• Ezért szellőztessen - Az otthon veszélyei: a radon háttérsugárzás

        Szerző: WEBBeteg összeállítás - B. V.

        A lakásunkban, házunkban, az irodában sokkal több veszély leselkedik ránk, mint gondolnánk. Az emberek sajnos nagyon keveset foglalkoznak a beltéri levegő minőségével, ez nem csoda, hisz a veszélyforrások többségét nem is ismerjük. Előre szólunk: szellőztessen, szellőztessen, szellőztessen!

        A helyiségeink levegőjének összetétele rendkívül fontos tényező belső környezetünk minőségének megítélésében. A légkörben lévő, szennyező anyagok átalakulásai nyomán az embert és a környezetét veszélyeztető vegyületek képződhetnek.

        Bővebben Mi van a szobánk levegőjében? Nem mindegy!

        Az Országos Környezet-egészségügyi Intézet (OKI) munkatársai az elmúlt években, évtizedekben sok, korábban háttérbe szorított kérdéssel foglalkoztak, ilyen volt a (nem csak házgyári) lakások káros hatása.

        • A padló- és falburkoló anyagokból;
        • a bútorok farost- és pozdorjalapjaiból;
        • a különféle ragasztó- és szigetelőszerekből;
        • tapétákból, a linóleumból, a padlószőnyegből, festékekből és lakkokból;
        • kábelekből, vezetékekből

        kiáramló, kipárolgó anyagoknak (ftalátok, benzol, fenol, formaldehid, dimetil-szulfid stb.) komoly egészségkárosító hatásuk van, és akkor még nem beszéltünk a „használatból”, illetve a rossz kivitelezésből adódó egészségügyi veszélyekről (penészesedés, száraz levegő stb.).

        Hirdetés

        A radon körülvesz

        Radioaktivitási és sugárzásvédelmi útmutató

        Milyen károkat okozhat a radioaktív sugárzás a szervezetben? Mi a sugárbetegség? Sugárbaleset, radioaktivitás, jódtabletta - Gyakori kérdések és válaszok a WEBBetegen

        Bővebben Radioaktivitási és sugárzásvédelmi útmutató

        A veszélyek közül most talán a legkevésbé ismert tényezőről szedtük össze a legfontosabb tudnivalókat.

        A Föld talajában előforduló urán bomlása során komoly mennyiségű radioaktív radon jön létre, amely nemesgáz, felfelé haladva a Föld belsejéből, levegőnkben igen nagy mennyiségben fordul elő. A szivárgó radon bomlása során további radioaktív anyagok keletkeznek.

        A radon színtelen, szagtalan, ám keserű ízű és radioaktív (egészségre ártalmas) nemesgáz. A radioaktív háttérsugárzás hozzávetőlegesen 40%-át a radon és bomlástermékei okozzák, ezek mindig jelen vannak a lakóhelyiségek légterében és a szabad levegőben is:

        • a szabad levegőn mért radon aktivitáskoncentráció mérsékelt égövi világátlaga 5 Bq/m3,
        • a lakóhelyiségekben mért radonkoncentráció világátlaga 50 Bq/m3.

        (A Bq (becquerel) az aktivitás mértékegysége. 1 Bq az aktivitás, ha 1s alatt 1 atom bomlik el.)

        A radon elsősorban a talajból, a talaj felől jut be az épületekbe. Dózisa függ a földrajzi viszonyoktól, a talaj szerkezetétől és az időjárástól. A földgázban és a vízben is lehet nagyobb mennyiségű radon. Maguk az építőanyagok is lehetnek radioaktív források, és bizony az épületek (hő)szigetelése is hozzájárul a lakótérben a radon feldúsulásához. A por, valamint az allergén anyagok koncentrációjának növekedése szintén veszélyforrás, ahogyan a belső tér légáramlási rendszere (központi fűtés, padlófűtés!) is befolyásoló tényező.

        Egyes országok lakásainak levegőjében éves átlagban mért aktivitáskoncentrációk középértékei:

        A radon egészségügyi hatásai

        A belélegzett radont általában ki is lélegezzük; közvetlen élettani szerepe elhanyagolható. Különösen akkor válik veszélyessé, ha bomlástermékei megtapadnak a levegőben található aeroszolrészecskéken, ezzel pedig a tüdő falán. Ebből következik, hogy a légköri aeroszol koncentráció nagyságával a szervezetünkbe jutó bomlástermékek mennyisége is nagyobb lesz.

        A klinikai tanulmányok szerint a radon okozta daganatos megbetegedések létrejöttének helye az esetek döntő többségében a légutak elágazásainak csúcsa, tehát az a rész, ahol az aeroszolok megtapadása a legnagyobb. A tüdő falán megtapadó bomlástermékek a hörgőket és a tüdő belső részén lévő hámsejteket közvetlenül sugározzák be, így kijelenthető, hogy a légköri radon kizárólag a tüdőre veszélyes; más szervek károsodása szinte kizárható.

        Az Oxfordi Egyetem tanulmánya rámutatott, hogy a zárt terekben feldúsult radon tehető felelőssé a tüdőrákos esetek 9%-áért és az összes rákos megbetegedés 2%-áért, sőt, a dohányosoknál a radon 25-szörös (!) kockázatot jelent. Egy, az Egyesült Államokban készült tanulmány szerint a megbetegedések száma csaknem tízszeres a dohányzók körében.

        Hogyan védekezzünk?

        Az épületben megfelelő mértékű szellőzéssel elérhetjük, hogy a radon koncentrációja elfogadható értéket mutasson. A szellőztetés mellett nagyon fontos a megfelelő szigetelés a talaj felé, illetve a szigetelés alatti térben felgyűlt radon eltávolítása, erre több - jelenleg még igen költséges - épületgépészeti megoldás létezik:

        • megfelelő szigetelés mellett gépi szellőzés segítségével meg kell növelni a légnyomást, így a radon kevésbé fog az épületbe jutni;
        • megfelelő szigetelés mellett a padló alatti teret kell átszellőztetni természetes módon, illetve, ha szükséges, ventilátorral;
        • utólagosan is lehet védekezni a radon ellen, mégpedig radonkút kialakításával. Az épület mellé 1-2 m távolságban 4-5 m mély kutat kell fúrni, amibe perforált csövet helyeznek és a cső és a kút fala közti részt kaviccsal töltik ki. A radon itt is a kisebb ellenállást követve a cső felé diffundál.

         Ezek a cikkek is érdekelhetik Önt

        Az otthon veszélyei - a radon háttérsugárzás
        Az otthon veszélyei - a penészgomba
        Az otthon veszélyei - a háziporatka
        Az otthon veszélyei - a szaganyagok
        Az otthon veszélyei - az aeroszolok
        Az otthon veszélyei - azbeszt
        Az otthon veszélyei - a szén-monoxid
        Az otthon veszélyei - a zaj hatásai
        Az otthon veszélyei - a harmadlagos dohányfüst

        WEBBeteg


        Forrás: WEBBeteg összeállítás
        B. V., Dr. Kalmár Ferenc: Belső környezet minősége

        Módosítva: 2017.06.24 16:04, Megjelenés: 2017.06.24 16:04
      • Nyomtatás
      • Cikkajánló

        Az Ön bőre milyen?

        Az Ön bőre milyen?

        Peterman Krisztina

        Bőrünk típusának megfelelő ápolást igényel. Milyen jelekből határozható meg bőrtípusunk?

        Önálló fejfájások

        Önálló fejfájások

        Dr. Ertsey Csaba PhD, Med. Habil

        A visszatérő fejfájások túlnyomó többsége az önálló fejfájások közé sorolható.

        A túlzott C-vitamin-fogyasztás okozhat-e vesekövet?

        A C-vitamin a szervezetünk számára nélkülözhetetlen tápanyag, ezért fontos odafigyelnünk a folyamatos és megfelelő mennyiségű bevitelére. Azonban nem mindegy, hogy milyen formában és mennyiségben fogyasztunk C-vitamint, mivel egyes vizsgálatok eredményei alapján a túlzott C-vitamin-bevitellel nemcsak, hogy jót nem teszünk szervezetünknek, de akár még árthatunk is.

        Hol alakulhatnak ki kövek a szervezetben?

        Mely szervekben alakulhatnak ki leggyakrabban kövek a szervezetben? Mi okozhatja ezeket, milyen tüneteik lehetnek, és hogyan kezelhetők?

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.