomorpanaszok esetén pedig ne az elsavasodást keressük, hanem a gyomorsav-elválasztást fokozó tényezőket (stressz, gyomorfeszülés, rendszertelen étkezés, alkohol) kerüljük, valamint étkezzünk gyakran, rendszeresen, nyugodtan, egyszerre keveset.

        Olvasson tovább! Egészséges táplálkozás - De hogyan?

        Dr. Plósz János, belgyógyász, gasztroenterológusForrás: WEBBeteg
        Orvos szerzőnk: Dr. Plósz János, belgyógyász, gasztroenterológus

        Módosítva: 2020.06.06 19:03, Megjelenés: 2018.05.02 14:55
      • Cikkajánló

        Autizmus lányoknál

        Autizmus lányoknál

        Cs. K., fordító

        Lányoknál gyakran nehezen ismerik fel. Mit tegyen, ha úgy véli, hogy gyermeke autista?

        Szúnyogcsípés

        Szúnyogcsípés

        B. M., szakfordító

        A szúnyogcsípés veszélyei és megelőzése. Hogyan kerülheti el a szúnyogcsípést?

        Az irritábilis bél szindróma és tünetei

        Ötből egy felnőttnek irritábilis bél szindrómája (IBS) van, így ez a kórkép az egyik leggyakoribb betegségnek számít. Mik lehetnek a tünetek?

        Gyomorbiopszia és vékonybél-biopszia - Mikor és hogyan történik?

        A biopszia egy olyan orvosi eljárás, amelynek során vizsgálat céljából a testből sejteket vagy szöveteket távolítanak el a betegség meghatározása, diagnózis felállítása érdekében. Mikor és hogyan történik a gyomorbiopszia, illetve a vékonybél-biopszia?

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.