Tüdőrák: dohányzás, gének vagy mindkettő?
lektorálta: Dr. Szabó Zsuzsanna háziorvos megjelent:
A dohányzás a tüdőrák első számú kockázati tényezője. Ez annak ellenére is igaz, hogy a dohányosok kb. 15-20 százalékában alakul ki élete során tüdődaganat, és a tüdőrákosok 10-25 százaléka soha nem cigarettázott. Tények a tüdőrák és a dohányzás kapcsolatáról.
A tüdőrák világszinten és hazánkban is a leggyakrabban előforduló rákféleség, és a daganatos halálozások (Magyarországon évente mintegy 8000 fő) legfőbb oka. A nemdohányzókhoz képest a cigarettázó embereknél 15-30-szor nagyobb a tüdőrák kialakulásának vagy a tüdőrákban való halálozásnak a valószínűsége. Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden aktív vagy passzív dohányosnál kialakul tüdőrák, illetve azt sem, hogy a dohányfüsttel nem érintkezők védettek lennének a daganat kialakulásával szemben. Ez utóbbi tévhit veszélyes lehet, amennyiben egy nem dohányzó személy emiatt nem vesz részt szűréseken, vagy nem figyel fel a tüdőrák tüneteire.
A dohányzással fennálló kapcsolatot és a tüdőrák egyéb rizikótényezőit régóta kutatja az orvostudomány, így napjainkban sokat tudunk az összefüggés részleteiről. A cigarettában és más dohánytermékekben lévő ártalmas anyagok mellett fontos rizikótényező a genetikai hajlam, korábbi tüdőbetegségek, továbbá más tüdőkárosító anyagoknak (radon, azbeszt, légszennyezettség, vegyszerek) való kitettség.
Tények a dohányzás tüdőrákot okozó hatásáról
Az alábbi összefüggések igazoltnak tekinthetők a dohányzás rizikónövelő hatásáról.
- A tüdőrákos megbetegedések 85-90 százaléka a dohányzásnak tulajdonítható, a tüdőrákos betegeknek mindössze 10-15 százaléka nem dohányzott sohasem.
- Minél több éve dohányzik valaki, és minél magasabb a naponta elszívott cigaretták száma, annál nagyobb a tüdődaganat rizikója. Ugyanakkor már az alkalmi dohányzás és a napi néhány szál cigaretta elszívása is kockázatnövelő tényező. Erős dohányosoknál a tüdőrák kockázata akár 30-szor magasabb is lehet, mint a nem dohányzóknál.
- A dohányzásról nem késő leszokni, minden időpontban csökkenti a rizikót. A dohányzásról leszokó embereknél alacsonyabb a tüdőrák kockázata, mint ha továbbra is dohányoztak volna, ugyanakkor a kockázat magasabb marad, mint azoknál, akik soha nem dohányoztak.
- Még kialakult tumor esetén is kedvezőbbek a gyógyulási kilátások leszokás esetén. Egy brit vizsgálat szerint az ötéves túlélési esély a kétszerese azon betegek között, akik a tüdőrák diagnózisa után leszoktak a dohányzásról, a dohányzást folytatókhoz képest.
- Más dohánytermékek, például szivarok vagy pipák használata is növeli a tüdőrák kockázatát. A hevített dohánytermékek használata ugyancsak növeli a daganatkockázatot a nemdohányzókhoz képest, ugyanakkor kevesebb ártalommal járnak, mint az égetett formák.
- A dohányzás a tüdő mellett szinte bármely szervben növeli a rák kialakulásának kockázatát, továbbá számos nem daganatos betegségek szempontjából is egyértelműen káros. A cigarettázás hozzájárulhat a száj- és torokrák, nyelőcsőrák, gyomorrák, vastag- és végbélrák, májrák, hasnyálmirigyrák, gégerák, légcsőrák, vese- és vesemedencerák, húgyhólyagrák, méhnyakrák és akut mieloid leukémia kialakulásához is.
- A tüdőrák az egészséges életmóddal egyik legnagyobb mértékben megelőzhető daganattípus. A dohányzás elkerülésével a tüdőrák javarészt elkerülhető.
- A cigarettafüst több mint 4000 vegyi anyagot tartalmaz, ezek közül több is karcinogén, azaz rákkeltő hatású. A tévhittel ellentétben a nikotin is ezek közé tartozik. Bár önmagában kevésbé rákkeltő, elősegíti a sejtek túlélését és osztódását.
- A dohányfüst összetevőinek közvetlen hatásán túl közvetve is növeli a megbetegedés rizikóját, ugyanis a dohányos tüdőben könnyebben megtapadnak más károsító anyagok is, például a radon gáz radioaktív bomlástermékei.
- A passzív dohányzás ugyancsak okozhat tüdőrákot. Különösen veszélyeztettek a gyerekek és a zárt térben dohányzókkal együttélő nemdohányzó felnőttek.
A dohányzás és a genetikai hajlam
A tüdőrák szövettani szempontból nem egységes betegség, különböző típusaiban eltérőek a rizikónövelő tényezők is. A kissejtes tüdőrák és a laphámsejtes tüdőrák esetében a dohányzás egyértelműen közvetlen rizikónövelő tényező, azaz kialakulásában genetikai hajlam nélkül is meghatározó a dohányzás. Az adneokarcinóma és a karcinoid típusú tüdőrák ezzel szemben gyakran fordul elő soha nem dohányzók körében is, ezért ezekben a típusokban meghatározónak tűnik a genetikai hajlam szerepe is.
Az adenocarciomák hátterében 20-30 százalékban mutatható ki az EGFR génmutáció, a nem-kissejtes tüdőrákokban hasonlóan gyakori a KRAS mutáció, ezeken kívül számos további genetikai eltérést azonosítottak a kutatók (ALK, ROS1, BRCA2, BRAF, MET, RET, NTRK, P53, c-MYC).
A dohányzás és a genetikai hajlam kockázatnövelő hatása sok esetben összefügg egymással, azaz nem kizárólag egyik vagy másik tényező játszik szerepet a tumor kialakulásában. A betegség kialakulásának genetikai és környezeti összetevői vannak, és az eredmény sokszor ezek kölcsönhatásán múlik.
- Az esetek jelentős részében a dohányzás önmagában is okoz tüdőrákot, azonosított genetikai eltérés nélkül is.
- A megbetegedések kisebb részében a genetikai hajlam dohányzás nélkül is előidézheti a tumorképződést.
- Sok esetben azonban a két tényező együtt játszik szerepet, azaz meglévő genetikai hajlam esetén a dohányzás indítja el a rosszindulatú folyamatokat a szervezetben. A gén csak hajlamot jelez, de csak a dohányzás hatására alakulhat ki a tüdőrák.
A veszélyes génkombinációk meglehetősen gyakoriak, kutatások szerint az európai lakosság legalább fele hordoz ilyen onkogéneket, ezért aztán a dohányzók körében is igen sokan vannak olyanok, ahol egyszerre fennáll a két rizikófaktor. A genetikai tényező miatt akinek a családjában fordult már elő tüdőrák, minél hamarabb szokjon le.
A dohányzás génkárosító hatása
A cigarettázás és a tüdőrák nemcsak az öröklött genetikai eltéréseken keresztül függ össze, hanem a szerzett (az egyén élete során kialakuló) génkárosodás egyik oka is a dohányzás. A dohányzás többféle mechanizmuson keresztül okozhat tüdőrákot, a legjelentősebb a sejtjeinkben lévő DNS károsodását előidéző hatása. A DNS szabályozza sejtjeink növekedését és viselkedését, az idő múlásával felhalmozódó DNS-károsodás pedig rendellenes, rosszindulatú sejtszaporulathoz, azaz rákhoz vezethet.
A dohányzás további ártalmai |
Forrás: WEBBeteg
Szerző: Cs. K., fordító; NHS, CDC
Lektorálta: Dr. Szabó Zsuzsanna háziorvos, pszichoterapeuta