Rizikófaktor téma

Az alvás zavara nagyon gyakori probléma. Az európaiak kb. egyharmada elégedetlen az alvásával, az orvosi értelemben vett alvászavarok némelyike pedig a leggyakoribb 10 orvosi panasz közé tartozik. Mindnyájan saját tapasztalatból tudjuk, hogy kialvatlannak lenni nem jó - de vajon a fáradtság, nyűgösség és a kialvatlanság többi nappali tünete pusztán kellemetlen vagy esetleg veszélyes is?

A férfiak általában nagyobb kockázatnak vannak kitéve, menopauza után azonban a nők rizikója is megemelkedik. Bár a nem és a genetikai adottság nem módosítható, a rizikófaktorok többsége igen, illetve kiiktatható.

A nyári időszámításra való átállás sokaknak gondot okoz. Megoszlanak a vélemények arról, hogy valójában van-e még létjogosultsága ennek a procedúrának, tekintve, hogy sokaknál napokig, hetekig tartó kellemetlenségeket is előidézhetnek. Mindenki a jetlagtől szenved?

Az irritábilis bél szindróma (IBS) sokak életét megnehezíti, és mint kiderült, a szívinfarktusnak is önálló rizikófaktora. Az összefüggéseket dr. Sztancsik Ilona, a Budai Kardioközpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta világította meg.

Hazánk a szív- és érrendszeri betegek számában az élmezőnyhöz tartozik, és a helyzet javításához elengedhetetlen mind az orvosok felvilágosító munkája, mind a betegek valódi életmódváltása. Dr. Telegdy Margit belgyógyász szerint az elhanyagolt érszűkület fekélyhez, infarktushoz és stroke-hoz is vezethet!

A koleszterin-anyagcsere 40 éves kor felett sajnos gyakran felborul. Ennek a kockázati tényezőnek a megszelídítésére a koleszterinszintet csökkentő készítmények mellett a testmozgás is alkalmas. Németh Vivien, mozgásterapeuta azokról a módszerekről beszélt, amelyek hozzájárulnak a vér koleszterinszintjének csökkentéséhez.

A hypertonia betegség alattomosan, gyakran tünetmentesen károsítja érrendszerünket, így alapvető a vérnyomás mielőbbi normalizálása. Sokakban felmerül a kérdés, hogy miért ilyen lényeges ez, mekkora is pontosan annak a veszélye, hogy az elkövetkező években súlyos szív- és érrendszeri betegség jelentkezzen.

A szívelégtelenség kialakulhat gyorsan egy szívinfarktus után, de fokozatosan, lassan is magas vérnyomás vagy koszorúér-betegség talaján, és egy kóros szívbillentyű is vezethet a betegség kialakulásához.

A stroke vagy agyvérzés Magyarországon a harmadik leggyakoribb halálok, és az egyik leggyakoribb rokkantságot okozó betegség. Dr. Sztancsik Ilona, a Budai Kardioközpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta szerint azoknak, akik rizikófaktorokkal élnek, rendkívül fontos a rendszeres ellenőrzés.

A WHO adatai szerint az utóbbi évtizedekben a fejlett országokban a szív- és érrendszeri betegségek állnak a halálozási statisztikák élén. Az ezredforduló utáni években a világon évente mintegy 17 millió ember halt meg ilyen betegségekben, mely az összhalálozás 29 százalékát jelentette.