Mi hajlamosít a tüdőrák kialakulására?

aktualizálta: Dr. Balázs Anna frissítve:
A tüdőrákos megbetegedés közel 90 százalékáért a dohányzás felelős, ráadásul a tüdőrák kialakulásának a kockázata egyenes arányban áll az elszívott cigaretták számával és a dohányzás időtartamával. A káros hatás felerősödik veleszületett betegségséghajlam és más egészségtelen környezeti és életmódtényezők egyidejű fennállása mellett.
A téma cikkei - Tüdőrák |
8/1 Tüdőrák - A leggyakoribb daganatos megbetegedés 8/2 Mi hajlamosít a tüdőrák kialakulására? 8/3 A tüdőrák tünetei 8/4 A tüdőrák diagnózisa 8/5 A tüdőrák típusai 8/6 A tüdőrák kezelési lehetőségei 8/7 Életmódtanácsok tüdőrákkal küzdőknek 8/8 Hogyan előzzük meg a tüdőrák kialakulását? |
A tüdőrák hajlamosító tényezői lehetnek belső vagy külső faktorok. Általánosságban elmondható, hogy a rák kialakulása belső rizikófaktorok által meghatározott esetekben, a külső tényezők provokáló hatása miatt következik be. A betegség kifejlődésének kockázata tehát akkor a legmagasabb, ha a betegséghajlamhoz az egészségtelen életvitel vagy a káros környezeti hatások következtében további rizikótényezők is társulnak. A tüdőrák leggyakoribb oka a dohányzás, de a daganat nem csak a dohányosok betegsége, és nem minden dohányosnál alakul ki az elváltozás.
Belső tényezők a tüdőrák hátterében
A belső hajlamosító tényezők közül a genetikai tényezőknek és az immunrendszer kóros állapotainak van jelentősége.
Immunrendszer, egyéb tüdőt érintő betegségek
Az immunrendszer esetleges szerepét az a tény támasztja alá, miszerint hegesedéssel gyógyuló tüdőbetegségek, például a tbc után hátramaradt hegszövetből az átlagosnál gyakrabban fejlődik ki tüdőrák. Egy vizsgálat szerint a tuberkulózisos betegeknél 10,9-szeres a tüdőrák kialakulásának valószínűsége. Magasabb a tüdőrák előfordulása koraszülöttek körében, illetve egyéb tüdőbetegségekben (pl. COPD) szenvedőknél is. Felmerült a HPV-fertőzés kóroki szerepe is, ezt azonban nem igazolták megfelelően a kutatások.
Genetikai háttér
A sejtekben lévő genetikai örökítőanyag, a DNS bizonyos mutációi a sejtek rosszindulatú elváltozását okozhatják. A gének azon csoportját, melyek megváltozása rákos elfajulást idéz elő, onkogénnek hívjuk. A genetikai mutáció lehet öröklött, veleszületett, vagy kiválthatják külső karcinogén tényezők, elsősorban a dohányzás.
A cigarettafüstben lévő káros kémiai anyagok (karcinogének) a DNS károsítása révén, génhibák felhalmozódásával is vezetnek tüdőrák kialakulásához. Más esetben a meglévő genetikai hajlam a dohányzással együtt okozhat megbetegedést. A genetikai tényező meghatározó ok azokban az esetekben, ahol a beteg soha nem dohányzott. Európában a tüdőrákosok 10 százaléka, de az ázsiai népesség 30-40%-a esetében nem mutatható ki a dohányfüsnek való kitettség.
Az onkogének |
|
Némely genetikai mutáció több típusú daganat kialakulásában is szerepet játszik (pl. a tüdőrák mellett vastagbélrák, mellrák stb.), az egyéb rizikótényezőkkel - leggyakrabban a dohányzással - állhat összefüggésben, hogy egy betegnél mely szervben alakul ki a tumor. A BRCA2 gén például alapvetően az emlő- és petefészekdaganatok gyakori rizikótényezője, de dohányzás esetén nyolcvanszorosára emeli a tüdőrák kockázatát is.
A tüdőrák kialakulásának külső tényezői
Rákkeltő környezeti tényezők
Radioaktív sugárzás - Becslések szerint a tüdőrák második leggyakoribb oka a dohányzás után a radon radioaktív sugárzása. A radon a föld mélyéből ered és természetes módon is előfordul környezetünkben, azonban a pincékben, az alulról rosszul szigetelt régi házakban és a nem kellő gyakorisággal szellőztetett épületekben koncentrációja veszélyes szintre emelkedhet.
Radioaktív sugárzás éri a szervezetünket az orvosi terápiák (például sugárkezelés) és egyes képalkotó diagnosztikai vizsgálatok (röntgen, CT) alatt is, azonban ezek során célzott és szabályozott dózisokat alkalmaznak, a szakmai protokollnak megfelelő gyakoriságú eljárások nem veszélyesek.
Légszennyezettség - A környezetből belélegzett rákkeltő anyagok ugyancsak növelik a tüdőrák kialakulásának kockázatát. A szennyező anyagok olyan közvetett módon is hozzájárulnak a rizikónövekedéshez, hogy a radioaktív elemek a szennyezőanyagokhoz kapcsolódva telepednek meg a tüdőben, így kilélegzés helyett a tartósan szervezetben maradnak. A légszennyezettség kapcsán a szabadtéri (kipufogógáz) a lakókörnyezet (vegyi anyagok, korszerűtlen tüzelés, azbeszt) levegőjét is számításba kell venni.
Munkahelyi expozíciók - Egyesek munkakörükből adódóan vannak fokozottan kitéve rákkeltő (karcinogén) anyagokkal történő érintkezésnek, bár az otthoni környezetben is előforduló anyagokról van szó. Egy felmérés szerint a férfiak körében az esetek 5 százaléka hozható összefüggésbe a munkahelyi, foglalkozási ártalmakkal. Az egyik legveszélyesebb anyag az azbeszt, ezen kívül az említett radon (pl. bányászok), vagy a króm és a nikkel is fokozottan rákkeltő.
A fokozottan veszélyes szakmák közé tartozik a bányászat, a fémmegmunkálás, a téglagyártás és egyes építőipari tevékenységek, de a bőripar és az üvegművesség is. Kutatók vizsgálják a nanoszálak lehetséges tüdőkárosító hatását is.
Életmódtényezők szerepe
Dohányzás - A dohányzás 15-szörösére emeli a tüdőrák kockázatát, a tüdőrákos betegek döntő többsége erős dohányos. A laphámrák és a kissejtes tüdőrák esetében a dohányzás kockázatnövelő hatása teljes mértékben bizonyított. A többi típusnál az összefüggés nem ilyen egyértelmű, a soha nem dohányzók körében (aktív és passzív módon sem) az adneokarcinóma és a karcinoid típusú tüdőrák előfordulása gyakori. A dohányos nők tüdőrák szempontjából veszélyeztetettebbek, mint a hasonló ártalmaknak kitett férfiak, ami a genetikai és hormonális tényezők szerepére utal a kialakulás kapcsán.
Alkoholfogyasztás - Meglepő, de a túlzott alkoholfogyasztás is hajlamosít a tüdőrákra, mivel általában növeli a daganatos betegségek kialakulásának kockázatát. Ez a megállapítás elsősorban az égetett szeszes, azaz a tömény alkoholokra vonatkozik.
Táplálkozási szokások - Az antioxidáns, sejtvédő hatású anyagok és vitaminok (A-, C-, E-vitamin és szelén) hiánya is elősegítheti a tüdőrák kialakulását. A szelén hiánya hatszorosára emeli a tüdőrák kockázatát.
Ezt olvasta már? A tüdőrák megelőzésének lehetőségei
Forrás: WEBBeteg
Szerzőnk: Dr. Kónya Judit, családorvos
Aktualizálta: Dr. Balázs Anna, onkomplex.hu