Az otthon veszélyei: a radon háttérsugárzás

szerző: Balázsi Viktor, újságíró-szerkesztő - WEBBeteg
lektorálta: Dr. Szabó Zsuzsanna háziorvos frissítve:

A radon egy radioaktív, az egészségre ártalmas nemesgáz. Természetes módon alacsony koncentrációban fordul elő környezetünkben, ám bizonyos körülmények között koncentrációja feldúsul, káros hatásai felerősödhetnek. Jelentőségét sokáig alábecsülték, ám a radon a cigaretta után a tüdőrák második leggyakoribb okozója.

A természetes radon háttérsugárzás

A Föld mélyebb rétegeiben előforduló urán bomlása során komoly mennyiségű radioaktív radon jön létre. A radon gáz halmazállapotú, így a földfelszín felé közelít, majd a többnyire a levegőbe jut. Színtelen, szagtalan, ám nagy koncentrációban keserű ízű gáz.

A szivárgó radon bomlása során további radioaktív anyagok keletkeznek. A természetes radioaktív háttérsugárzás hozzávetőlegesen 40%-át a radon és bomlástermékei okozzák.

A radon gáz mindig jelen van a környezetünkben, elsősorban a szabad levegőben, de a földgázban, a természetes- és ivózívben is. Dózisa függ a földrajzi viszonyoktól, a talaj szerkezetétől és az időjárástól is, de a szabadban koncentrációja összességében nagyon alacsony. A problémát elsősorban az okozza, hogy az épületek belsejében, a lakóhelyiségek légterében nem tud eloszlani, így koncentrációja ugrásszerűen megemelkedik.

Jellemző koncentrációk:

  • A szabad levegőn mért radon aktivitáskoncentráció mérsékelt égövi világátlaga 5 Bq/m3.
  • A lakóhelyiségekben mért radonkoncentráció világátlaga 50 Bq/m3.
  • A WHO lakóépületek légterére vonatkozó referenciaszintje 100 Bq/m3.

A Bq (becquerel) az aktivitás mértékegysége. 1 Bq az aktivitás, ha 1s alatt 1 atom bomlik el.

Radonkoncentráció a lakókörnyezetben

Az egészségre ártalmas mértékű radonszint zárt terekben fordulhat elő. Ide tartoznak a bányák, barlangok, pincék, de az ott eltöltött időtartamra való tekintettel a legnagyobb jelentősége az otthoni levegő radontartalmának van.

A radon elsősorban a talajból, a talaj felől jut be az épületekbe, mivel a porózus szerkezetű építőanyagokon képes átszivárogni a gáz. Maguk az építőanyagok is lehetnek radioaktív források, és az épületek falazatának, tetőzetének szigetelése, a nyílászárók anyagának tulajdonsága is hozzájárul a lakótérben a radon feldúsulásához. A por, valamint az allergén anyagok koncentrációjának növekedése szintén veszélyforrás, ahogyan a belső tér légáramlási rendszere (központi fűtés, padlófűtés, szellőztető berendezések hiánya) is befolyásoló tényező.

Radonkoncentráció értékek

Geológiai okok miatt bizonyos földrajzi területeken magasabb a radon természetes koncentrációja, ám a környezeti terhelés mértékében ennél jelentősebb tényező az épület és a szellőztetés. Különösen télen jelenthet problémát a sugárzás, amikor a zárt ablakok mellett magasabb radonszintek mérhetőek.

Európai Unió beltéri radonkoncentráció térképAz Európai Unió nyomon követi a beltéri radonkoncentráció alakulását. A legutóbbi adatok szerint Magyarországon átlagosan a referenciaszint körüli értékek a jellemzőek: egyaránt szerepeltek a mérésekben a határérték alatti (20-100 becquerel), és határérték feletti (100-200 becquerel), sőt szórványosan igen magas, akár 500 becquerel fölötti eredmények is.

A radon hatásai az egészségre

A belélegzett radont általában ki is lélegezzük, a radioaktív gáz közvetlen élettani szerepe elhanyagolható. Akkor válik veszélyessé, ha bomlástermékei (pl. polónium-218, polónium-214) szilárd radioaktív részecskeként megtapadnak a levegőben található aeroszolrészecskéken, majd belélegezve a légutak hámfelszínén lerakódva helyileg alfa sugárzással károsítják a sejtek DNS-ét. Ez a folyamat mutációkat, daganatképződést, hosszú távon tüdőrák kialakulását idézheti elő. Ebből következik, hogy a légköri aeroszol koncentráció nagyságával a szervezetünkbe jutó radioaktív bomlástermékek mennyisége is nagyobb lesz.

Felerősítheti a radon tüdőre gyakorolt káros hatását többféle szennyező anyag, beleértve a dohányfüstöt, a nagyvárosi légszennyezettséget, vagy az otthoni környezetből származó aeroszolokat (pl. a vegyszerekből, műanyagokból kipárolgó anyagok).

Az Oxfordi Egyetem tanulmánya rámutatott, hogy a zárt terekben feldúsult radon tehető felelőssé a tüdőrákos esetek 9%-áért és az összes rákos megbetegedés 2%-áért, sőt, a dohányosoknál a radon 25-szörös kockázatot jelent. Más kutatások 3 és 14 százalék közé teszik azon esetek számát az összes tüdőrákos megbetegedés fő kiváltó oka a radon háttérsugárzás.

A klinikai tanulmányok szerint a radon okozta daganatos megbetegedések létrejöttének helye az esetek döntő többségében a légutak elágazásainak csúcsa, tehát az a rész, ahol az aeroszolok megtapadása a legnagyobb. A tüdő falán megtapadó radioaktív bomlástermékek a hörgőket és a tüdő belső részén lévő hámsejteket közvetlenül sugározzák be, ám valószínűleg más daganatos betegségek kialakulásában nem meghatározó tényező.

Bővebben A tüdőrák nem csak a dohányosok betegsége - További rákkeltő anyagok

Hogyan védekezhetünk?

Az épületben megfelelő mértékű szellőzéssel elérhetjük, hogy a radon koncentrációja elfogadható értéket mutasson. Ez a koncentráció csökkentésének legegyszerűbb, bárki által megvalósítható formája.

A szellőztetés mellett nagyon fontos az épület megfelelő szigetelése a talaj felé (építkezés során érdemes már előre gondoskodni erről), illetve a szigetelés alatti térben felgyűlt radon eltávolítása, erre több - jelenleg még igen költséges - épületgépészeti megoldás létezik:

  • megfelelő szigetelés mellett gépi szellőzés segítségével meg kell növelni a légnyomást, így a radon kevésbé fog az épületbe jutni;
  • megfelelő szigetelés mellett a padló alatti teret kell átszellőztetni természetes módon, illetve, ha szükséges, ventilátorral;
  • utólagosan is lehet védekezni a radon ellen, mégpedig radonkút kialakításával. Az épület mellé 1-2 m távolságban 4-5 m mély kutat kell fúrni, amibe perforált csövet helyeznek, a cső és a kút fala közti részt kaviccsal töltik ki. A radon itt is a kisebb ellenállást követve a cső felé diffundál.

A legtöbb probléma a régi építési technológiákkal készült, nem megfelelően szellőztetett lakóházakban van.

A radioaktív sugárzás egyéb forrásai
A radioaktív háttérsugárzás a talaj mellett a világűrből is éri az emberi szervezetet, ezért nagy tengerszint feletti magasságban, például repülés során magasabb a sugárterhelés. Ugyancsak sugárterhelést jelentenek az orvosi diagnosztika részeként végzett röntgenvizsgálatok, éppen ezért csak a biztonságos gyakorisággal és indokolt esetben kérnek ilyen vizsgálatokat az orvosok. A gyakorlatban a természetes háttér- és a diagnosztikai célú sugárzás sem jár érdemi kockázattal, elsősorban a sugárbalesetek nyomán megugró radioaktív sugárterhelés veszélyei jelentősek.

A beltéri környezet jelentősége

Az emberek sajnos nagyon keveset foglalkoznak a beltéri levegő minőségével, ez nem csoda, hisz a veszélyforrások többségét nem is ismerjük. Ezért is fontos, hogy tudatosabban figyeljünk a beltéri környezetre, különösen mivel életünk nagy részét zárt terekben töltjük, hiszen a légkörben lévő szennyező anyagok átalakulásai nyomán az embert és a környezetét veszélyeztető vegyületek képződhetnek.

Az Országos Környezet-egészségügyi Intézet (OKI) munkatársai az elmúlt évtizedekben sok, korábban háttérbe szorított kérdéssel foglalkoztak, ilyen volt a (nem csak házgyári) lakások káros hatása. A padló- és falburkoló anyagokból, a bútorok farost- és pozdorjalapjaiból, a különféle ragasztó- és szigetelőszerekből, tapétákból, a linóleumból, a padlószőnyegből, festékekből és lakkokból, kábelekből, vezetékekből kiáramló, kipárolgó anyagoknak (ftalátok, benzol, fenol, formaldehid, dimetil-szulfid stb.) komoly egészségkárosító hatásuk van, és akkor még nem beszéltünk a „használatból”, illetve a rossz kivitelezésből adódó egészségügyi veszélyekről (penészesedés, száraz levegő stb.).

Az otthon további veszélyei

WEBBeteg logó

Forrás: WEBBeteg összeállítás
Szerző: Balázsi Viktor újságíró-szerkesztő
Lektorálta: Dr. Szabó Zsuzsanna háziorvos, pszichoterapeuta
Felhasznált irodalom: Dr. Kalmár Ferenc: Belső környezet minősége (TERC Kiadó, 2013)

Segítség

Orvos válaszol

orvos válaszol piktogram
Belgyógyászati leletértelmezés 24h

Belgyógyászati leletértelmezés 24h

Dr. Szabó Roxana belgyógyász szakorvosjelölt

Orvoskereső

orvoskereső piktogram
Varga Dóra

Varga Dóra

Dietetikus

Budapest

Cikkajánló