• Az otthon veszélyei: azbeszt

        Szerző: WEBBeteg - B. V., Lektorálta: Dr. Árki Ildikó, háziorvos

        Hosszú évtizedeken keresztül rendkívül népszerű építőanyag volt, ma már átok. Nem csupán az iparban, hanem közvetlen környezetünkben, a lakó- és középületekben is jelen van a mai napig a tüdőrák kialakulásának egyik fő okozója, az azbeszt. Mit kell tudni az azbesztről, hogyan szabaduljunk meg tőle?

        Az 1970-es évek elejétől egészen az 1980-as évek közepéig Magyarországon is széles körben használták tűz-, hő- és zaj elleni szigetelésre, az azbeszt-, illetve annak legelterjedtebb technológiai megoldását az úgynevezett azbesztszórásos szigetelést. Ezen technológiák alkalmazását jogszabály nem szabályozta, így sok-sok épületben használtak fel azbeszttartalmú anyagokat, elemeket

        • szórt azbeszt,
        • eternit-pala,
        • azbeszt-zsinór,
        • tömítőlemez,
        • hőszigetelő lap formájában.

        A panelházaknál szórt azbesztszigetelés használatára leginkább a nem lakás céljaira szolgáló helyiségekben – garázs, gyerekkocsi-tároló, lépcsőházi bejárat stb. – került sor.

        Az azbeszt az egyik legkiválóbb, természetben megtalálható hőszigetelő, tűzálló, savaknak ellenálló, olcsó, hajlékony, rugalmas anyag. Ezen tulajdonságainak hála csaknem háromezer területen használják: többek között hőszigetelésre, tűzvédelmi bevonatként, tetőfedésre, gépjárműgyártásban fékbetétekben.

        Hirdetés

        Évek óta tiltott

        Magyarországon 2005 óta tilos felhasználni az építőiparban azbesztet, sőt az épületek bontásakor a törvények előírják a kötelező azbesztazonosítást és a szórtazbeszt-mentesítést ellenőrző levegőtisztasági méréseket.

        Változatos azbesztfelhasználás

        Szórt azbeszt – az emberi egészségre legkárosabb azbeszttermék, kb. 90%-ban azbesztet tartalmazó, kevés cementtel gyengén kötött szórt azbeszt. Ez a termék hamar elöregszik és lemálló azbesztszálak a legkisebb behatásra is (pl. szélfuvallat) a levegőbe kerülhetnek. Használata: acélszerkezeteknél, betonfalakon, főleg mennyezeteknél tűzvédelmi és hőszigetelő rétegként.

        Azbesztbélés – épületekben, üzemi csarnokokban, csővezetékeken, kazánoknál.

        Azbeszt szigetelőlapok – elválasztófalak, tűzvédelmi ajtók, födém alsó síkjának borításaként.

        Azbesztcement anyagok – az összes felhasznált azbeszt jelentősebb része az emberi egészségre lényegesen kevésbé kockázatos azbesztcement formában került forgalomba. Használata: csővezetékek (pl.: ivóvíz-, csapadék- és szennyvízhálózat), tető- és falburkoló pala, hullámpala, ereszcsatornák, kémények.

        Az azbeszttartalmú építőanyagok hazai előfordulásáról pontos adatok nem állnak rendelkezésre, annyit lehet tudni, hogy Magyarországon hozzávetőlegesen 100-200 millió négyzetméternyi (!) tetőt fedtek be azbesztpalával. Ezt az időjárás és a légszennyezés kikezdi, korrodálódnak: a felületi kopás miatt évente négyzetméterenként 3 gramm azbesztrost szabadul föl, ez csak Magyarországon körülbelül 300-600 tonnányi azbesztet jelent évente összesen.

        Azbesztmentesítés - illusztráció (Forrás)

        Az azbeszt egészségügyi hatásai

        Miért veszélyes?

        Az azbesztkristály horoghoz hasonlítható: hegyes, kemény, visszahajló. Amennyiben a tüdő hólyagocskáiban megtapad, ott is marad, és az áldozatot élete végéig kínozza. Ezek a mikroszkopikus méretű sebek folyamatos irritációt okozva egy idő után törvényszerűen daganatos elváltozást indítanak el.

        Az azbeszt egészségkárosító hatása későn vált széles körben ismertté, mert a hosszan tartó, sokszor évtizedeken át tartó lappangási idő miatt nehezen lehetett bizonyítani. A kutatások lassan jutottak el a konkrét eredményekhez, amelyek egyértelműen bebizonyították, hogy a levegőbe kerülő azbesztpor és -származékok belélegzése már kis mennyiségben is maradandó károsodást alakíthat ki. Az azbeszt a szervezetbe kerülve gyógyíthatatlan betegséget okozhat:

        A WHO adatai szerint manapság a tüdőrák miatt kezeltek csaknem felénél az azbeszt közvetlenül felelős a betegség kialakulásáért. 

        Van-e azbeszt a közelünkben?

        Azt, hogy a lakóépület, ahol lakunk, tartalmaz-e szórt azbesztet, nehéz megállapítani. Ha a ház 1970 és 1990 között épült, nagy valószínűséggel kapott azbesztes szigetelést, mint a korábban vagy később épültek.

        Mit tegyünk?

        Az azbeszt jelenléte mintavétellel, laboratóriumi vizsgálattal mutatható ki.

        A kötéses azbesztet tartalmazó anyagok, a palatetők, hullámpalák, csövek esetében nincs teendőnk, amíg a felületük törés- és sérülésmentes. Probléma az anyag sérülésekor (törés, fúrás stb.) keletkezik, ilyenkor a lapok eltávolításához, cseréjéhez, szakszerű lerakásához érdemes szakembert hívni.

        A társasházak, lakások azbesztmentesítésének költsége a tulajdonost terheli. Korábban volt egy átfogó, államilag támogatott azbesztmentesítő program, jelenleg nincs ilyen támogatási rendszer. Csak remélhető, hogy az Európai Parlament által elfogadott határozat hatására idővel az azbesztmentesítés költségeinek támogatása beépülhet a panelprogramokba is. Az azbesztmentesítés ára nagyjából négyzetméterenként 40.000-50.000 Ft-ra tehető, és ez még nem tartalmazza a szigetelőfelület korszerű anyaggal való pótlását.

        Jogosultsággal rendelkező szakértők listája megtalálható a Magyar Azbesztmentesítők Szövetségének honlapján, itt minden felmerülő kérdésre választ kaphat az érdeklődő.

        Ezek a cikkek is érdekelhetik Önt

        Az otthon veszélyei - a radon háttérsugárzás
        Az otthon veszélyei - a penészgomba
        Az otthon veszélyei - a háziporatka
        Az otthon veszélyei - a szaganyagok
        Az otthon veszélyei - az aeroszolok
        Az otthon veszélyei - azbeszt
        Az otthon veszélyei - a szén-monoxid
        Az otthon veszélyei - a zaj hatásai
        Az otthon veszélyei - a harmadlagos dohányfüst

        Forrás: WEBBeteg összeállítás 
        B. V.; Dr. Kalmár Ferenc: Belső környezet minősége
        Lektorálta: Dr. Árki Ildikó, háziorvos

        Módosítva: 2019.05.14 04:06, Megjelenés: 2017.12.06 14:55
      • Nyomtatás
      • Cikkajánló

        Ön betartja?

        Ön betartja?

        Dr. Kónya Judit

        Bizonyos gyógyszereket órára pontosan kell szedni. Tartsa be az adagolást.

        A köszvényes diéta

        A köszvényes diéta

        Irinyi-Barta Tünde

        Az egészséges életmódra törekvés az egyik legfontosabb dolog.

        A túlzott C-vitamin-fogyasztás okozhat-e vesekövet?

        A C-vitamin a szervezetünk számára nélkülözhetetlen tápanyag, ezért fontos odafigyelnünk a folyamatos és megfelelő mennyiségű bevitelére. Azonban nem mindegy, hogy milyen formában és mennyiségben fogyasztunk C-vitamint, mivel egyes vizsgálatok eredményei alapján a túlzott C-vitamin-bevitellel nemcsak, hogy jót nem teszünk szervezetünknek, de akár még árthatunk is.

        Hol alakulhatnak ki kövek a szervezetben?

        Mely szervekben alakulhatnak ki leggyakrabban kövek a szervezetben? Mi okozhatja ezeket, milyen tüneteik lehetnek, és hogyan kezelhetők?

        Évtizedekig lappangó kórt okoz, majd öl az azbeszt

        A mezotelióma egy olyan ritka daganatos kór, aminek rendkívül hosszú - 20-40, de akár 50 év is lehet - a lappangási ideje. Nehéz diagnosztizálni, majd még nehezebb (ha egyáltalán van rá esély) gyógyítani. Kialakulásáért elsősorban az azbesztet lehet felelőssé tenni. Az okozott betegség világnapját 2004 óta minden év szeptember 26-án tartják.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.
      • - A MEGBÍZHATÓ WEBPATIKA