• Gyakran fogyasztott húskészítmények - Ezeket jó, ha tudja!

        WEBBeteg - Irinyi-Barta Tünde, okleveles táplálkozástudományi szakember
        Szerző: WEBBeteg - Irinyi-Barta Tünde, okleveles táplálkozástudományi szakember

        Étrendünkben fontos szerepet töltenek be a húsok és a húskészítmények, az egészséges táplálkozás részeként naponta ajánlott sovány termékeket fogyasztani. Hazánkban a legkedveltebb húskészítmények az alábbiak: sonka, párizsi, szalámi, kolbász, virsli, krinolin, szafaládé.

        A boltok polcain a felvágottak között szabadon válogathatunk, a szeletelt és előre csomagolt készítmények címkéjéről könnyen tájékozódhatunk a bennük lévő termék összetételéről. A húspultokban kapható tömbkészítményeket helyben szeletelik a csomagolás eltávolítása után, de külön kérésre az eladók megmutathatják a vásárlónak azt, aki így eldöntheti, melyik termék lesz a megfelelő összetételű számára.

        Olvasson tovább! Mi van az élelmiszercímkén? E-számok, adalékanyagok, tápérték...

        Víz? Fehérje? Zsír? - Mit is tartalmaznak pontosan?

        Sok húskészítményre igaz, hogy hústartalmuk a késztermékre vonatkoztatva csekély, ellenben szójaszármazékokat, vizet és tartósítószereket tartalmaznak, a húsokhoz képest pedig magasabb a zsírtartalmuk (30-40 százalékkal), a nátriumtartalmuk és koleszterintartalmuk is. Ez azonban nem minden felvágottra igaz, vannak jó minőségű termékek is, amelyek magas hústartalommal és kevés hozzáadott adalékanyaggal bírnak. A termékek zsírtartalmát az alapanyagon kívül befolyásolja még az előállítási technológia és az adalékanyagok fajtája is.

        Hirdetés

        Az összetételt és a pontos megnevezéseket a Magyar Élelmiszerkönyvben találhatjuk meg. Nézzük meg a leggyakrabban vásárolt húskészítmények és felvágottak összetételét külön-külön is.

         

        Viztartalom

        Fehérjetartalom

        Zsírtartalom

        Sonkafélék

        40-75%

        15-25%

        5-35%

        Párizsifélék

        60-70%

        10-15%

        20-25%

        Virslifélék

        50-65%

        10-20%

        10-30%

        Krinolin, szafaládé

        60-70%

        10-15%

        15-20%

        Szalámifélék

        20-55%

        15-25%

        25-45%

        Kolbászfélék

        25-55%

        15-25%

        20-55%

        A sonkafélék: azok a húskészítmények nevezhetőek sonkának, amelyek sertéshúsból készülnek. Ha egyéb húsból készült a termék, akkor azt az elnevezésben fel kell tüntetni, például pulykamellsonka, marhasonka. Ebbe a termékcsoportba három alcsoport tartozik: nyers sonkák (combból vagy lapockából pácolással vagy sózással előállított termék, füstölve vagy szárítással tartósítva); hőkezelt sonkák (darabolt combból vagy lapockából előállított, pácolt és főtt/füstölt/sült húskészítmények); formában vagy bélben hőkezelt sonkák (a bél átmérője minimum 2 cm).

        Hazánkban a párizsiféléket állítják elő legnagyobb mennyiségben. Ha a megnevezésben szerepel az adott állat neve (például sertés, pulyka, marha stb.), akkor a hústartalomnak minimum 70 százaléknak kell lennie. Ugyanez vonatkozik a krinolin és virsli elnevezéseire is. A párizsi vagy parizer átmérője minimum 55 mm, természetes vagy műbélbe töltött homogén állagú húspép, amelyet főzéssel hőkezelnek, és lehet füstöletlen, füstölt vagy füst ízesítésű termék. A húshartalomnak legalább 51 százaléknak kell lennie. A krinolin és szafaládé összetétele a párizsihoz hasonló, hústartalmuk legalább 55 százalék, a bél átmérője 38 és 28-36 mm, különböző fűszerek (például fokhagyma, fűszerpaprika) hozzáadásával készülő termékek. A virsli is széles körben kedvelt húskészítmény Magyarországon. Készülhet sertéshúsból, marhahúsból vagy baromfihúsból, a bél átmérője 26 mm lehet legfeljebb.

        Olvasson tovább! Legyen tudatos vásárló: ne csak nézze, olvassa is

        A kolbászfélék csoportjába tartozik a főtt kolbász és a nyers, sütnivaló kolbász. Az érlelt kolbászok külön csoportot alkotnak, amelyek különböző átmérőjű burkolatba töltött sertés-, marha-, baromfihús stb. és szalonna, baromfizsiradék, emellett ízkialakító anyagok hozzáadásával készülnek, tartósításukat füstöléssel és szárításos érleléssel végzik.

        A szalámifélék legalább 4 cm átmérőjű burkolatba töltött rúd alakú készítmények, amelyeket nemespenésszel, vagy más anyaggal vonnak be, esetleg bevonat nélküliek is lehetnek. Az alapanyag sertés, marha, vad vagy baromfiállatok húsa, hozzáadott szalonnával, fűszerekkel. Tartósításuk füstöléssel és szárításos érleléssel történik, hőkezelés nélkül. A téliszalámi kizárólag sertéshúsból készülhet szalonna és fűszerek hozzáadásával, amelyet legalább 80 napig érlelnek nemespenész bevonattal.

        Válassza a sovány termékeket!

        A felsorolt termékek közül elsősorban a sovány termékek fogyasztása ajánlott, mint például a sonkafélék és virslifélék, de nem árt tájékozódni az egyes márkák és típusok összetételéről, akár jelentős eltérések (például 50 vagy 80 százalék) is lehetnek a hústartalmat illetően. Az egészséges étrendbe ritkábban beilleszthető húskészítmények a kolbász- és szalámifélék, normális testsúllyal rendelkező személyek hetente 1-2 alkalommal fogyaszthatnak belőlük adagonként körülbelül 40-50 gramm mennyiségben, viszont túlsúllyal küzdő személyek számára ezek fogyasztása ritkábban történjék.

        Magas koleszterinszinttel rendelkezők számára figyelemmel kell lenni az egyes termékek koleszterintartalmára is. Minél több belsőséget tartalmaz a készítmény, annál magasabb a bennük található koleszterin mennyisége is. A gépsonka, párizsi, virsli, krinolin, szafaládé koleszterintartalma például körülbelül 70 mg/100g, a kolbász- és szalámifélék pedig 100-150 mg/100g koleszterint is tartalmazhatnak. Szójára allergiás személyek nem fogyaszthatják a szójával dúsított húskészítményeket, minden esetben tájékozódni kell az összetételről.

        Ezek a cikkek is érdekelhetik Önt

        A drágább nem mindig jobb!

        Megtévesztő lehet a termékek ára is, például a szalámi és kolbászfélék egységára magasabb lehet, mint a többi felvágotté, de az egyes csoportokon belül is találkozhatunk széles árkínálattal. Vannak olyan készítmények, amelyeknél az olcsóbb akár jobb minőségű is lehet, nem mindig a drága, márkás felvágott az egészségesebb és legjobb összetételű. Az interneten manapság már olvashatunk független termék összehasonlító cikkeket is, ahol remekül összefoglalják bizonyos húskészítmények összetételét, árát, ízét stb. - érdemes lehet ezekből tájékozódni vásárlás előtt.

        Irinyi-Barta Tünde, okleveles táplálkozástudományi szakemberWEBBeteg  Irinyi-Barta Tünde, okleveles táplálkozástudományi szakember
        Forrás: Magyar Élelmiszerkönyv kötelező előírásairól szóló 152/2009. (XI. 12.) FVM rendelet

        Legutóbb frissült: 2018.04.18 11:25
        • WEBBeteg.hu
      • Cikkajánló

        Prosztatagyulladás

        Prosztatagyulladás

        BOE - Kulcsár Flóra

        Már az első tünetek jelentkezésekor ajánlott felkeresni egy szakorvost.

        Ízületi fájdalmak

        Ízületi fájdalmak

        B. M., szakfordító

        A reuma összefoglaló név, gyulladásos és degeneratív folyamatokat foglal magába.

        U-vitamin - Miért fontos?

        Az U-vitamin (metil-metionin) valójában nem vitamin, hanem egy aminosavszármazék, a metionin aktivált formája, de a régi neve máig fennmaradt. Vízoldékony vegyület, amelyet a szervezetünk nem képes eltárolni. A neve az angol fekély szó (ulcer) első betűjét jelöli, utalva fekélyellenes hatására.

        B9-vitamin (Inozitol) - Miért fontos?

        A B9-vitamin szervezetünkben a zsíranyagcsere, a vesék, a máj és a csontvelő normális fejlődéséhez és működéséhez nélkülözhetetlen. Az inozitol a B8-vitaminhoz hasonlóan (azaz a kolinnal együtt) a lecitin alkotóeleme, a B-komplex család tagja, vízoldékony vitamin.

        B8-vitamin - Miért fontos?

        A B8-vitamin (kolin) a B-komplex család tagja, vízoldékony vegyület, mely képes emulgeálni a zsírokat (lipotróp hatású). A kolin (az inozitollal (B9-vitamin) együtt) a lecitin egyik alkotóeleme, elősegíti a koleszterin és a zsírok felhasználását a szervezetben. Az emberi szervezet is képes előállítani ezt a vitamint.

        T-vitamin - Miért fontos?

        A T-vitamin (troxerutin) egy kevéssé ismert flavonoid vegyület.

        A grépfrútfogyasztás hatása a gyógyszerekre

        Nem is gondolnánk, hogy sokszor a gyógyszeres terápiák beállítása azért fullad kudarcba, mert táplálkozásunk olyan mértékben módosítja a gyógyszerek hatását a farmakokinetikai tényezők megváltoztatásán keresztül, ami már nem teszi lehetővé, hogy a készítmények kifejtsék terápiás hatásukat.

        Sonka húsvétra - Mi alapján válasszunk?

        Nem minden sonka, ami annak látszik. A termék származási helye sokat elárul. A megszokott helyről vásároljunk. Ilyen tippeket, tanácsokat adhatunk a háziasszonyoknak, mielőtt vásárolni mennek. De hogyan ismerhetjük fel a minőségi sonkát?

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.