Az otthon veszélyei: azbeszt

Hosszú évtizedeken keresztül rendkívül népszerű építőanyag volt, később megismert veszélyei miatt azonban átokká vált. Nem csupán az iparban, hanem közvetlen környezetünkben, a lakó- és középületekben is jelen van a mai napig számos agresszív daganat és tüdőkárosodás kialakulásának egyik fő okozója, az azbeszt. Mit kell tudni az azbesztről, és milyen kihívásokat jelent még mindig?

Az 1980-as évek közepéig Magyarországon is széles körben használták tűz-, hő- és zaj elleni szigetelésre, az azbesztet, illetve annak különböző technológiai megoldásait. Ezen technológiák alkalmazását jogszabály nem szabályozta, így sok épületben használtak fel azbeszttartalmú anyagokat. A panelházaknál szórt azbesztszigetelés használatára leginkább a nem lakás céljaira szolgáló helyiségekben – garázs, gyerekkocsi-tároló, lépcsőházi bejárat stb. – került sor.

Az azbeszt az egyik legkiválóbb, természetben megtalálható hőszigetelő, tűzálló, savaknak ellenálló, olcsó, hajlékony, rugalmas anyag. Ezen tulajdonságainak hála csaknem háromezer területen használták: többek között hőszigetelésre, tűzvédelmi bevonatként, tetőfedésre, gépjárműgyártásban.

Változatos azbesztfelhasználás

Szórt azbeszt – az emberi egészségre legkárosabb azbeszttermék, kb. 90%-ban azbesztet tartalmazó, kevés cementtel gyengén kötött szórt azbeszt. Ez a termék hamar elöregszik és lemálló azbesztszálak a legkisebb behatásra is (pl. szélfuvallat) a levegőbe kerülhetnek. Használata: acélszerkezeteknél, betonfalakon, főleg mennyezeteknél tűzvédelmi és hőszigetelő rétegként.

Azbesztbélés – épületekben, üzemi csarnokokban, csővezetékeken, kazánoknál.

Azbeszt szigetelőlapok – elválasztófalak, tűzvédelmi ajtók, födém alsó síkjának borításaként.

Azbesztcement anyagok – az összes felhasznált azbeszt jelentősebb része az emberi egészségre lényegesen kevésbé kockázatos azbesztcement formában került forgalomba. Használata: csővezetékek (pl.: ivóvíz-, csapadék- és szennyvízhálózat), tető- és falburkoló pala, hullámpala, ereszcsatornák, kémények.

Az azbeszttartalmú építőanyagok hazai előfordulásáról pontos adatok nem állnak rendelkezésre, annyit lehet tudni, hogy Magyarországon hozzávetőlegesen 100-200 millió négyzetméternyi (!) tetőt fedtek be azbesztpalával. Ezt az időjárás és a légszennyezés kikezdi, korrodálódnak: a felületi kopás miatt évente négyzetméterenként 3 gramm azbesztrost szabadul föl, ez csak Magyarországon körülbelül 300-600 tonnányi azbesztet jelent évente összesen.

Azbesztmentesítés - illusztráció

Az azbeszt egészségkárosító hatásai

Az azbesztkristály horoghoz hasonlítható: hegyes, kemény, visszahajló. Amennyiben a tüdő hólyagocskáiban megtapad, ott is marad, és tartósan károsítja a légzőfelületet. Ezek a mikroszkopikus méretű sebek folyamatos irritációt okozva egy idő után törvényszerűen daganatos elváltozást indítanak el.

Az azbeszt egészségkárosító hatása későn vált széles körben ismertté, mert a hosszan tartó, sokszor évtizedeken át tartó lappangási idő miatt nehezen lehetett bizonyítani. A kutatások lassan jutottak el a konkrét eredményekhez, amelyek egyértelműen bebizonyították, hogy a levegőbe kerülő azbesztpor és -származékok belélegzése már kis mennyiségben is maradandó károsodást alakíthat ki.

Az azbeszt a szervezetbe kerülve több gyógyíthatatlan betegséget okozhat:

Azbesztózis - A tüdő tartós gyulladással és hegesedéssel (tüdőfibrózis) járó károsodása, ami rontja a tüdőfunkciót. Tünete az először csak terhelésre jelentkező nehézlégzés, a száraz köhögés, mellkasi fájdalom, fáradékonyság, majd az oxigénhiány miatt kialakuló több más panasz.

Tüdőrák - Az azbeszt a dohányzás után a tüdőrák legveszélyesebb kiváltó okai közé tartozik. A tüdőbe kerülő, onnan nem kiürülő és nem lebomló anyag a gyulladás és hegesedés után rosszindulatú elváltozást indíthat be. Az azbeszt belélegzése és a tüdőrák kialakulása között több évtized is eltelhet.

Mezotelióma (mesothelioma) - Egy ritka, de agresszív szövettani típusú tumor, leggyakrabban a mellhártyadaganatok, ritkábban a hashártya rosszindulatú elváltozásainak egyik formája. Kialakulásának elsődleges oka az azbesztexpozíció.

A fentieken kívül az azbesztet összefüggésbe hozták a gégerákal is. A halálesetek és az azbesztexpozíció közötti kapcsolat egyértelmű kimutatása nehéz, legtöbbször több tényező is szerepet játszik a rák kialakulásában, ezért sok esetben azonosítatlanok maradnak a daganatok kialakulásának pontos okai.

Kik a veszélyeztetettek?

Mivel az apró azbesztszálak környezeti hatásra könnyen a levegőbe jutnak, kisebb mértékben mindenki ki van téve az azbeszt károsító hatásának. Nagyobb azonban a terhelés azoknál, akik közvetlen lakókörnyezete tartalmaz azbesztet pl. tetőfedő vagy hőszigetelő anyagként.

A kötéses azbesztet tartalmazó anyagok elvileg nem bocsátanak ki a levegőbe azbesztszálakat, amíg a felületük törés- és sérülésmentes. Probléma az anyag sérülésekor (törés, fúrás stb.) keletkezik, az azbesztpalák jobban ki vannak téve az időjárási hatásoknak is.

Azt, hogy a lakóépület, ahol lakunk, tartalmaz-e azbesztet, nehéz megállapítani. A szigetelőanyagként használt azbeszt gyakran rejtett, így nem feltétlenül nyilvánvaló az ott lakók számára. Ha a ház 1970 és 1990 között épült, nagyobb valószínűséggel kapott azbesztes szigetelést, mint a korábban vagy később épültek. Felhasználása Magyarországon 2005 óta tilos az építőiparban.

Fokozottan veszélyeztetettek az azbeszttel dolgozó ipari munkások, valamint az épületek felújításával, bontásával foglalkozó építőipari munkások, a bontás során nagyobb mennyiségben lélegezhető be a károsító anyag.

Mit lehet tenni azbeszt jelenléte esetén?

A kötött anyagban található, sérülésmentes, a felületi kopásnak nem kitett elemek jelenléte nem feltétlenül igényel jelentős ingatlanátalakítást és azonnali azbesztmentesítést. Az azbeszt jelenléte mintavétellel, laboratóriumi vizsgálattal mutatható ki.

A tetőfedésre, kerítéselemként használt, szerelt és az időjárási hatásoknak kitett elemeket azonban érdemes eltávolítani az emberi lakókörnyezetből. Mivel a bontás során jelentős mennyiségű azbeszt kerülhet a levegőbe, érdemes a feladatot megfelelő védelemmel ellátott szakemberre bízni. Az azbeszt bontásáról, kezeléséről, a hulladék lerakásáról jogszabály rendelkezik: 12/2006. (III. 23.) EüM rendelet az azbeszttel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről.

A társasházak, lakások azbesztmentesítésének költsége a tulajdonost terheli. Rendszeresen indulnak pályázatok lakossági azbesztmentesítő programokra, 2023-ban a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. 2300 háztartásból szállította el térítésmentesen és szakszerűen az azbesztet, a bontás ugyanakkor ebben az esetben is tulajdonosi feladat.

Forrás: WEBBeteg
Szerző: Balázsi Viktor újságíró-szerkesztő
Felhasznált irodalom: Dr. Kalmár Ferenc: Belső környezet minősége
Lektorálta: Dr. Árki Ildikó, háziorvos