• Orvosi diagnosztika és sugárterhelés - Kell-e félnünk a vizsgálatoktól?

        Dr. Molnár Katalin
        Szerző: WEBBeteg - Dr. Molnár Katalin, onkoradiológus

        A megsérült japán atomerőmű kapcsán rengeteg hírt olvashatunk a radioaktiv szennyeződés szervezetre gyakorolt hatásairól. Sugárterhelés azonban néhány orvosi diagnosztikai módszer esetén is érheti testünket, sokakban ezért alakul ki megalapozatlan félelem a vizsgálatokkal kapcsolatban. Cikkünkben a sugárterheléssel járó vizsgálatokról (CT, röntgen, mammográfia) olvashat részletesen.

        Sugárbalesetek - Hirosima, Nagasaki, Csernobil, Fukusima....

         Csernobil súlyos öröksége


        Az ukrán egészségügy egyik legsúlyosabb öröksége a csernobili atomerőmű katasztrófája: az 1986. április 26-án történt robbanás következményeinek azonnali elhárításában közreműködő 350 ezer úgynevezett „likvidátor” közül több mint 12 ezer már nem él. A még életben lévők körében megugrott a pajzsmirigy daganatos megbetegedésének előfordulása.
        Csernobil súlyos öröksége

        Sugárbaleset minden olyan váratlan esemény, amely nem szándékos radioaktív energia felszabadulásával jár. Radioaktív szennyeződés kerülhet a légkörbe, a szennyezés súlyossága napjaink egyik fő témája. Csak a szervezetben elnyelt sugárzás energiája kártékony. Hogy mennyi energia nyelődik el a szervezetben, azaz milyen dózis éri, az több tényező függvénye. Elsősorban a sugárhatás fizikából ismert távolság törvény betartásával csökkenthető. Vajon mennyi energia szabadult fel és nyelődött el 1945-ben Hirosima és Nagasaki bombázásánál  vagy az azt követő több mint félévszázad kb. 450 sugárbalesete kapcsán?

        A légkörből a radioatív szemcsék a táplálék-lánc alkotóelemein keresztül az emberi szervezetbe juthatnak, ahol korai vagy késői mellékhatásokat okozhatnak.

        A legismertebb sugárbalesetek egyike a Csernobil-i, mely a szakértők szerint véleménye szerint emberi mulasztások miatt alakult ki. Nagyon fontos, hogy a sugárhatásnak kitett ember a baleset időpontjában hány éves. Ugyanis 15 éves kor alatt a szervezet sugárérzékenyebb és késői sugárbetegség alakulhat ki, esetleg szolid tumor, vérrák, de a pajzsmirigyrák valószínűségének esélye is nagyobb. A sugárbalesetek műszaki hiba, emberi mulasztás vagy természeti csapások következményei.

        Hirdetés

        Orvosi sugárbalesetek - Nagyon ritka jelenségről van szó

          A sugárbetegség első tünetei


        • Hányinger, hányás - A hányinger és hányás a sugárfertőzöttség legkorábbi tünetei.
        • Spontán vérzés - A sugárbetegség orr-, száj, fogíny-, végbél - vérzést okozhat.
        • Véres hasmenés - A sugárzás a szervezet azon sejtjeit támadja meg, melyek gyorsan reprodukálódnak – ez magába foglalja a bélrendszer belső bélését is.
        • Bőrleválás - A sugárzásnak kitett bőrfelület felhólyagosodik, bepirosodik, leginkább egy súlyos napégéshez hasonlóan.
        • Hajhullás - A sugárzás károsítja a hajhagymákat, ennek eredményeként a nagy dózisú sugárzásnak kitetteknél két-három héten belül jelentkező, időszakos vagy állandó hajhullás jelentkezik.
        • Kimerültség - A sugárbetegség gyengeséget, kimerültséget okoz, mely tünetei egy makacs influenzánál tapasztaltakhoz hasonló. 
        • Szájfekély - A sugárbetegség látható fekélyeket okoz a szájban, vagy az ajkakon. Bővebben a tünetekről

        Az orvosi sugárbalesetek meglehetősen rikán fordulnak elő. Főleg sugárterápiás balesetekről hallhattunk, mely a sugárbalesetek négy százalékát jelenti csupán. A diagnosztikus célú kivizsgálások során a sugárbetegség kialakulása nem valószínű, esélye az atomtörvény ill. az ide vonatkozó jogi háttérben összefoglalt elvárások és szabályok betartásával lehetetlen.

        Az orvosi sugárterhelések a diagnosztikai röntgen alkalmazásából, izotópdiagnosztkai vizsgálatokból és külső vagy belső forrásokkal végzett sugárterápiából származhatnak. Tény, hogy a sugárterheléssel együtt járó vizsgálat a páciens számára közvetlen haszonnal jár.

        A sugárterhelés általában rövid ideig tart és a test csupán egy korlátozott részét éri.

        Egyre gyorsabb, pontosabb, sugárbiológiailag is fejlettebb képalkotó diagnosztikai gépek állnak rendekezésünke. A vizsgálatok eredményei kibővítik a beteg kórképét és a tényleges orvosi beavatkozások aktualitásának mérlegelését megkönnyítik. Az orvosi sugárterhelések világátlagos becsült értéke kevesebb mint 1mSv (milisievert az elnyelt dózis mértékegysége ).

        A CT-vizsgálatok sugárterhelése

        A CT- vizsgálatok során a páciensdózis függ a CT-vizsgálat fajtájától. Általában a CT-vizsgálatok páciensdózisai egy nagyságrenddel magasabbak, mint a hagyományos röntgendiagnosztikai vizsgálatoké.

        Mammográfia esetén a mirigyszövetek átlagos elnyelt dózisát határozzák meg, így az átlagos emlődózis 1mSv. A fogászati kivizsgálások páciensdózisai ennek ezreléke csupán.

        Fontos tudni, hogy a nemi szerveket, pajzsmirigyet, szemet ha sugárnyaláb érheti, ki kell takarni, azaz a kivizsgálások idején kitakarással védeni kell.

        A sugárveszélyes egészségügyi intézményekben és munkahelyeken a személyzet az előírásoknak megfelelő személyes dozimétert visel, melyet a mellkas bal oldalán a köppenyen elhelyezve figyelhetünk meg. Ez mutatja majd meg, milyen elnyelt dózis érhette a dolgozót.

         Orvosi diagnosztika


        Cikkek hasznos információkkal a laborértékek értelmezésétől, vizsgálati módszerek és műtétek leírásáig. Bővebben az orvosi diagnosztika módszereiről

        Terhes nők rádioaktív anyaggal történő kivizsgálása ill. röntgen vagy CT vizsgálata nem engedélyezett,csak nagyon kivételes esetben. A röntgendiagnosztika, izotóp diagnosztika vagy a modern fúziós  képalkotó lehetőségek haszna a diagnosztika és terápia terén egyértelműen felülmúlja a sugárzás okozta veszélyt és a sokszor alaptalan félelmet. Indokolt esetben a képalkotó vizsgálat lelete mindig előbbre viszi az optimális kezelésre törekvő szakembert.

         A nukleáris katasztrófa rövid- és hosszútávú veszélyei


        A Japánban történt tsunami, földrengés és az ennek következtében kialakuló robbanás jogosan felveti a kérdést, hogy a milyen veszélynek vannak az ott élők kitéve, illetve, hogy a távolabbi országok lakói veszélyben vannak-e. A katasztrófa következményei nemcsak Japánt érintik, hanem a környező területeket, országokat egyaránt. A kikerülő radioaktív anyagok többféle betegséget okozhatnak. A jód 131-es izotópja a pajzsmirigy rosszindulatú elváltozását idézheti elő,  a jód normál esetben felhalmozódik a pajzsmirigyben, telíti a pajzsmirigyet. Tehát a radioaktív jód felhalmozódása megelőzhető előzőleg normál jód adásával, mely, ha telítette a pajzsmirigyet, blokkolja a radioaktív izotóp felvételét. A reaktorból származhatnak egyéb károsító hatással rendelkező izotópok is. A stroncium 90 a csontokba kerül, rosszindulatú daganatos betegségek, vérképzőszervi betegségeket okozva. A cézium 137-es izotópja az egész szervezetben lerakódhat, de leginkább az izomszövethez van affinitása. A plutónium elsődlegesen is toxikus, ha belélegezzük, tüdőrákot alakíthat ki. A partikulumok felezési idejétől függ a rizikó. A jód 131 felezési ideje 8 nap, a stronciumé 29 év, tehát lényeges különbségek vannak az egyes radioaktív anyagok között.
        A nukleáris katasztrófa rövid- és hosszútávú veszélyei

        (WEBBeteg - Dr. Molnár Katalin, onkoradiológus)

        Módosítva: 2011.03.18 13:17, Megjelenés: 2011.03.18 13:17
      • Cikkajánló

        COVID-19

        COVID-19

        Fazekas Erzsébet, újságíró

        Mekkora annak a kockázata, hogy felületekről fertőződünk meg a koronavírussal?

        A könnyedebb lábakért

        A könnyedebb lábakért

        Támogatott tartalom

        Krónikus vénás elégtelenség? Csökkentse hatékonyan a panaszokat! (x)

        Koffeinmentes kávé - Ártalmas-e az egészségre?

        A koffeinmentes kávé ízében és megjelenésében is nagyon hasonlít a hagyományos kávéra, ám csak minimális koffeint tartalmaz. Nem ez az egyetlen különbség azonban a hagyományos és a koffeinmentes kávé között.

        A koronavírus-járvány során sok csaló akar meggazdagodni

        A koronavírus-járványt övező bizonytalanság, elszigeteltség, szorongásos állapot miatt legtöbben a televízió- vagy a rádiócsatornák híradásaiból tájékozódnak. Az internet azonban a magyar háztartások jelentős hányadában elérhető, így annak használata a felnőttek és a gyermekek számára is kézenfekvő. Ám a közösségi oldalakról, hírportálokról tájékozódók a valós, napi információk mellett álhíreket is felfedezhetnek.

        A nukleáris katasztrófa rövid- és hosszútávú veszélyei

        A Japánban történt tsunami, földrengés és az ennek következtében kialakuló robbanás jogosan felveti a kérdést, hogy milyen veszélynek vannak az ott élők kitéve, illetve, hogy a távolabbi országok lakói veszélyben vannak-e. A katasztrófa következményei nemcsak Japánt érintik, hanem a környező területeket, országokat egyaránt.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.
      • - A MEGBÍZHATÓ WEBPATIKA