Tüdőrák: dohányzás, gének vagy mindkettő?

szerző: Cs. K., fordító - WEBBeteg
lektorálta: Dr. Szabó Zsuzsanna háziorvos megjelent:

A dohányzás a tüdőrák első számú kockázati tényezője. Ez annak ellenére is igaz, hogy a dohányosok kb. 15-20 százalékában alakul ki élete során tüdődaganat, és a tüdőrákosok 10-25 százaléka soha nem cigarettázott. Tények a tüdőrák és a dohányzás kapcsolatáról.

A tüdőrák világszinten és hazánkban is a leggyakrabban előforduló rákféleség, és a daganatos halálozások (Magyarországon évente mintegy 8000 fő) legfőbb oka. A nemdohányzókhoz képest a cigarettázó embereknél 15-30-szor nagyobb a tüdőrák kialakulásának vagy a tüdőrákban való halálozásnak a valószínűsége. Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden aktív vagy passzív dohányosnál kialakul tüdőrák, illetve azt sem, hogy a dohányfüsttel nem érintkezők védettek lennének a daganat kialakulásával szemben. Ez utóbbi tévhit veszélyes lehet, amennyiben egy nem dohányzó személy emiatt nem vesz részt szűréseken, vagy nem figyel fel a tüdőrák tüneteire.

A dohányzással fennálló kapcsolatot és a tüdőrák egyéb rizikótényezőit régóta kutatja az orvostudomány, így napjainkban sokat tudunk az összefüggés részleteiről. A cigarettában és más dohánytermékekben lévő ártalmas anyagok mellett fontos rizikótényező a genetikai hajlam, korábbi tüdőbetegségek, továbbá más tüdőkárosító anyagoknak (radon, azbeszt, légszennyezettség, vegyszerek) való kitettség.

Tények a dohányzás tüdőrákot okozó hatásáról

Az alábbi összefüggések igazoltnak tekinthetők a dohányzás rizikónövelő hatásáról.

  • A tüdőrákos megbetegedések 85-90 százaléka a dohányzásnak tulajdonítható, a tüdőrákos betegeknek mindössze 10-15 százaléka nem dohányzott sohasem.
  • Minél több éve dohányzik valaki, és minél magasabb a naponta elszívott cigaretták száma, annál nagyobb a tüdődaganat rizikója. Ugyanakkor már az alkalmi dohányzás és a napi néhány szál cigaretta elszívása is kockázatnövelő tényező. Erős dohányosoknál a tüdőrák kockázata akár 30-szor magasabb is lehet, mint a nem dohányzóknál.
  • A dohányzásról nem késő leszokni, minden időpontban csökkenti a rizikót. A dohányzásról leszokó embereknél alacsonyabb a tüdőrák kockázata, mint ha továbbra is dohányoztak volna, ugyanakkor a kockázat magasabb marad, mint azoknál, akik soha nem dohányoztak.
  • Még kialakult tumor esetén is kedvezőbbek a gyógyulási kilátások leszokás esetén. Egy brit vizsgálat szerint az ötéves túlélési esély a kétszerese azon betegek között, akik a tüdőrák diagnózisa után leszoktak a dohányzásról, a dohányzást folytatókhoz képest.
  • Más dohánytermékek, például szivarok vagy pipák használata is növeli a tüdőrák kockázatát. A hevített dohánytermékek használata ugyancsak növeli a daganatkockázatot a nemdohányzókhoz képest, ugyanakkor kevesebb ártalommal járnak, mint az égetett formák.
  • A dohányzás a tüdő mellett szinte bármely szervben növeli a rák kialakulásának kockázatát, továbbá számos nem daganatos betegségek szempontjából is egyértelműen káros. A cigarettázás hozzájárulhat a száj- és torokrák, nyelőcsőrák, gyomorrák, vastag- és végbélrák, májrák, hasnyálmirigyrák, gégerák, légcsőrák, vese- és vesemedencerák, húgyhólyagrák, méhnyakrák és akut mieloid leukémia kialakulásához is.
  • A tüdőrák az egészséges életmóddal egyik legnagyobb mértékben megelőzhető daganattípus. A dohányzás elkerülésével a tüdőrák javarészt elkerülhető.
  • A cigarettafüst több mint 4000 vegyi anyagot tartalmaz, ezek közül több is karcinogén, azaz rákkeltő hatású. A tévhittel ellentétben a nikotin is ezek közé tartozik. Bár önmagában kevésbé rákkeltő, elősegíti a sejtek túlélését és osztódását.
  • A dohányfüst összetevőinek közvetlen hatásán túl közvetve is növeli a megbetegedés rizikóját, ugyanis a dohányos tüdőben könnyebben megtapadnak más károsító anyagok is, például a radon gáz radioaktív bomlástermékei.
  • A passzív dohányzás ugyancsak okozhat tüdőrákot. Különösen veszélyeztettek a gyerekek és a zárt térben dohányzókkal együttélő nemdohányzó felnőttek.

A dohányzás és a genetikai hajlam

A tüdőrák szövettani szempontból nem egységes betegség, különböző típusaiban eltérőek a rizikónövelő tényezők is. A kissejtes tüdőrák és a laphámsejtes tüdőrák esetében a dohányzás egyértelműen közvetlen rizikónövelő tényező, azaz kialakulásában genetikai hajlam nélkül is meghatározó a dohányzás. Az adneokarcinóma és a karcinoid típusú tüdőrák ezzel szemben gyakran fordul elő soha nem dohányzók körében is, ezért ezekben a típusokban meghatározónak tűnik a genetikai hajlam szerepe is.

Az adenocarciomák hátterében 20-30 százalékban mutatható ki az EGFR génmutáció, a nem-kissejtes tüdőrákokban hasonlóan gyakori a KRAS mutáció, ezeken kívül számos további genetikai eltérést azonosítottak a kutatók (ALK, ROS1, BRCA2, BRAF, MET, RET, NTRK, P53, c-MYC).

A dohányzás és a genetikai hajlam kockázatnövelő hatása sok esetben összefügg egymással, azaz nem kizárólag egyik vagy másik tényező játszik szerepet a tumor kialakulásában. A betegség kialakulásának genetikai és környezeti összetevői vannak, és az eredmény sokszor ezek kölcsönhatásán múlik.

  • Az esetek jelentős részében a dohányzás önmagában is okoz tüdőrákot, azonosított genetikai eltérés nélkül is.
  • A megbetegedések kisebb részében a genetikai hajlam dohányzás nélkül is előidézheti a tumorképződést.
  • Sok esetben azonban a két tényező együtt játszik szerepet, azaz meglévő genetikai hajlam esetén a dohányzás indítja el a rosszindulatú folyamatokat a szervezetben. A gén csak hajlamot jelez, de csak a dohányzás hatására alakulhat ki a tüdőrák.

A veszélyes génkombinációk meglehetősen gyakoriak, kutatások szerint az európai lakosság legalább fele hordoz ilyen onkogéneket, ezért aztán a dohányzók körében is igen sokan vannak olyanok, ahol egyszerre fennáll a két rizikófaktor. A genetikai tényező miatt akinek a családjában fordult már elő tüdőrák, minél hamarabb szokjon le.

A dohányzás génkárosító hatása

A cigarettázás és a tüdőrák nemcsak az öröklött genetikai eltéréseken keresztül függ össze, hanem a szerzett (az egyén élete során kialakuló) génkárosodás egyik oka is a dohányzás. A dohányzás többféle mechanizmuson keresztül okozhat tüdőrákot, a legjelentősebb a sejtjeinkben lévő DNS károsodását előidéző hatása. A DNS szabályozza sejtjeink növekedését és viselkedését, az idő múlásával felhalmozódó DNS-károsodás pedig rendellenes, rosszindulatú sejtszaporulathoz, azaz rákhoz vezethet.

A dohányzás további ártalmai

WEBBeteg logó Forrás: WEBBeteg
Szerző: Cs. K., fordító; NHS, CDC
Lektorálta: Dr. Szabó Zsuzsanna háziorvos, pszichoterapeuta

Segítség

Orvos válaszol

orvos válaszol piktogram
Dr. Hangonyi Csilla

Dr. Hangonyi Csilla

Tüdőgyógyász, allergológus

Orvoskereső

orvoskereső piktogram
Dr. Tárnok Ildikó

Dr. Tárnok Ildikó

Allergológus, Pulmonológus, Immunológus

Budapest

Cikkajánló

Dohányzás
A dohányzás számos betegséghez és különféle egészségkárosodáshoz vezet, és a test szinte minden szervét károsítja.