A tüdőrák kezelési lehetőségei

Szerencsés esetben megvalósítható az úgynevezett kuratív terápia, amely a tumor teljes felszámolását, és a beteg gyógyulását jelenti. Sajnos azonban a tüdőrák igen makacs betegség, gyakran nagyon nehéz azt időben felfedezni és teljes egészében eltávolítani.

A diagnózisalkotás folyamán megtörténik a tumor stádiumának meghatározása, amely alapján a beteg számára legmegfelelőbb kezelési típus kiválasztható. A stádium meghatározása a daganat és az esetleges áttétek számán, méretén és elhelyezkedésén alapul. Nagyon fontos a szövettani típus ismerete, a daganat terjedésének üteme, mivel az alapvetően befolyásolja a választható kezelést.

A tüdőrák kezelése komplex folyamat, melyben nagy szerepet kap a sebészi eltávolítás, a kemoterápia és a sugárterápia. Kissejtes tüdőrák esetén leggyakrabban kemoterápia jöhet szóba, nem kissejtes daganat esetén az első három stádiumban gyakran sikeres a műtéti eltávolítás.

A tüdődaganat műtéti eltávolítása

A kuratív célú beavatkozás az operáció, a daganat teljes sebészi eltávolítása. A műtét lényege a daganatot tartalmazó egész tüdőegység, illetve az áttétes nyirokcsomók kiemelése. A tumor elhelyezkedésétől és méretétől függően az eltávolított tüdőrészlet lehet egy vagy több lebenyke, egy vagy két egész lebeny, de akár megtörténhet egy egész tüdőfél kiemelése is.

A korai stádiumban végzett műtéti kezelés utáni 5 éves túlélés a laphámrák esetében 70 százalék, az adenocarcinomás betegeknél 20-25 százalék, a nagysejtes daganat esetében 5-10 százalék. Régebben a kissejtes tüdőrákot nem operálhatónak tekintették, mivel az operáció nem javított a túlélési esélyeken a daganat korai áttétképzése és agresszív természete miatt. A kissejtes tüdőrák túlélési aránya valóban rosszabb az egyéb típusú megbetegedésekénél, de a mai álláspont szerint a kissejtes tüdőrákban szenvedő betegek közül is minél több esetben meg kell kísérelni az operációt.

Az operáció előtt szükség lehet úgynevezett neoadjuváns kezelésre, melynek célja, hogy a daganat mérete és a tumorsejtek életképessége csökkenjen. Az úgynevezett adjuváns terápia műtét utáni kezelés, amely az esetleg a szervezetben maradt daganatos sejtek és a rejtett metasztázisok felszámolására törekszik. Mind a neoadjuváns, mind az adjuváns kezelés lehet sugárterápia vagy kemoterápia.

Sugár- és kemoterápia

A sugárterápia és a kemoterápia lényege, hogy a daganat sejtjei érzékenyebben reagálnak az őket ért sugárzásra és kémiai szerekre, ezért hamarabb pusztulnak el, mint a szervezet egészséges sejtjei. Sajnos a kezelések hatással vannak az egészséges sejtekre is, ennek köszönhető a radio- és kemoterápia számos kellemetlen mellékhatása. A sugár- és kemoterápia legnagyobb hatással a kissejtes rákra van.

Sugárterápia. A sugárterápia lényege, hogy a daganatot radioaktív sugárzással "bombázzák". Ez történhet külső forrásból, vagy akár a kezelés időtartamára a tüdőbe helyezhető forrásból is. A teljes kezelés több alkalomból tevődik össze, melyek meghatározott időközönként követik egymást. Sajnos a sugárterápia mellékhatásaként a tüdőhöz közeli szervek is károsodhatnak, többek között a szív és a nyelőcső is, ezért a kezelés közben és utána is rendszeres orvosi ellenőrzés szükséges.

Bővebben Mit kell tudni a sugárterápiáról?

Kemoterápia. A kemoterápia olyan kezelési mód, mely többféle gyógyszer segítségével, meghatározott időpontokban történik. A beteg tervezett időpontokban infúziós kezelést kap. A kemoterápia során alkalmazott gyógyszerek igen erőteljes hatásúak, ezért kell előre meghatározni az érvényes szakmai szabályok alapján, hogy mely szereket, milyen kombinációban, milyen időközönként, mekkora dózisban lehet alkalmazni. A kemoterápiás kezelés mellékhatásaként egyes szereknél hányinger, hányás, esetenként hajhullás jelentkezhet.

Tudjon meg többet! Kemoterápia: mérgez vagy gyógyít?

A kezelések alatt és után is szükség van a beteg szoros követésére, különböző vizsgálatokkal a daganat és az áttétek állapotának, méretének ellenőrzésére.

A tüneti kezelés során a daganat által okozott kellemetlen tünetek enyhítése történik, ám ezek a kezelések az életminőség javítására szolgálnak, az alapbetegséget, vagyis magát a rákos állapotot nem képesek meggyógyítani.

A tüdőrák áttétei

A tüdőrák - különösen kissejtes rák esetén - nagyon hajlamos áttéteket adni, sajnos már a betegség korai szakaszában is. A másik három daganattípus esetében szerencsére ez nem ennyire általános jelenség. Gyakori eset, hogy nem maga az elsődleges tüdődaganat, hanem annak valamelyik áttéte okoz először tüneteket, és a beteg ezek miatt megy orvoshoz, majd a kivizsgálás során derül fény a tüdődaganatra.

A tüdőrák többféle úton szóródik a szervezetben: közvetlenül a mellkasfalra, a mellhártyára terjed. A nyirokerek útján nyirokcsomókba terjed, így azok megnagyobbodása tapasztalható a hónaljban és a kulcscsont fölötti területen, a nyakon. Később a szervezet más nyirokcsomóiban is jelenhetnek meg áttétek. Gyakoribb, hogy a megnagyobbodott nyirokcsomókat csak az orvosi vizsgálatok derítik fel. A vérerek útján leggyakrabban az úgynevezett központi idegrendszer, azaz a gerincvelő és az agy, ezeken kívül a vesék felső pólusán található mellékvesék, a csontok és a máj lehetnek érintettek.

Az agyban található áttétek leggyakoribb tünetei különböző görcsrohamok, fejfájás, homályos látás, fülzúgás formájában jelentkeznek. A csontáttétek csontfájdalmat és töréseket okoznak, leggyakrabban a bordák és a gerinccsigolyák érintettek. Nem ritka az áttét a felkarcsont, combcsont, medencecsont területén sem.

Forrás: WEBBeteg összeállítás
Orvos szerzőnk: Dr. Kónya Judit
Lektorálta: Dr. Boros Miklós, sebész