Orvosi diagnosztika és sugárterhelés - Kell-e félnünk a vizsgálatoktól?

Dr. Molnár Katalin
Szerző: WEBBeteg - Dr. Molnár Katalin, onkoradiológus

A megsérült japán atomerőmű kapcsán rengeteg hírt olvashatunk a radioaktiv szennyeződés szervezetre gyakorolt hatásairól. Sugárterhelés azonban néhány orvosi diagnosztikai módszer esetén is érheti testünket, sokakban ezért alakul ki megalapozatlan félelem a vizsgálatokkal kapcsolatban. Cikkünkben a sugárterheléssel járó vizsgálatokról (CT, röntgen, mammográfia) olvashat részletesen.

Sugárbalesetek - Hirosima, Nagasaki, Csernobil, Fukusima....

Csernobil súlyos öröksége

Az ukrán egészségügy egyik legsúlyosabb öröksége a csernobili atomerőmű katasztrófája: az 1986. április 26-án történt robbanás következményeinek azonnali elhárításában közreműködő 350 ezer úgynevezett „likvidátor” közül több mint 12 ezer már nem él. A még életben lévők körében megugrott a pajzsmirigy daganatos megbetegedésének előfordulása.
Csernobil súlyos öröksége

Sugárbaleset minden olyan váratlan esemény, amely nem szándékos radioaktív energia felszabadulásával jár. Radioaktív szennyeződés kerülhet a légkörbe, a szennyezés súlyossága napjaink egyik fő témája. Csak a szervezetben elnyelt sugárzás energiája kártékony. Hogy mennyi energia nyelődik el a szervezetben, azaz milyen dózis éri, az több tényező függvénye. Elsősorban a sugárhatás fizikából ismert távolság törvény betartásával csökkenthető. Vajon mennyi energia szabadult fel és nyelődött el 1945-ben Hirosima és Nagasaki bombázásánál vagy az azt követő több mint félévszázad kb. 450 sugárbalesete kapcsán?

A légkörből a radioatív szemcsék a táplálék-lánc alkotóelemein keresztül az emberi szervezetbe juthatnak, ahol korai vagy késői mellékhatásokat okozhatnak.

A legismertebb sugárbalesetek egyike a Csernobil-i, mely a szakértők szerint véleménye szerint emberi mulasztások miatt alakult ki. Nagyon fontos, hogy a sugárhatásnak kitett ember a baleset időpontjában hány éves. Ugyanis 15 éves kor alatt a szervezet sugárérzékenyebb és késői sugárbetegség alakulhat ki, esetleg szolid tumor, vérrák, de a pajzsmirigyrák valószínűségének esélye is nagyobb. A sugárbalesetek műszaki hiba, emberi mulasztás vagy természeti csapások következményei.

Orvosi sugárbalesetek - Nagyon ritka jelenségről van szó

A sugárbetegség első tünetei

  • Hányinger, hányás - A hányinger és hányás a sugárfertőzöttség legkorábbi tünetei.
  • Spontán vérzés - A sugárbetegség orr-, száj, fogíny-, végbél - vérzést okozhat.
  • Véres hasmenés - A sugárzás a szervezet azon sejtjeit támadja meg, melyek gyorsan reprodukálódnak – ez magába foglalja a bélrendszer belső bélését is.
  • Bőrleválás - A sugárzásnak kitett bőrfelület felhólyagosodik, bepirosodik, leginkább egy súlyos napégéshez hasonlóan.
  • Hajhullás - A sugárzás károsítja a hajhagymákat, ennek eredményeként a nagy dózisú sugárzásnak kitetteknél két-három héten belül jelentkező, időszakos vagy állandó hajhullás jelentkezik.
  • Kimerültség - A sugárbetegség gyengeséget, kimerültséget okoz, mely tünetei egy makacs influenzánál tapasztaltakhoz hasonló.
  • Szájfekély - A sugárbetegség látható fekélyeket okoz a szájban, vagy az ajkakon. Bővebben a tünetekről

Az orvosi sugárbalesetek meglehetősen rikán fordulnak elő. Főleg sugárterápiás balesetekről hallhattunk, mely a sugárbalesetek négy százalékát jelenti csupán. A diagnosztikus célú kivizsgálások során a sugárbetegség kialakulása nem valószínű, esélye az atomtörvény ill. az ide vonatkozó jogi háttérben összefoglalt elvárások és szabályok betartásával lehetetlen.

Az orvosi sugárterhelések a diagnosztikai röntgen alkalmazásából, izotópdiagnosztkai vizsgálatokból és külső vagy belső forrásokkal végzett sugárterápiából származhatnak. Tény, hogy a sugárterheléssel együtt járó vizsgálat a páciens számára közvetlen haszonnal jár.

A sugárterhelés általában rövid ideig tart és a test csupán egy korlátozott részét éri.

Egyre gyorsabb, pontosabb, sugárbiológiailag is fejlettebb képalkotó diagnosztikai gépek állnak rendekezésünke. A vizsgálatok eredményei kibővítik a beteg kórképét és a tényleges orvosi beavatkozások aktualitásának mérlegelését megkönnyítik. Az orvosi sugárterhelések világátlagos becsült értéke kevesebb mint 1mSv (milisievert az elnyelt dózis mértékegysége ).

A CT-vizsgálatok sugárterhelése

A CT- vizsgálatok során a páciensdózis függ a CT-vizsgálat fajtájától. Általában a CT-vizsgálatok páciensdózisai egy nagyságrenddel magasabbak, mint a hagyományos röntgendiagnosztikai vizsgálatoké.

Mammográfia esetén a mirigyszövetek átlagos elnyelt dózisát határozzák meg, így az átlagos emlődózis 1mSv. A fogászati kivizsgálások páciensdózisai ennek ezreléke csupán.

Fontos tudni, hogy a nemi szerveket, pajzsmirigyet, szemet ha sugárnyaláb érheti, ki kell takarni, azaz a kivizsgálások idején kitakarással védeni kell.

A sugárveszélyes egészségügyi intézményekben és munkahelyeken a személyzet az előírásoknak megfelelő személyes dozimétert visel, melyet a mellkas bal oldalán a köppenyen elhelyezve figyelhetünk meg. Ez mutatja majd meg, milyen elnyelt dózis érhette a dolgozót.

Orvosi diagnosztika

Cikkek hasznos információkkal a laborértékek értelmezésétől, vizsgálati módszerek és műtétek leírásáig. Bővebben az orvosi diagnosztika módszereiről

Terhes nők rádioaktív anyaggal történő kivizsgálása ill. röntgen vagy CT vizsgálata nem engedélyezett,csak nagyon kivételes esetben. A röntgendiagnosztika, izotóp diagnosztika vagy a modern fúziós képalkotó lehetőségek haszna a diagnosztika és terápia terén egyértelműen felülmúlja a sugárzás okozta veszélyt és a sokszor alaptalan félelmet. Indokolt esetben a képalkotó vizsgálat lelete mindig előbbre viszi az optimális kezelésre törekvő szakembert.

A nukleáris katasztrófa rövid- és hosszútávú veszélyei

A Japánban történt tsunami, földrengés és az ennek következtében kialakuló robbanás jogosan felveti a kérdést, hogy a milyen veszélynek vannak az ott élők kitéve, illetve, hogy a távolabbi országok lakói veszélyben vannak-e. A katasztrófa következményei nemcsak Japánt érintik, hanem a környező területeket, országokat egyaránt. A kikerülő radioaktív anyagok többféle betegséget okozhatnak. A jód 131-es izotópja a pajzsmirigy rosszindulatú elváltozását idézheti elő, a jód normál esetben felhalmozódik a pajzsmirigyben, telíti a pajzsmirigyet. Tehát a radioaktív jód felhalmozódása megelőzhető előzőleg normál jód adásával, mely, ha telítette a pajzsmirigyet, blokkolja a radioaktív izotóp felvételét. A reaktorból származhatnak egyéb károsító hatással rendelkező izotópok is. A stroncium 90 a csontokba kerül, rosszindulatú daganatos betegségek, vérképzőszervi betegségeket okozva. A cézium 137-es izotópja az egész szervezetben lerakódhat, de leginkább az izomszövethez van affinitása. A plutónium elsődlegesen is toxikus, ha belélegezzük, tüdőrákot alakíthat ki. A partikulumok felezési idejétől függ a rizikó. A jód 131 felezési ideje 8 nap, a stronciumé 29 év, tehát lényeges különbségek vannak az egyes radioaktív anyagok között.
A nukleáris katasztrófa rövid- és hosszútávú veszélyei

(WEBBeteg - Dr. Molnár Katalin, onkoradiológus)

Hozzászólások (0)

Cikkajánló

Vesebetegség Vesebetegség

Kerülendőek a kalcium és magas oxálsav tartalmú ételek?

Májfoltok Májfoltok

Kialakulás és kezelés. Hogyan előzhető meg a májfoltok kialakulása?

Van-e szerepe az orvosi gombáknak a...

A gyógynövények mellett több ezer éve a gombákat is sokan fogyasztják. Az elmúlt évtizedekben több ezer tudományos publikáció született a...

Szerves és szervetlen sók az...

Napjainkban egyre gyakrabban találkozhatunk olyan reklámokkal, hirdetésekkel, amelyek legfontosabb szempontként azt emelik ki egy készítményről, hogy...

Mekkora sugárterhelés éri...

A repülés egyre népszerűbb, sőt, egyes üzletemberek számára a repülővel történő utazás mindennapossá vált. A sugárzás a repülőgépen...

Kérje ingyenes cikkértesítőnket!
Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.