A bélgáz képződésének okai és a megelőzés lehetőségei

A bélgáz a tápcsatornában keletkező gázok és levegő keveréke, képződése a normál emésztési folyamat természetes része. Mindenkinél keletkezik, legtöbbször nem jelez problémát.

Mi a bélgáz?

A bélgáz fő alkotóeleme 5 szagtalan gáz: nitrogén, hidrogén, szén-dioxid, metán és oxigén. A jellegzetes szagot a kisebb mennyiségben előforduló skatole-, indol- és kéntartalmú vegyületeket tartalmazó gázok adják. A szagért ezek közül is elsősorban azok a kéntartalmú vegyületek okozzák, melyet a bél mikrobiomjához tartozó bizonyos baktériumok termelnek. A bélgáz gyúlékony jellegét a hidrogén és a metán adja.

A vastagbélben élő baktériumok segítik a bélrendszerből közvetlenül fel nem szívódó tápanyagok (elsősorban szénhidrátok) emésztését. Ezek mennyisége változhat az étrend és az emésztőrendszer működése függvényében, becslések szerint 30-150 gramm emésztetlen étel éri el a végbelet szénhidrát formájában minden nap.

Kisebb mennyiségben a gyomorban is keletkezik gáz (mely többnyire böfögés formájában távozik), melynek két fő forrása a levegőnyelés és a normál emésztési folyamat részeként gyomorsav hatására keletkező szén-dioxid. Mivel a gyomorban nem találhatóak emésztést segítő baktériumok, az itt képződő gáz mennyisége kevesebb és szagtalan.

A bélgáz mennyisége

A bélgáz keletkezése természetes folyamat, mégha a rossz helyen vagy időbet történő távozás kellemetlenséget is okoz. A legtöbb ember naponta 10-20, átlagosan 14 alkalommal enged ki bélgázt. A normálisan keletkező mennyiség tág, 0,5 és 2 liter között mozog.

A gázképződéssel tünetként járhat a szelek távozásával, böfögéssel, haspuffadásal, esetleg szélgörcsökkel. Míg a szellentés és a böfögés legtöbbször ártalmatlan, a jelentős, feszítő haspuffadás és a görcs már nem normális jelenség.

Nincs ok aggodalomra, ha

• a bélgáz mennyisége a normál mennyiség körül alakul
• többnyire szagtalanul távozik
• a mennyiség vagy szag alkalmanként, átmeneti kellemetlenséget okoz
• nem okoz jelentős haspuffadást, hasi görcsöt, fájdalmat
• nem társul hozzá más emésztőszervi panasz (véres széklet, hasmenés, székrekedés, hányinger) vagy láz

A bélgázok távozásának visszatartása okozhat kellemetlen panaszokat, fokozza a puffadást és átmeneti fájdalommal is járhat, ugyanakkor önmagában tartós bélkárosodást vagy életveszélyes állapotot nem idéz elő.

Megjegyzendő, hogy a bélgáz teljes hiánya sem normális, jelezheti a bélműködés lassulását.

A túlzott bélgázképződés okai

Az emésztőrendszeri túlzott gáz két forrásból származik: megnövekedett gázbevitelből (pl. túl sok levegő nyelése étkezés közben), vagy a végbélben található baktériumok által, melyek az emésztetlen ételeket bontják le.

Levegő nyelés (aerophagia) - Ez akkor fordul elő, ha étkezés közben túl sok levegőt nyel, vagy rossz szokása a tudattalan levegőnyelés.

• Egyes tevékenységek, mint a gyors ivás, rágógumizás, dohányzás, keménycukorka szopogatás, szénsavas italok fogyasztása, vagy szorongó emberek esetén a hiperventilláció túlzott levegő nyelést okoz.

• A legtöbben böfögés útján szabadulnak meg ettől a feleslegesen lenyelt levegőtől, míg a maradék gáz a vékonybélbe kerül. A levegő egy része felszívódhat, ám a maradék a vastagbélen keresztül a végbélbe kerül.

• A gáz elemzése segíthet eldönteni, hogy azt aerophagia (főleg nitrogén, oxigén és szén-dioxid) vagy baktériumtermelés (elsősorban szén-monoxid, hidrogén, metán) okozza.

Emésztetlen élelmiszerek lebontása - A szervezet nem képes megemészteni bizonyos szénhidrátokat (pl. cukor, keményítő, rost) a vékonybélben, mivel hiányoznak, vagy nem megfelelő számban állnak rendelkezésre a lebontásukhoz szükséges enzimek. Tehát ez a megemésztetlen étel a vékonybélből a vastagbélbe kerül, ahol ártalmatlan baktériumok bontják le, miközben hidrogén, szén-dioxid és az emberek harmadában metán képződik. Ezek a gázok a végbélen át távoznak.

A puffadásra hajlamosító ételek fogyasztása - Egyeseknél gázosodást okoznak, míg másoknál nem járnak semmilyen tünettel. A legtöbb élelmiszer, mely szénhidrátot tartalmaz, gázosodásra hajlamosít. Ezzel szemben a zsírok és fehérjék csak kevés gázt termelnek.

A legtöbb embernél az alábbi élelmiszerek hajlamosítanak gázképződésre:

• Bab – A bab nagymennyiségű összetett cukrot, raffinózt tartalmaz. Kisebb mennyiségben található a káposztában, kelbimbóban, brokkoliban, spárgában és a teljes kiőrlésű gabonákban.

• Keményítő – A legtöbb keményítő (burgonya, kukorica, tészta, búza) gázt termel a vastagbélben való lebomlás során. A rizs az egyetlen olyan keményítő, mely nem okoz gázokat.

• A fruktóz - Természetes formában található meg a hagymában, articsókában, körtében, és búzában. Édesítőszerként használják a gyümölcslevekben és üdítőitalokban.

• Barna sör és vörösbor

• Szorbit – Ez a fajta cukor természetesen található meg az almában, körtében, őszibarackban, szilvában. A cukormentes rágógumik és diétás termékek édesítésére használják.

• Rostok – Számos élelmiszer tartalmaz oldható és oldhatatlan rostokat. Az oldható rostok könnyen oldódnak vízben, a puha, zselészerű textúrájúak a belekben. Megtalálhatóak a zabkorpában, babban, borsóban, legtöbb gyümölcsben. Nem bomlik le amíg el nem éri a vastagbelet, ahol emésztése gázokat okoz. Az oldhatatlan rostok, lényegében változatlan formában haladnak át a beleken, és elenyésző gázképződéssel járnak. A búzakorpában és egyes zöldségekben találhatóak.

Enzimhiány – A bélgázok másik fontos forrása a laktázhiány (laktózintolerancia), mely hatására a tejtermékekben található laktózt nehezen emészti meg a szervezet. Az effajta puffadás gyakran társul hasmenéssel és görcsökkel, de csakis akkor, mikor a gáz jelentkezik. Mivel az életkor előrehaladtával csökken az enzimszint a szervezetben, az idősebbek egyre nagyobb mértékű bélgáz termelést tapasztalnak a tejcukortartalmú ételek fogyasztása után.

Más emésztőenzimek hiánya vagy csökkent szintje is okozhatja az élelmiszer lassú felszívódását, mely növeli a bakteriális tevékenységet. Felszívódási zavarokat okozhat a hasnyálmirigy enzimtermelésének csökkenése, vagy az epehólyag, illetve a bélnyálkahártya problémái.

Bélműködési zavarok - Ha a vastagbélben való átjutás valami oknál fogva lelassul, az lehetőséget biztosít a baktériumoknak a maradék anyag erjesztésére. Ezért ha a bélműködése lelassul, vagy székrekedést tapasztal, ahhoz általában fokozott bélgázképződés és puffadás is járul.

A székelési szokások megváltozását eredményezheti életmód eredetű ok és komoly betegség is:

• a rostokban szegény táplálkozás,
• paraziták,
• gyulladásos bélbetegségek,
• bélelzáródás,
• pajzsmirigy-alulműködés,
• narkotikumok használata.

A csecsemők szélgörcseinek okáról és kezeléséről és a gyermekek fokozott bélgáztermeléséről külön cikkben írtunk.

A bélgáz szaga

A keletkező gázok többnyire szagtalan összetevőket tartalmaznak. A bűzös szelek oka többminden lehet:

• Kénvegyületeket tartalmazó ételek - Ilyenek a káposztafélék, hagymafélék.
• Fehérje nagy mennyiségű fogyasztása - Míg a szénhidrátok lebontása többnyire szagtalan gázok képződésével jár, magas fehérjetartalmú étrend (húsok, tejtermékek, tojás) esetén a keletkező gáz mennyisége kevesebb, ám gyakoribb a jellegzetes szag.
• A bélflóra összetétele - Bizonyos baktériumok több kénes gázt állítanak elő, mint mások.

Mikor kell orvoshoz fordulni?

Tartós puffadást nem csak fokozott gáztermelődés idézhet elő, hanem normális bélgázmennyiség mellett is jelentkezhet a panasz. Ilyenkor gyakran működési zavarok, betegségek állnak a hátterében, melyek kivizsgálást igényelnek. Gyakori ok az irritábilis bél szindróma.

Érdemes kivizsgáltatni a fokozott, haspuffadást okozó és tartósan jelentkező bélgázképződés okát. Előfordulhat, hogy olyan diétával vagy enzimpótlással is kezelhető eltérések állnak mögötte, mint az ételintolerancia, felszívódási zavarok.

Forduljon mielőbb orvoshoz, amennyiben a bélgázkeletkezés mellé az alábbi tünetek járulnak:

• hasi görcsök,
• hasi diszkomfort,
• megváltozott székelési szokások, hasmenés vagy székrekedés,
• véres széklet,
• hányinger vagy hányás,
• láz.

Mit lehet tenni a fokozott gázképződés ellen?

A tapasztalat azt mutatja, a puffadás leggyakrabban étrendváltoztatással, gyógyszerrel, vagy kevesebb levegő nyelésével kezelhető. Ha a problémája böfögés, lassan egyen, ne rágózzon és ne szopogasson kemény cukorkát. Győződjön meg arról, hogy műfogsora megfelelően illeszkedik!

Vezessen étkezési naplót, és figyelje meg, mely ételek okozzák a tüneteit. Ha a fokozottan gázképző ételeket kerüli, az jelentős megkönnyebbülést hoz. A rostszegény és egyszerű szénhidrátokban gazdag étrend mellett ugyan kevesebb gáz keletkezik, ez nem egészséges és hosszabb távon a bélgáz mennyisége szempontjából sem előnyös. A tápnyagok egészséges egyensúlya, a rostban gazdag táplálkozás segíti a normál emésztést, a székrekedés megelőzését, az egészséges bél mikrobiom fenntartását.

Ha laktózintoleranciában szenved, kerülje a tejtermékek fogyasztását, illetve fogyasszon laktáz enzimet, mely vény nélkül kapható a gyógyszertárakban, és segíti a tejcukor emésztését.

A savlekötők csökkentik a böfögést, ám a bélgázokra nincsenek hatással. Étkezés előtt vegye be őket!

A széntabletta a vastagbél gázosodását enyhíti. Közvetlenül étkezés előtt, és étkezés után egy órával vegye be!

Amennyiben a tápcsatornában a baktériumok elszaporodása bizonyított, sor kerülhet antibiotikumok alkalmazására is orvosi felügyelet mellett.

Amennyiben szorongás okozza a túlzott levegőnyelést, próbálja ki valamelyik stresszkezelő módszert (pl. jóga, meditáció, hobbi).

További tanácsok Hogyan kontrollálhatja a bélgázokat?

Forrás: WEBBeteg
Szerző: Cs. K., fordító; WebMD; Healthline
Lektorálta: Dr. Csuth Ágnes, családorvos