A lisztérzékenység (coeliakia) a vékonybél krónikus, felszívódási zavarhoz vezető megbetegedése, mely az étkezéssel bevitt bizonyos növényi fehérjék (glutén) hatására alakul ki az erre fogékony egyénekben.
A lisztérzékenység hajlama családi öröklődést mutat (elsőfokú rokonok 8,5 százalékában diagnosztizálható a betegség). Kialakulásában - a genetikai tényezők mellett - immunológiai és környezeti hatások is szerepet játszanak. A betegség gyakorisága az utóbbi időben nőtt (hazánkban 1:85 arányt észleltek), de az esetszám emelkedését valószínűleg a sokat javuló diagnosztika okozza, azaz olyan embereknél is felismerik a glutén érzékenységet, akiknél korábban erre nem került sor.
Cikkünk a hirdetés után folytatódik
A betegség kiváltója a búzában lévő glutén alkoholban oldódó komponense, a gliadin. Emellett a rozs (secalin), az árpa (hordein) és feltehetően a zab (avenin) hasonló fehérjéi is fokozzák a gyulladást az arra érzékeny betegekben.
|
| A lisztérzékenység diagnosztizálása könnyű, ha gondolunk rá, de a szerteágazó, gyakran atípusos tünetek miatt sokszor akár egy évet is késhet a betegség felismerése. |
Egyre gyakoribbak az atípusos tünetekkel járó coeliakiás esetek. Gyakran a vashiányos vérszegénység a lisztérzékenység egyetlen megnyilvánulása, ezért ismeretlen eredetű vérszegénységben fel kell hogy merüljön a kórkép lehetősége.
A felnőttkorban diagnosztizált lisztérzékeny betegek többsége - ellentétben a gyermekgyógyászati esetekkel - nem alultáplált, sőt gyakran túlsúlyos. A tünetek általában a gabona étrendbe iktatását követően 6-12 hónappal kezdődnek, rendszerint fokozatosan alakulnak ki.
A betegség hevessége és a tünetek kialakulásának időpontja különböző lehet, ami összefügg azzal, hogy a glutén mikor került az étrendbe, és befolyásolja a glutén fogyasztott napi mennyisége is.
Vérvétel során a gluténérzékenységre jellemző antitestek mutathatók ki. Jelenleg az anti-endomysium antitest (IgA) és a szöveti transzglutamináz elleni antitest (IgA és IgG) kimutatása az elfogadott, ez utóbbi érzékenysége és specificitása is 99 százalék fölötti.
|
| A kezeletlen lisztérzékenység a rosszindulatú nyirokrendszeri daganatos betegségek fokozott kockázatával jár! A coeliákiával gyakrabban előforduló betegségek közé tartozik a cukorbetegség, az autoimmun máj- és pajzsmirigygyulladás, a Sjögren-kór és az IgA-hiány. |
Pozitív szerológia esetén is javasolt a vékonybél nyálkahártyájának biopsziás mintavétele (gyomortükrözés során) és szövettani vizsgálata. Az ekkor észlelt eltérések a következők: boholyatrófia, nyálkahártyában emelkedett nyiroksejt-szám.
A lisztérzékenység kezelése a teljes gluténmentes étrend. Ha ezt sikerül maradéktalanul megvalósítani, a beteg tünetei megszűnnek, a szöveti eltérések rendeződnek.
|
Tipp: receptek lisztérzékenyeknek és más speciális diétára szoruló betegeknek.
(WEBBeteg - Dr. Plósz János, belgyógyász gastroenterológus)
Egészség? Betegség?
Nézze meg a WEBBetegen!
Robottechnika Svédországból, a legprecízebb fogpótlásért: Procera szkenner. (x)
Az orvosi mezoterápia helyreállítja bőrünk feszességét és segít a sejtmegújító anyagokat...
Dr. Csuth Ágnes
Orvos tanácsadó
Regisztráljon és kérdezzen!
Regisztráció Kérdés feltevés Válaszaim megtekintése Összes orvos válaszol kérdésGyakori kérdések Emésztőrendszeri megbetegedések témában:
Alhasi fájdalom idegi alapon? Mit ajánl súlyos hasmenésre? Tejallergia: Mivel pótolhatom a tejet?