Tüdőrák: dohányzás, gének vagy mindkettő?

szerző: Cs. K., fordító - WEBBeteg
lektorálta: Dr. Jóna Angelika megjelent:

Három egymástól független kutatócsoport állapította meg, hogy a 15-ös kromoszóma tartalmazza a tüdőrákhoz kapcsolódó géneket. A három kutatócsoport azonban teljesen különböző következtetésre jutott azzal kapcsolatban, hogyan alakítják ki a gének a tüdőrákra való hajlamot.

Kettő közülük azt állítja, teljesen mindegy, hogy dohányzik-e vagy sem, a gén jelenléte növeli a tüdőrák kialakulásának kockázatát. A harmadik szerint azonban a gén a dohányzás kialakulásának kockázatát növeli, és csak ennek hatására alakul ki a tüdőrákra való hajlam.

Mindhárom kutatócsoport egyetért abban, hogy a tüdőrák kialakulásáért felelős gén a 15-ös kromoszómához kapcsolódik. Azt nem tudják pontosan melyik gén vagy gének okozzák a betegséget, de abban majdnem teljesen biztosak, hogy a 15-ös kromoszómán lévő nicotinic acetilkolin receptor gének a felelősek a kialakulásáért. Mindez arra enged következtetni, hogy a nikotin, a cigaretta függőséget okozó alkotórésze is rákkeltő.

A tudósok abban is egyetértettek, hogy a veszélyes génkombináció meglehetősen gyakori: az európai lakosság mintegy fele hordoz legalább egy másolatot, melyet az egyik szülőjétől örökölt, 15 százalékuk pedig mindkét szülőtől örökölte.

Nem a dohányzás a legfőbb rizikófaktor?

A dohányzás szövődményei

A dohányzás miatt évente körülbelül 5 millióan halnak meg, de meglepő, hogy a dohányosoknak "csak" 15 százalékánál alakul ki tüdőrák (ami évente mintegy 1 millió új megbetegedést jelent). Az a tény, hogy relatíve kevés a dohányosok körében a tüdőrákos megbetegedés, arra enged következtetni, hogy létezik egyfajta örökletes tényező is.

Két kutatócsoport is úgy véli, hogy ez nem más, mint a nicotinic acetilkolin receptor gén, mely a nikotin molekulák számára mintegy kikötőként funkcionál. A gén jelenléte növeli a tüdőrák kialakulásának kockázatát: akiknél megtalálható, nagyobb az esélyük a betegségre, még abban az esetben is, ha nem dohányzik az illető.

Mindenkiben megtalálható a nicotinic acetilkolin receptor gén, ám nem mindegy, hogy annak melyik variációja. Ha Ön valaha is dohányzott és rendelkezik egy vagy két génvariációval, akkor a tüdőrákra való esélye 30-80 százalékkal nő, függetlenül az elszívott cigaretta mennyiségétől.

A dohányzáson keresztül hat a gén?

A harmadik kutatócsoport azonban teljesen más következtetésre jutott. Szerintük igenis számít, hogy mennyit dohányzunk, és a gén csak ezen keresztül növeli a tüdőrák kialakulásának kockázatát: minél többet dohányzik, annál nagyobb a rák esélye. Ők úgy vélik, minden egyes génvariáció 30 százalékkal növeli a rákos megbetegedés kockázatát.

A kutatást vezető Kari Stefansson nyilatkozata szerint a betegség kialakulásának genetikai és környezeti összetevői vannak, és a kimenetele ezek kölcsönhatásán múlik. Ám ha a genetikai kockázat mellé dohányzás társul, az 100 százalékkal növeli a tüdőrák kockázatát.

Génjeink nem jelentik a végzetünket

A kutatásban nem résztvevő tudósok mindenesetre nem győzik kapkodni a fejüket, és csodálkozni, hogyan juthattak teljesen különböző következtetésre a kutatócsoportok azt illetően, hogy a génvariáció direkten vagy indirekt módon hat a tüdőrákra. Természetesen még további kutatásokra van szükség az összefüggéseket illetően.

Abban az esetben azonban, ha kiderül, hogy a Stefansson-féle kutatási eredmény a helytálló (mely szerint a génvariáció nem a tüdőrák, hanem a dohányzás kialakulásának kockázatát növeli), az újabb bizonyíték lehet arra, hogy a génjeink nem jelentik a végzetünket. Ahhoz, hogy elkerülje a tüdőrák kialakulásának kockázatát, nem kell mást tennie, mint ellenállni a dohányzási késztetésnek. Ezt azonban már mindenki tudja.)

WEBBeteg logó Forrás: WEBBeteg
Cs. K., fordító; Newsweek
Lektorálta: Dr. Jóna Angelika, gyermekorvos

Cikkajánló

A dohányzás káros hatásai

Dr. Diószegi Judit, pszichiáter
Dohányzás
Aki dohányzik, számos káros tényezőnek és következményes negatív hatásnak, betegségnek teszi ki magát. Vajon minden dohányos tisztában van az összes következménnyel? Tekintsük át részletesen.
Töredezett haj
Töredezett haj

Hogyan kezelhető a hajtöredezettség?

A penészgomba
A penészgomba

Hogyan előzhetjük meg a megtelepedését?

WEBBeteg - Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos, pszichoterapeuta szakorvos
WEBBeteg - Dr. Kónya Judit, családorvos
WEBBeteg - Dr. Bene Orsolya, kardiológus
WEBBeteg - Dr. Lajtos Melinda, tüdőgyógyász
WEBBeteg - Dr. Diószegi Judit, pszichiáter
Cikkértesítő
Értesítés a témában születő új cikkekről.