A tüdőrák kezelési lehetőségei

A tüdőrák korai felismerés esetén legtöbbször operálható, de a nem operábilis esetekben is alkalmazható számos korszerű terápia, melyek az elmúlt években sokat javítottak a beteg gyógyulási esélyein. Sajnos azonban a tüdőrák nehezen felismerhető és kezelhető betegség, előrehaladott esetekben a kezelés célja a betegséggel járó panaszok csökkentése.

A terápiát meghatározó tényezők

A tüdőrák kezelése komplex folyamat, melyben szerepet kaphat a sebészi eltávolítás, a kemoterápia és a sugárterápia (radioterápia), továbbá az elmúlt években megjelent modern terápiás eljárások, mint a személyre szabott célzott molekuláris terápiák és az immunterápia. Számos esetben kombinált, több módszert alkalmazó kezelés hozhatja a legjobb eredményt. A kezelést a tüdőgyógyász, onkológus és sebész együttesen határozza meg és felügyeli.

Az alkalmazandó kezelés meghatározásában nagyon fontos a tüdőrák pontos szövettani típusnak ismerete. Ez alapvetően befolyásolja a választható kezelést és a betegség prognózisát is. A nem-kissejtes tüdőrák típusok (az összes tüdőrák 75-80 százaléka) általában jobb eredménnyel kezelhetőek, a kissejtes tüdőrák esetén a kilátások kedvezőtlenebbek.

A diagnózisalkotás folyamán megtörténik a tumor stádiumának meghatározása, amely alapján a beteg számára legmegfelelőbb kezelési típus kiválasztható. A stádium meghatározása a daganat és az esetleges áttétek számán, méretén és elhelyezkedésén alapul.

• Kissejtes tüdőrák (SCLC) esetén leggyakrabban kemoterápia jöhet szóba, kombinálva sugárterápiával vagy immunterápiával. Gyors terjedése miatt legtöbbször nem műthető, és célzott onkológiai terápiák sem állnak rendelkezésre.
• Nem-kissejtes tüdőrák (NSCLC) esetén az első három stádiumban gyakran sikeres a műtéti eltávolítás. Áttétes stádiumban ezt kiegészíti a kombinált kemoterápia-immunterápia, illetve bizonyos esetekben a genetikai markereken alapuló célzott terápiákkal.

Háttér A tüdőrák szövettani típusai, stádiumai, prognózisa

A tüdődaganat műtéti eltávolítása

Az operáció a daganat sebészi eltávolítását jelenti. A tüdőrák elsődleges kezelési módja, amelyre minden esetben törekedni kell. Áttét nélküli, korai stádiumokban gyakran elegendő a gyógyuláshoz. A korai stádiumban végzett műtéti kezelés utáni 5 éves túlélés a laphámrák esetében 70 százalék, az adenocarcinomás betegeknél 20-25 százalék, a nagysejtes daganat esetében 5-10 százalék.

A műtét lényege a daganatot tartalmazó egész tüdőlebeny, illetve az áttétes nyirokcsomók kiemelése. A tumor elhelyezkedésétől és méretétől függően az eltávolított tüdőrészlet lehet egy vagy több lebenyke, egy vagy két egész lebeny (bilobectomia), de akár megtörténhet egy teljes tüdőfél kiemelése (pulmonectomia) is. Megfelelő elhelyezkedésű és méretű daganat esetén napjainkban már rendelkezésre áll minimálinvazív, kis metszéssel járó műtéti technika is.

Régebben a kissejtes tüdőrákot nem operálhatónak tekintették, mivel a daganat korai áttétképzése és agresszív természete miatt az operáció nem javított a túlélési esélyeken. A kissejtes tüdőrák túlélési aránya valóban rosszabb az egyéb típusú megbetegedésekénél és gyakran nem diagnosztizálják operábilis stádiumban, de a mai álláspont szerint a kissejtes tüdőrákban szenvedő betegeknél is lehetőség szerint törekedni kell az operációra.

A műtét előtt szükség lehet úgynevezett neoadjuváns kezelésre, melynek célja, hogy a daganat mérete és a tumorsejtek életképessége csökkenjen. Az úgynevezett adjuváns terápia műtét utáni kezelés, amely az esetleg a szervezetben maradt daganatos sejtek és a rejtett metasztázisok (áttétek) felszámolására törekszik. Mind a neoadjuváns, mind az adjuváns kezelés lehet sugárterápia, kemoterápia és/vagy immunterápia.

Sugár- és kemoterápia

A sugárterápia és a kemoterápia lényege, hogy a daganat sejtjei gyorsan osztódó sejtekként érzékenyebben reagálnak az őket ért sugárzásra és kémiai szerekre, ezért hamarabb, vagy nagyobb mennyiségben pusztulnak el, mint a szervezet egészséges sejtjei. Sajnos a kezelések hatással vannak az egészséges sejtekre is, ennek tudható be a radio- és kemoterápia számos kellemetlen mellékhatása.

A sugár- és kemoterápia legnagyobb hatással a kissejtes tüdőrákra van. Nem operálható esetekben ezek a terápiák jelentik - gyakran kombináltan - az elsődleges kezelési módot, operációt követően pedig neoadjuváns céllal, azaz a szervezetben maradó tumorsejtek ellen, a kiújulás megelőzése céljából kerülhet rá sor valamennyi ráktípus esetében.

Sugárterápia

A sugárterápia lényege, hogy a daganatot radioaktív sugárzással "bombázzák". Ez történhet külső forrásból, vagy akár a kezelés időtartamára a tüdőbe helyezhető forrásból is. A teljes kezelés több alkalomból tevődik össze, melyek meghatározott időközönként követik egymást.

Alkalmazhatják a műtét alternatívájaként lokalizált elhelyezkedésű daganat kezelésében (nagy energiájú kocentrált sugarakkal, ún. szteroataxiás sugárkezelés), amennyiben valamilyen ok miatt a műtét ellenjavallt, de a daganat még korai stádiumú, továbbá kemoterápiával kombináltan szélesebb területen is.

Sajnos a sugárterápia mellékhatásaként a tüdőhöz közeli szervek is károsodhatnak, többek között a szív és a nyelőcső is, ezért a kezelés közben és utána is rendszeres orvosi ellenőrzés szükséges.

Bővebben Mit kell tudni a sugárterápiáról?

Kemoterápia

A kemoterápia olyan kezelési mód, mely többféle gyógyszer segítségével, meghatározott időpontokban történik. A beteg tervezett időpontokban infúziós kezelést kap. A kemoterápia során alkalmazott gyógyszerek – citosztatikus szerek – igen erőteljes hatásúak, ezért kell előre meghatározni az érvényes szakmai szabályok alapján, hogy mely szereket, milyen kombinációban, milyen időközönként, mekkora dózisban lehet alkalmazni. A kemoterápiás kezelés mellékhatásaként egyes szereknél hányinger, hányás, esetenként hajhullás jelentkezhet.

A kemoterápia kissejtes tüdőrák esetén az elsődleges kezelési mód, de nem-kissejtes daganatoknál is meghatározó az áttétek kezelésében és neoadjuváns kezelésként.

Bővebben Kemoterápia - Tudnivalók

Modern kezelési eljárások: immunterápia és célzott terápia

A sebészi eltávolítás, sugárterápia, valamint a kemoterápia mellett ma már a célzott és/vagy immunterápia is rendelkezésre áll. Magyarországon a célzott terápia 2007 óta, az immunterápia 2017 óta alkalmazható. A citosztatikumokhoz hasonlóan gyógyszeres terápiák, azonban más módon fejtik ki hatásukat, mint a kemoterápiás szerek. Mind a célzott onkológiai készítmények, mind az immunterápiás szerek használhatók önmagukban, vagy kombinációs terápia részeként hagyományos kemoterápiás szerekkel együtt.

Immunterápia

Az immunterápiás szerek hatásmechanizmusának lényege, hogy a szervezet saját immunrendszeréhez tartozó T-limfociták számára teszik felismerhetővé és megtámagdatóvá a daganatsejteket. A rosszindulatú sejtek ugyanis gátolják a T-sejtek aktivitását, míg az immunterápia ezt a gátló mechanizmust iktatják ki.

A tüdőrák kezelésében meghatározó jelentőségű gyógyszercsoport a PD-1/PD-L1 gátlók (pl. nivolumab, pembrolizumab, atezolizumab). Alkalmazható kemoterápiával kombináltan kissejtes és áttétes nem-kissejtes tüdőrákok kezelésében is. Hosszabb távon is eredményesek lehetnek a daganat kiújulásának megelőzésében, azonban sajnos nem minden beteg szervezete reagál rájuk megfelelően és ezek a készítmények is járnak mellékhatásokkal (tüdőgyulladás, vastagbélgyulladás, pajzsmirigyproblémák) az immunrendszer működésének érintettsége miatt.

Célzott onkológiai terápiák

A célzott terápia lényege, hogy bizonyos genetikai elváltozások azonosításával befolyásolhatóvá válik a daganat fejlődését szabályozó hibás gének működése. A célzott terápia részét képező készítmények meghatározott genetikai mutációk ellen lettek kifejlesztve, csak ezekben az esetekben hatásosak és ilyenkor a kezelés meghatározó elemét jelenthetik, más genetikai eredet esetén azonban hatástalanok.

A készítmény kiválasztása genetikai vizsgálaton alapszik, mely biopszia, szövettani vizsgálat során végezhető el. A gyakoribb és a terápia szempontjából jelentős genetikai markerek vizsgálatát az egészségbiztosító finanszírozza.

A következő gyakoribb genetikai eltérések kezelésében állnak rendelkezésre jelenleg célzott onkológiai készítmények: EGFR mutáció, ALK átrendeződés, ROS1 átrendeződés, BRAF V600E mutáció, ezeken felül néhány ritka eltérésben (KRAS, MET, RET, NTRK ) is vannak megfelelő hatóanyagok. A leggyakoribb az európai népességben az EGFR mutáció, azonban ez is csak a tüdőrákosok 10-15 százalékában áll a háttérben. A fenti genetikai jellegzetességek bizonyos nem-kissejtes tüdőrák formákhoz kötődnek, leggyakrabban adenokarcinomához, a kissejtes tüdőrák kezelésére nem áll rendelkezésre ilyen hatásmechanizmusú, célzott készítmény.

A célzott terápiák általában jól tolerálhatóak, kevesebb mellékhatással járnak, és kényelmesen, szájon át szedett gyógyszerek formájában is alkalmazhatóak. Hatásuk tartós, azonban egy idő után rezisztencia alakulhat ki és a korábbi szer hatástalanná válhat.

Bővebben Precíziós onkológia a tüdőrák kezelésében

A tüdőrák áttétei

A tüdőrák – különösen kissejtes rák esetén – nagyon hajlamos áttéteket adni, sajnos már a betegség korai szakaszában is. A másik három daganattípus esetében szerencsére ez nem ennyire általános jelenség. Gyakori eset, hogy nem maga az elsődleges tüdődaganat, hanem annak valamelyik áttéte okoz először tüneteket, és a beteg ezek miatt megy orvoshoz, majd a kivizsgálás során derül fény a tüdődaganatra.

A tüdőrák többféle úton szóródik a szervezetben.

• A tüdőszövetekről közvetlenül a mellkasfalra, a mellhártyára terjedhet.
• A nyirokerek útján nyirokcsomókba terjed, így azok megnagyobbodása tapasztalható a hónaljban és a kulcscsont fölötti területen, a nyakon, a mellüregben. Később a szervezet más nyirokcsomóiban is jelenhetnek meg áttétek. Gyakoribb, hogy a megnagyobbodott nyirokcsomókat csak az orvosi vizsgálatok derítik fel.
• A vérerek útján leggyakrabban a központi idegrendszer, azaz a gerincvelő és az agy, ezekenkívül a vesék felső pólusán található mellékvesék, a csontok és a máj lehetnek érintettek.

Az agyban található áttétek leggyakoribb tünetei különböző görcsrohamok, fejfájás, homályos látás, fülzúgás formájában jelentkeznek. A csontáttétek csontfájdalmat és töréseket okoznak, leggyakrabban a bordák és a gerinccsigolyák érintettek. Nem ritka az áttét a felkarcsont, combcsont, medencecsont területén sem.

Tüneti kezelés

A tüdőrák tüneti kezelése során a daganat által okozott kellemetlen tünetek enyhítése történik, ám ezek a kezelések az életminőség javítására szolgálnak, az alapbetegséget, vagyis magát a rákos állapotot nem képesek meggyógyítani. Előrehaladott, nem gyógyítható esetekben ezeken a kezelési módszereken van a hangsúly a beteg ellátásában.

A tüneti kezelés részei lehetnek fájdalomcsillapításra opioidok (pl. morfin), köhögéscsillapítók, szteroid gyulladácsökkentők (ödéma, szűkületek, irritáció, gyulladások ellen), antidepresszánsok. Sor kerülhet tüneti kezelésként is sugárterápiára, a panaszokat kiváltó tumor méretének csökkentésére vagy a fájdalmas csontáttétek kezelésére. Szükség lehet táplálásterápiára és oxigén adására.

Ez is érdekelheti Életmódtanácsok tüdőrákkal küzdőknek

Forrás: WEBBeteg összeállítás
Orvos szerzőnk: Dr. Kónya Judit, családorvos
Aktualizálta: Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus