Szerencsés esetben megvalósítható az úgynevezett kuratív terápia, amely a tumor teljes felszámolását, és a beteg gyógyulását jelenti. Sajnos azonban a tüdőrák igen makacs betegség, gyakran nagyon nehéz azt időben felfedezni és teljes egészében eltávolítani.
| A téma cikkei - Tüdőrák |
| 8/1 Tüdőrák - A leggyakoribb daganatos megbetegedés 8/2 Mi hajlamosít a tüdőrák kialakulására? 8/3 A tüdőrák tünetei 8/4 A tüdőrák diagnózisa 8/5 A tüdőrák típusai 8/6 A tüdőrák kezelési lehetőségei 8/7 Életmódtanácsok tüdőrákkal küzdőknek 8/8 Hogyan előzzük meg a tüdőrák kialakulását? |
A diagnózisalkotás folyamán megtörténik a tumor stádiumának meghatározása, amely alapján a beteg számára legmegfelelőbb kezelési típus kiválasztható. A stádium meghatározása a daganat és az esetleges áttétek számán, méretén és elhelyezkedésén alapul. Nagyon fontos a szövettani típus ismerete, a daganat terjedésének üteme, mivel az alapvetően befolyásolja a választható kezelést.
A tüdőrák kezelése komplex folyamat, melyben nagy szerepet kap a sebészi eltávolítás, a kemoterápia és a sugárterápia. Kissejtes tüdőrák esetén leggyakrabban kemoterápia jöhet szóba, nem kissejtes daganat esetén az első három stádiumban gyakran sikeres a műtéti eltávolítás.
A tüdődaganat műtéti eltávolítása
Tüdőrák késői stádiumban |
| Gyakori kérdések 81. éves apósomnál tüdőrákot állapítottak meg, a mellékvesében pedig áttét daganat van. Azt mondta a kezelőorvos (tüdőgyógyász), hogy kemoterápiát és sugárkezelést sem kap. Nem tudom miért? Én azt olvastam interneten, hogy ez már késői stádium, de kemoterápiát és tüneti kezelést kap ilyenkor. Dr. Brugós László, tüdőgyógyász, allergológus válasza az orvos válaszol rovatban |
A kuratív célú beavatkozás az operáció, a daganat teljes sebészi eltávolítása. A műtét lényege a daganatot tartalmazó egész tüdőegység, illetve az áttétes nyirokcsomók kiemelése. A tumor elhelyezkedésétől és méretétől függően az eltávolított tüdőrészlet lehet egy vagy több lebenyke, egy vagy két egész lebeny, de akár megtörténhet egy egész tüdőfél kiemelése is.
A korai stádiumban végzett műtéti kezelés utáni 5 éves túlélés a laphámrák esetében 70 százalék, az adenocarcinomás betegeknél 20-25 százalék, a nagysejtes daganat esetében 5-10 százalék. Régebben a kissejtes tüdőrákot nem operálhatónak tekintették, mivel az operáció nem javított a túlélési esélyeken a daganat korai áttétképzése és agresszív természete miatt. A kissejtes tüdőrák túlélési aránya valóban rosszabb az egyéb típusú megbetegedésekénél, de a mai álláspont szerint a kissejtes tüdőrákban szenvedő betegek közül is minél több esetben meg kell kísérelni az operációt.
Az operáció előtt szükség lehet úgynevezett neoadjuváns kezelésre, melynek célja, hogy a daganat mérete és a tumorsejtek életképessége csökkenjen. Az úgynevezett adjuváns terápia műtét utáni kezelés, amely az esetleg a szervezetben maradt daganatos sejtek és a rejtett metasztázisok felszámolására törekszik. Mind a neoadjuváns, mind az adjuváns kezelés lehet sugárterápia vagy kemoterápia.
Sugár- és kemoterápia
| Palliatív terápia |
| Palliatív a terápia akkor, ha a kezelés során a daganat elpusztítása a cél, de a beteg gyógyulására nincs esély. A palliatív terápia - amely egyaránt lehet műtét (a daganat méretének megkisebbítése), radioterápia és kemoterápia - a betegek életminőségét javítja, a túlélés idejét növeli. |
A sugárterápia és a kemoterápia lényege, hogy a daganat sejtjei érzékenyebben reagálnak az őket ért sugárzásra és kémiai szerekre, ezért hamarabb pusztulnak el, mint a szervezet egészséges sejtjei. Sajnos a kezelések hatással vannak az egészséges sejtekre is, ennek köszönhető a radio- és kemoterápia számos kellemetlen mellékhatása. A sugár- és kemoterápia legnagyobb hatással a kissejtes rákra van.
Sugárterápia. A sugárterápia lényege, hogy a daganatot radioaktív sugárzással "bombázzák". Ez történhet külső forrásból, vagy akár a kezelés időtartamára a tüdőbe helyezhető forrásból is. A teljes kezelés több alkalomból tevődik össze, melyek meghatározott időközönként követik egymást. Sajnos a sugárterápia mellékhatásaként a tüdőhöz közeli szervek is károsodhatnak, többek között a szív és a nyelőcső is, ezért a kezelés közben és utána is rendszeres orvosi ellenőrzés szükséges.
Bővebben Mit kell tudni a sugárterápiáról?
Kemoterápia. A kemoterápia olyan kezelési mód, mely többféle gyógyszer segítségével, meghatározott időpontokban történik. A beteg tervezett időpontokban infúziós kezelést kap. A kemoterápia során alkalmazott gyógyszerek igen erőteljes hatásúak, ezért kell előre meghatározni az érvényes szakmai szabályok alapján, hogy mely szereket, milyen kombinációban, milyen időközönként, mekkora dózisban lehet alkalmazni. A kemoterápiás kezelés mellékhatásaként egyes szereknél hányinger, hányás, esetenként hajhullás jelentkezhet.
Tudjon meg többet! Kemoterápia: mérgez vagy gyógyít?
A kezelések alatt és után is szükség van a beteg szoros követésére, különböző vizsgálatokkal a daganat és az áttétek állapotának, méretének ellenőrzésére.
A tüneti kezelés során a daganat által okozott kellemetlen tünetek enyhítése történik, ám ezek a kezelések az életminőség javítására szolgálnak, az alapbetegséget, vagyis magát a rákos állapotot nem képesek meggyógyítani.
A tüdőrák áttétei
A tüdőrák - különösen kissejtes rák esetén - nagyon hajlamos áttéteket adni, sajnos már a betegség korai szakaszában is. A másik három daganattípus esetében szerencsére ez nem ennyire általános jelenség. Gyakori eset, hogy nem maga az elsődleges tüdődaganat, hanem annak valamelyik áttéte okoz először tüneteket, és a beteg ezek miatt megy orvoshoz, majd a kivizsgálás során derül fény a tüdődaganatra.
A tüdőrák többféle úton szóródik a szervezetben: közvetlenül a mellkasfalra, a mellhártyára terjed. A nyirokerek útján nyirokcsomókba terjed, így azok megnagyobbodása tapasztalható a hónaljban és a kulcscsont fölötti területen, a nyakon. Később a szervezet más nyirokcsomóiban is jelenhetnek meg áttétek. Gyakoribb, hogy a megnagyobbodott nyirokcsomókat csak az orvosi vizsgálatok derítik fel. A vérerek útján leggyakrabban az úgynevezett központi idegrendszer, azaz a gerincvelő és az agy, ezeken kívül a vesék felső pólusán található mellékvesék, a csontok és a máj lehetnek érintettek.
Az agyban található áttétek leggyakoribb tünetei különböző görcsrohamok, fejfájás, homályos látás, fülzúgás formájában jelentkeznek. A csontáttétek csontfájdalmat és töréseket okoznak, leggyakrabban a bordák és a gerinccsigolyák érintettek. Nem ritka az áttét a felkarcsont, combcsont, medencecsont területén sem.
Forrás: WEBBeteg összeállítás
Orvos szerzőnk: Dr. Kónya Judit
Lektorálta: Dr. Boros Miklós, sebész
