Gyakran fogyasztott húskészítmények - Ezeket jó, ha tudja!

Irinyi-Barta Tünde
Szerző: WEBBeteg - Irinyi-Barta Tünde, okleveles táplálkozástudományi szakember

Étrendünkben fontos szerepet töltenek be a húsok és a húskészítmények, az egészséges táplálkozás részeként naponta ajánlott sovány termékeket fogyasztani. Hazánkban a legkedveltebb húskészítmények az alábbiak: sonka, párizsi, szalámi, kolbász, virsli, krinolin, szafaládé.

A boltok polcain a felvágottak között szabadon válogathatunk, a szeletelt és előre csomagolt készítmények címkéjéről könnyen tájékozódhatunk a bennük lévő termék összetételéről. A húspultokban kapható tömbkészítményeket helyben szeletelik a csomagolás eltávolítása után, de külön kérésre az eladók megmutathatják a vásárlónak azt, aki így eldöntheti, melyik termék lesz a megfelelő összetételű számára.

Olvasson tovább! Mi van az élelmiszercímkén? E-számok, adalékanyagok, tápérték...

Víz? Fehérje? Zsír? - Mit is tartalmaznak pontosan?

Sok húskészítményre igaz, hogy hústartalmuk a késztermékre vonatkoztatva csekély, ellenben szójaszármazékokat, vizet és tartósítószereket tartalmaznak, a húsokhoz képest pedig magasabb a zsírtartalmuk (30-40 százalékkal), a nátriumtartalmuk és koleszterintartalmuk is. Ez azonban nem minden felvágottra igaz, vannak jó minőségű termékek is, amelyek magas hústartalommal és kevés hozzáadott adalékanyaggal bírnak. A termékek zsírtartalmát az alapanyagon kívül befolyásolja még az előállítási technológia és az adalékanyagok fajtája is.

Az összetételt és a pontos megnevezéseket a Magyar Élelmiszerkönyvben találhatjuk meg. Nézzük meg a leggyakrabban vásárolt húskészítmények és felvágottak összetételét külön-külön is.

Viztartalom

Fehérjetartalom

Zsírtartalom

Sonkafélék

40-75%

15-25%

5-35%

Párizsifélék

60-70%

10-15%

20-25%

Virslifélék

50-65%

10-20%

10-30%

Krinolin, szafaládé

60-70%

10-15%

15-20%

Szalámifélék

20-55%

15-25%

25-45%

Kolbászfélék

25-55%

15-25%

20-55%

A sonkafélék: azok a húskészítmények nevezhetőek sonkának, amelyek sertéshúsból készülnek. Ha egyéb húsból készült a termék, akkor azt az elnevezésben fel kell tüntetni, például pulykamellsonka, marhasonka. Ebbe a termékcsoportba három alcsoport tartozik: nyers sonkák (combból vagy lapockából pácolással vagy sózással előállított termék, füstölve vagy szárítással tartósítva); hőkezelt sonkák (darabolt combból vagy lapockából előállított, pácolt és főtt/füstölt/sült húskészítmények); formában vagy bélben hőkezelt sonkák (a bél átmérője minimum 2 cm).

Hazánkban a párizsiféléket állítják elő legnagyobb mennyiségben. Ha a megnevezésben szerepel az adott állat neve (például sertés, pulyka, marha stb.), akkor a hústartalomnak minimum 70 százaléknak kell lennie. Ugyanez vonatkozik a krinolin és virsli elnevezéseire is. A párizsi vagy parizer átmérője minimum 55 mm, természetes vagy műbélbe töltött homogén állagú húspép, amelyet főzéssel hőkezelnek, és lehet füstöletlen, füstölt vagy füst ízesítésű termék. A húshartalomnak legalább 51 százaléknak kell lennie. A krinolin és szafaládé összetétele a párizsihoz hasonló, hústartalmuk legalább 55 százalék, a bél átmérője 38 és 28-36 mm, különböző fűszerek (például fokhagyma, fűszerpaprika) hozzáadásával készülő termékek. A virsli is széles körben kedvelt húskészítmény Magyarországon. Készülhet sertéshúsból, marhahúsból vagy baromfihúsból, a bél átmérője 26 mm lehet legfeljebb.

Olvasson tovább! Legyen tudatos vásárló: ne csak nézze, olvassa is

A kolbászfélék csoportjába tartozik a főtt kolbász és a nyers, sütnivaló kolbász. Az érlelt kolbászok külön csoportot alkotnak, amelyek különböző átmérőjű burkolatba töltött sertés-, marha-, baromfihús stb. és szalonna, baromfizsiradék, emellett ízkialakító anyagok hozzáadásával készülnek, tartósításukat füstöléssel és szárításos érleléssel végzik.

A szalámifélék legalább 4 cm átmérőjű burkolatba töltött rúd alakú készítmények, amelyeket nemespenésszel, vagy más anyaggal vonnak be, esetleg bevonat nélküliek is lehetnek. Az alapanyag sertés, marha, vad vagy baromfiállatok húsa, hozzáadott szalonnával, fűszerekkel. Tartósításuk füstöléssel és szárításos érleléssel történik, hőkezelés nélkül. A téliszalámi kizárólag sertéshúsból készülhet szalonna és fűszerek hozzáadásával, amelyet legalább 80 napig érlelnek nemespenész bevonattal.

Válassza a sovány termékeket!

A felsorolt termékek közül elsősorban a sovány termékek fogyasztása ajánlott, mint például a sonkafélék és virslifélék, de nem árt tájékozódni az egyes márkák és típusok összetételéről, akár jelentős eltérések (például 50 vagy 80 százalék) is lehetnek a hústartalmat illetően. Az egészséges étrendbe ritkábban beilleszthető húskészítmények a kolbász- és szalámifélék, normális testsúllyal rendelkező személyek hetente 1-2 alkalommal fogyaszthatnak belőlük adagonként körülbelül 40-50 gramm mennyiségben, viszont túlsúllyal küzdő személyek számára ezek fogyasztása ritkábban történjék.

Magas koleszterinszinttel rendelkezők számára figyelemmel kell lenni az egyes termékek koleszterintartalmára is. Minél több belsőséget tartalmaz a készítmény, annál magasabb a bennük található koleszterin mennyisége is. A gépsonka, párizsi, virsli, krinolin, szafaládé koleszterintartalma például körülbelül 70 mg/100g, a kolbász- és szalámifélék pedig 100-150 mg/100g koleszterint is tartalmazhatnak. Szójára allergiás személyek nem fogyaszthatják a szójával dúsított húskészítményeket, minden esetben tájékozódni kell az összetételről.

A drágább nem mindig jobb!

Megtévesztő lehet a termékek ára is, például a szalámi és kolbászfélék egységára magasabb lehet, mint a többi felvágotté, de az egyes csoportokon belül is találkozhatunk széles árkínálattal. Vannak olyan készítmények, amelyeknél az olcsóbb akár jobb minőségű is lehet, nem mindig a drága, márkás felvágott az egészségesebb és legjobb összetételű. Az interneten manapság már olvashatunk független termék összehasonlító cikkeket is, ahol remekül összefoglalják bizonyos húskészítmények összetételét, árát, ízét stb. - érdemes lehet ezekből tájékozódni vásárlás előtt.

Irinyi-Barta Tünde, okleveles táplálkozástudományi szakemberWEBBeteg Irinyi-Barta Tünde, okleveles táplálkozástudományi szakember
Forrás: Magyar Élelmiszerkönyv kötelező előírásairól szóló 152/2009. (XI. 12.) FVM rendelet

Hozzászólások (0)

Cikkajánló

Speciális diétát követők ünnepi...

Békés, boldog, szeretteink körében eltöltött nyugodt napok - mindenki erre vágyik az év legszebb ünnepén, karácsonykor. Ilyenkor összegyűlik a...

Reg-Enor diéta, űrhajós diéta...

A 2019-es év nagyon változatos képet mutatott divatos diéták szempontjából. A Google felmérése alapján a Reg-Enor, az űrhajós, a tojás- vagy az...

Kérje ingyenes cikkértesítőnket!
Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.