Rizikófaktor téma

Egy norvég tanulmány az anyai életkorral párhuzamosan növekvő szülési kockázatokra hívta fel a figyelmet. Az Oxygen Medical szülész-nőgyógyásza, dr. Demjén László a valós helyzetről és a terhesgondozás kiemelt jelentőségéről beszélt.

Az alvás zavara nagyon gyakori probléma. Az európaiak kb. egyharmada elégedetlen az alvásával, az orvosi értelemben vett alvászavarok némelyike pedig a leggyakoribb 10 orvosi panasz közé tartozik. Mindnyájan saját tapasztalatból tudjuk, hogy kialvatlannak lenni nem jó - de vajon a fáradtság, nyűgösség és a kialvatlanság többi nappali tünete pusztán kellemetlen vagy esetleg veszélyes is?

Az irritábilis bél szindróma (IBS) sokak életét megnehezíti, és mint kiderült, a szívinfarktusnak is önálló rizikófaktora. Az összefüggéseket dr. Sztancsik Ilona, a Budai Kardioközpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta világította meg.

Hazánk a szív- és érrendszeri betegek számában az élmezőnyhöz tartozik, és a helyzet javításához elengedhetetlen mind az orvosok felvilágosító munkája, mind a betegek valódi életmódváltása. Dr. Telegdy Margit belgyógyász szerint az elhanyagolt érszűkület fekélyhez, infarktushoz és stroke-hoz is vezethet!

A koleszterin-anyagcsere 40 éves kor felett sajnos gyakran felborul. Ennek a kockázati tényezőnek a megszelídítésére a koleszterinszintet csökkentő készítmények mellett a testmozgás is alkalmas. Németh Vivien, mozgásterapeuta azokról a módszerekről beszélt, amelyek hozzájárulnak a vér koleszterinszintjének csökkentéséhez.

A stroke vagy agyvérzés Magyarországon a harmadik leggyakoribb halálok, és az egyik leggyakoribb rokkantságot okozó betegség. Dr. Sztancsik Ilona, a Budai Kardioközpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta szerint azoknak, akik rizikófaktorokkal élnek, rendkívül fontos a rendszeres ellenőrzés.

A WHO adatai szerint az utóbbi évtizedekben a fejlett országokban a szív- és érrendszeri betegségek állnak a halálozási statisztikák élén. Az ezredforduló utáni években a világon évente mintegy 17 millió ember halt meg ilyen betegségekben, mely az összhalálozás 29 százalékát jelentette.

Az elmúlt években növekedett a pajzsmirigydaganatos betegek száma, bár valószínűleg csak az egyre pontosabb diagnózisok miatt tudunk több esetről. Kiket veszélyeztet a betegség?

Túlságosan sok európai férfi elkerülhető okok: azaz gyógyítható, ám – időben – föl nem fedezett, vagy nem komolyan vett és ezért nem is kezelt betegségek miatt fiatalon hal meg. Ez a fő megállapítása a témát mélységében most először feldolgozó WHO jelentésnek, amelyet tegnap ismertettek újságírókkal Rómában, a WHO európai régiójának döntéshozói által szervezett találkozón.

A COPD legjelentősebb rizikófaktora a hosszú távú dohányzás. Minél több éve dohányzik, és minél több doboz cigarettát szív el naponta, annál nagyobb az esélye a megbetegedésre.

A cukorbetegség egy olyan krónikus betegség, mely a föld lakosságának jelentős részét érinti. A Nemzetközi Diabétesz Szövetség (IDF) szerint a világon több mint 415 millió ember szenved cukorbetegségben, melyből 193 millió beteg nincs is diagnosztizálva. Becsléseik szerint 2040-re a cukorbetegek száma 642 millióra nő majd világszerte¹.

A Mayo Klinikai egyik tanulmánya szerint különbség lehet a férfiak és nők között a Parkinson-kór kialakulását elősegítő rizikófaktorok tekintetében. Férfiaknál a legfontosabb, egymástól független faktorok az életvitel és a foglalkozás voltak. Ezzel ellentétben, nőknél az életvitel és a foglalkozás egyáltalán nem játszott szerepet, sokkal inkább a vérszegénység.

Esztétikailag zavaróak és a komfortérzeten is rontanak a hajszálerek. Eltüntetésüknek számos lehetősége elérhető dr. Sepa György, sebész, érsebész főorvos szerint.

Ősszel úgy hazánkban, mint a világ számos pontján nő a gyermekkori légúti megbetegedések előfordulási gyakorisága. A gyermekek az iskolakezdés alkalmával visszakerülnek a közösségbe, a hűvösödő időjárás miatt a közösségben megszaporodnak a vírusos vagy bakteriális fertőzések.

Rengeteget hallunk róla, de mégsem tudjuk, hogy pontosan mit is takar az a rövid szó, hogy STROKE (vagy szélütés). Sajnos napjainkban egyre több embert érint ez az agyi érkatasztrófa, aminek ha nem ismerjük fel időben a jeleit, könnyen halálos kimenetelű is lehet. A rizikófaktorok kizárásával azonban akár 80 százalékkal csökkenthető lenne a stroke kialakulásának a kockázata. Május a Stroke Tudatosság Hónapja.

A stroke, ami világszerte a harmadik leggyakoribb halálozási ok- és a leggyakoribb rokkantsághoz vezető betegség, megelőzhető. Ehhez nem kell más, mint hogy odafigyeljünk magunkra és másokra, minimalizáljuk a kockázati tényezőket és észrevegyük a figyelmeztető jeleket.

Hazánkban a szív-és érrendszeri betegségek okozzák az elhalálozások több mint felét. Jó tudni, hogy a megelőzés, vagy időben történő beavatkozás életet menthet.

Különösen a nőket és az álló foglalkozásúakat érinti a visszérbetegség, amely kezeletlenül súlyos szövődményekhez vezethet, megelőzéséért viszont sokat tehetünk. Dr. Sepa György, az Oxygen Medical sebésze, érsebésze hasznos tanácsokkal szolgált.

Kétharmaddal emeli a szívelégtelenség kockázatát és növeli számos más szövődmény rizikóját is a cukorbetegség - állapította meg jelentésében csaknem kétmillió ember adatainak elemzése alapján a brit National Diabetes Audit elnevezésű szervezet.

A tanulmány 13 országból követett nyomon olyan férfiakat, akiknél már fennállt szívbetegség. Megfigyelték, hogy kialakul-e náluk szívinfarktus vagy stroke. A résztvevőket kikérdezték az erekciós diszfunkcióról is a tanulmány kezdetén, kettő, ill. öt év elteltével.