• A tüdőrák diagnózisa

        Dr. Kónya Judit
        Szerző: WEBBeteg - Dr. Kónya Judit

        A tüdőrák gyanújának felvetődése után igazolni kell a daganat jelenlétét, meg kell határozni annak kiterjedését és szövettani típusát, áttéteket kell keresni - a kivizsgálás a tüdőrák esetében összetett folyamat.

        A téma cikkei - Tüdőrák
        8/1 Tüdőrák - A leggyakoribb daganatos megbetegedés
        8/2 Mi hajlamosít a tüdőrák kialakulására?
        8/3 A tüdőrák tünetei
        8/4 A tüdőrák diagnózisa
        8/5 A tüdőrák típusai
        8/6 A tüdőrák kezelési lehetőségei
        8/7 Életmódtanácsok tüdőrákkal küzdőknek
        8/8 Hogyan előzzük meg a tüdőrák kialakulását?

        Az orvossal való első találkozás már felvetheti a gyanút a beszélgetés alapján (anamnézis): fontos megbeszélni a panaszokat, az előző betegségeket. Orvosa megkérdezheti, hogy volt-e már egyéb daganatos betegsége, más tüdőbetegség, különös tekintettel a tbc-re.

        Nagyon lényeges, hogy az orvosnak őszintén elmondjuk dohányzási szokásainkat! Nem megrovó tekintettel fogunk találkozni, hanem egy partnerrel, aki segít a leszokásban. Fontos a családban esetlegesen előfordult daganatos betegségek ismerete is.

        Az ezután következő fizikális vizsgálat az orvost lényeges információkhoz juttathatja: a tüdő meghallgatása során felfedezhetők eltérések, ezen kívül számos más adattal szolgálhat a vizsgálat, többek között fény derülhet a tapintással észlelhető megnagyobbodott nyirokcsomók jelenlétére is.

        A légzésfunkciós vizsgálat során az orvos a tüdőkapacitást méri. A dohányosok gyakran nem azért nem operálhatók, mert a daganat stádiuma rossz, hanem azért, mert a daganat (és azzal együtt a tüdő egy részének) műtéti eltávolítását a tüdő rossz állapota nem teszi lehetővé.

        Hirdetés

        Vérvétel és laboratóriumi vizsgálat

        Vérvétel mindig történik a kivizsgálás folyamán. A tüdőrákra specifikus eltérések nem olvashatók ki belőle, ám sok olyan adatot tartalmaz az eredmény, amelyből az orvos következtetéseket tud levonni a beteg általános állapotáról, az esetleges áttétek jelenlétéről.

        Gyakorlati jelentőséggel bír egy NSE (neuronspecifikus enoláz) nevű anyag, mely a vérből kimutatható. A kissejtes tüdőrák sejtjei az esetek többségében termeli azt az anyagot, így annak szintje a vérben megemelkedik. Nagyobb daganat többet termel, kisebb daganat kevesebbet. Ezáltal az NSE értékéből - bizonyos korlátozó tényezők figyelembevételével - következtetni lehet a kissejtes daganat jelenlétére és méretére, így a kezelés hatásának lemérésére felhasználható.

        Képalkotó vizsgálatok tüdőrák esetén

        A bronchoszkópos vizsgálat

        A beavatkozás során egy 10-12 mm átmérőjű, 35-40 cm hosszú merev eszközt (a bronchoszkópot) levezetik a légcsövön keresztül a főhörgőkbe. Az eszköz végén egy kis lámpa és kamera található, amely a képet folyamatosan egy képernyőre vetíti.

        Bővebben A hörgőtükrözés menete, kockázata, szövődményei

        Az úgynevezett képalkotó vizsgálatok diagnosztikai értéke tüdődaganat gyanúja esetén kiemelkedő. Ezek a vizsgálatok könnyen elérhetők és nem fájdalmasak.

        A mellkas röntgenvizsgálata információt szolgáltat a tüdő állapotáról, megmutatja a jelenlévő daganatot, az esetleges szövődményként fellépő tüdőgyulladást.

        A hasi ultrahang (UH) vizsgálat a hasi, elsősorban a májáttétek jelenlétéről ad képet.

        A computertomográfiás (CT) és a mágneses rezonanciás (MR) vizsgálat információt szolgáltat a daganat és az esetleges áttétek jelenlétéről, elhelyezkedéséről, méretéről.

        Bővebben Diagnosztikai módszerek - CT

        Bővebben Diagnosztikai módszerek - MR

        Bővebben Diagnosztikai módszerek - Ultrahang vizsgálat

        A képalkotó vizsgálatoknál a daganat elhelyezkedése és mérete mellett a másik fontos információ a gátorüregi nyirokcsomók mérete. Megnagyobbodott nyirokcsomók esetén a szövettani mintavétel alapvetően befolyásolja a kezelési taktikát. Ilyenkor végzik az úgynevezett mediastinoscopiát, melynek célja a megnagyobbodott nyirokcsomóról eldönteni, hogy áttétes-e vagy gyulladás miatt lett nagyobb.

        Diagnosztizált tüdőrák - esélyek

        Gyakori kérdések Édesapámnál (64 éves) Pancoast tumort diagnosztizáltak, ami a CT eredménye szerint 4,5 cm, érinti az első bordát, illetve az első nyaki gerincet is. Két db 1 cm nagyságú nyirokmirigy is látható a közelében, de azt már nem írják le, hogy ez áttét-e. A kérdésem az lenne, hogy ez a tumor mennyire agresszív, a nagysága milyen stádiumra utal, milyenek a túlélési esélyek ennél a betegségnél. Dr. Brugós László, tüdőgyógyász, allergológus válasza az orvos válaszol rovatban

        Meg kell említeni a PET-CT-t, mint új képalkotó vizsgálóeljárást, amely a leghasznosabb a daganat stádiumának meghatározásában, az áttétek kimutatásában. Bár érzékeny vizsgálati módszer, ez sem tudja megkülönböztetni az áttétes és gyulladásos nyirokcsomókat. Ez csak a mediastinoscopia és a vizsgálat alatt vett szövettani minta alapján dönthető el.

        A csontokról készített felvétel (szcintigráfia) az esetleges csontáttétek jelenlétét mutathatja ki.

        A kivizsgálás folyamán nem hagyható ki az úgynevezett bronchoszkópia (bronchoszkópos vizsgálat, tüdőtükrözés, hörgőtükrözés). Az eljárással a vizsgáló orvos számára láthatóvá válik a hörgőrendszer az esetleges elváltozásokkal, a látott kép alapján pedig esetleg meg tudja állapítani, hogy a daganat operálható-e vagy sem. A vizsgálatot helyi érzéstelenítésben vagy altatásban végzik.

        Szövettani mintavétel

        Hasznos linkek

        Tüdőszűrő-állomások címjegyzéke a WEBBeteg szűrővizsgálatok adatbázisában.

        Bővebben Tüdőszűrő helyszínek

        Inkább szakorvoshoz fordulna? Keressen a WEBBeteg szakértői jegyzékében!

        Bővebben Orvoskereső a WEBbetegen

        A bronchoszkópos vizsgálat során egy kis, az eszközbe vezetett csipesz segítségével a daganatra gyanús területekből apró minták nyerhetők, melyek laboratóriumba kerülnek.

        Az ottani feldolgozás során megállapítható, hogy a minta tartalmaz-e daganatos területeket, s ha igen, annak szövettani típusa is meghatározható.

        A tumor szövettani igazolásában napjainkban az. ún. transthoracalis biopsia a leggyakrabban alkalmazott eljárás. A beavatkozás során a mellkasfalon keresztül egy tű segítségével - monitoron való folyamatos nyomonkövetés mellett - nyernek mintát szövettani vizsgálathoz.

        Olvasson tovább! A tüdőrák kezelési lehetőségei

        Olvasson tovább! A tüdődaganatok szövettani típusai

        Dr. Kónya Judit

        Forrás: WEBBeteg
        Orvos szerzőnk: Dr. Kónya Judit családorvos,
        Lektorálta: Dr. Balázs Anna, onkomplex.hu

        Módosítva: 2013.08.25 15:45, Megjelenés: 2013.08.25 15:45
      • Nyomtatás
      • Cikkajánló

        A prosztata egészsége

        A prosztata egészsége

        Cs. K., fordító

        Egészséges táplálkozással és életmóddal bizonyítottan sokat tehet prosztatája védelméért.

        Alvási apnoe

        Alvási apnoe

        Dr. Vincze Dóra

        Miért alakul ki magas vérnyomás az alvási apnoe során?

        Tüdőáttétek tünetei és felismerésük

        Tüdőáttét (tüdőmetasztázis (metastasis)) kifejezésen azokat a rosszindulatú daganatokat értjük, amiknek a keletkezési helye nem a tüdőben van, hanem más szervből-szövetből indulnak ki, de a daganat nyirokutakon vagy véráramban történő terjedésével másodlagos daganatgócokat (áttéteket) alakítanak ki a tüdőben.

        A tüdőrák típusai

        A világszerte legtöbb áldozatot követelő daganattípus a tüdődaganat. A tüdőt érintő rákos megbetegedés tüneteket már csak előrehaladott stádiumban okoz, ezért kiemelten fontos a szűrővizsgálatokon való rendszeres részvétel. Milyen típusai lehetnek a tüdődaganatnak?

        Tüdőrák és tbc - Mennyire hatékony a tüdőszűrés?

        A tbc (tüdőgümőkór) és a tüdőrák kezdeti stádiumában tünetmentes, ezért különösen fontos, hogy akkor is rendszeresen részt vegyünk a szűrővizsgálatokon, ha semmiféle panaszunk nincs.

        Tüdőrák: a leggyakoribb daganatos megbetegedés

        Hazánkban az elmúlt két-három évtizedben robbanásszerűen nőtt meg a tüdőrákos megbetegedések száma. 1945-höz képest mintegy tízszeres a növekedés, s ez jelenleg évente mintegy tízezer újonnan felfedezett beteget jelent.

        Mi hajlamosít a tüdőrák kialakulására?

        A tüdőrákos megbetegedés közel 90 százalékáért a dohányzás felelős, ráadásul a tüdőrák kialakulásának a kockázata egyenes arányban áll az elszívott cigaretták számával és a dohányzás időtartamával. Tehát fokozottan hangsúlyozni kell a dohányzásról való leszokás szerepét a tüdőrák kialakulásának a csökkentésében.

        Hogyan előzzük meg a tüdőrák kialakulását?

        A tüdőrák - mai ismereteink szerint - leginkább a dohányzás mellőzésével előzhető meg, mivel a tüdődaganatok 90 százaléka erősen dohányzó személyeknél alakul ki.

        A tüdőrák tünetei - Milyen panaszokra figyeljünk?

        A tüdőrák tüneteinek jelentkezése előtt is nagy százalékban felismerhető a megbetegedés, amennyiben rendszeresen részt veszünk a megfelelő szűrővizsgálatokon. A kezelés így korán elkezdődhet, és a gyógyulás esélye jelentősen megnőhet.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.