Az otthon veszélyei: azbeszt

szerző: Balázsi Viktor, újságíró-szerkesztő - WEBBeteg
lektorálta: Dr. Árki Ildikó, háziorvos frissítve:

Hosszú évtizedeken keresztül rendkívül népszerű építőanyag volt, ma már átok. Nem csupán az iparban, hanem közvetlen környezetünkben, a lakó- és középületekben is jelen van a mai napig a tüdőrák kialakulásának egyik fő okozója, az azbeszt. Mit kell tudni az azbesztről, hogyan szabaduljunk meg tőle?

Az 1970-es évek elejétől egészen az 1980-as évek közepéig Magyarországon is széles körben használták tűz-, hő- és zaj elleni szigetelésre, az azbeszt-, illetve annak legelterjedtebb technológiai megoldását az úgynevezett azbesztszórásos szigetelést. Ezen technológiák alkalmazását jogszabály nem szabályozta, így sok-sok épületben használtak fel azbeszttartalmú anyagokat, elemeket

  • szórt azbeszt,
  • eternit-pala,
  • azbeszt-zsinór,
  • tömítőlemez,
  • hőszigetelő lap formájában.

A panelházaknál szórt azbesztszigetelés használatára leginkább a nem lakás céljaira szolgáló helyiségekben – garázs, gyerekkocsi-tároló, lépcsőházi bejárat stb. – került sor.

Az azbeszt az egyik legkiválóbb, természetben megtalálható hőszigetelő, tűzálló, savaknak ellenálló, olcsó, hajlékony, rugalmas anyag. Ezen tulajdonságainak hála csaknem háromezer területen használják: többek között hőszigetelésre, tűzvédelmi bevonatként, tetőfedésre, gépjárműgyártásban fékbetétekben.

Évek óta tiltott

Magyarországon 2005 óta tilos felhasználni az építőiparban azbesztet, sőt az épületek bontásakor a törvények előírják a kötelező azbesztazonosítást és a szórtazbeszt-mentesítést ellenőrző levegőtisztasági méréseket.

Változatos azbesztfelhasználás

Szórt azbeszt – az emberi egészségre legkárosabb azbeszttermék, kb. 90%-ban azbesztet tartalmazó, kevés cementtel gyengén kötött szórt azbeszt. Ez a termék hamar elöregszik és lemálló azbesztszálak a legkisebb behatásra is (pl. szélfuvallat) a levegőbe kerülhetnek. Használata: acélszerkezeteknél, betonfalakon, főleg mennyezeteknél tűzvédelmi és hőszigetelő rétegként.

Azbesztbélés – épületekben, üzemi csarnokokban, csővezetékeken, kazánoknál.

Azbeszt szigetelőlapok – elválasztófalak, tűzvédelmi ajtók, födém alsó síkjának borításaként.

Azbesztcement anyagok – az összes felhasznált azbeszt jelentősebb része az emberi egészségre lényegesen kevésbé kockázatos azbesztcement formában került forgalomba. Használata: csővezetékek (pl.: ivóvíz-, csapadék- és szennyvízhálózat), tető- és falburkoló pala, hullámpala, ereszcsatornák, kémények.

Az azbeszttartalmú építőanyagok hazai előfordulásáról pontos adatok nem állnak rendelkezésre, annyit lehet tudni, hogy Magyarországon hozzávetőlegesen 100-200 millió négyzetméternyi (!) tetőt fedtek be azbesztpalával. Ezt az időjárás és a légszennyezés kikezdi, korrodálódnak: a felületi kopás miatt évente négyzetméterenként 3 gramm azbesztrost szabadul föl, ez csak Magyarországon körülbelül 300-600 tonnányi azbesztet jelent évente összesen.

Azbesztmentesítés - illusztráció

Azbesztmentesítés - illusztráció

Az azbeszt egészségügyi hatásai

Miért veszélyes?

Az azbesztkristály horoghoz hasonlítható: hegyes, kemény, visszahajló. Amennyiben a tüdő hólyagocskáiban megtapad, ott is marad, és az áldozatot élete végéig kínozza. Ezek a mikroszkopikus méretű sebek folyamatos irritációt okozva egy idő után törvényszerűen daganatos elváltozást indítanak el.

Az azbeszt egészségkárosító hatása későn vált széles körben ismertté, mert a hosszan tartó, sokszor évtizedeken át tartó lappangási idő miatt nehezen lehetett bizonyítani. A kutatások lassan jutottak el a konkrét eredményekhez, amelyek egyértelműen bebizonyították, hogy a levegőbe kerülő azbesztpor és -származékok belélegzése már kis mennyiségben is maradandó károsodást alakíthat ki. Az azbeszt a szervezetbe kerülve gyógyíthatatlan betegséget okozhat:

A WHO adatai szerint manapság a tüdőrák miatt kezeltek csaknem felénél az azbeszt közvetlenül felelős a betegség kialakulásáért.

Van-e azbeszt a közelünkben?

Azt, hogy a lakóépület, ahol lakunk, tartalmaz-e szórt azbesztet, nehéz megállapítani. Ha a ház 1970 és 1990 között épült, nagobb valószínűséggel kapott azbesztes szigetelést, mint a korábban vagy később épültek.

Mit lehet tenni azbeszt jelenléte esetén?

Az azbeszt jelenléte mintavétellel, laboratóriumi vizsgálattal mutatható ki.

A kötéses azbesztet tartalmazó anyagok, a palatetők, hullámpalák, csövek esetében nincs teendőnk, amíg a felületük törés- és sérülésmentes. Probléma az anyag sérülésekor (törés, fúrás stb.) keletkezik, ilyenkor a lapok eltávolításához, cseréjéhez, szakszerű lerakásához érdemes szakembert hívni.

A társasházak, lakások azbesztmentesítésének költsége a tulajdonost terheli. Korábban volt egy átfogó, államilag támogatott azbesztmentesítő program, jelenleg nincs ilyen támogatási rendszer. Csak remélhető, hogy az Európai Parlament által elfogadott határozat hatására idővel az azbesztmentesítés költségeinek támogatása beépülhet a panelprogramokba is. Az azbesztmentesítés ára nagyjából négyzetméterenként 40.000-50.000 Ft-ra tehető, és ez még nem tartalmazza a szigetelőfelület korszerű anyaggal való pótlását.

Jogosultsággal rendelkező szakértők listája megtalálható a Magyar Azbesztmentesítők Szövetségének honlapján, itt minden felmerülő kérdésre választ kaphat az érdeklődő.

Az otthon veszélyei

WEBBeteg logó

Forrás: WEBBeteg összeállítás
Balázsi Viktor újságíró-szerkesztő; Felhasznált irodalom: Dr. Kalmár Ferenc: Belső környezet minősége

Lektorálta: Dr. Árki Ildikó, háziorvos

Cikkajánló

Cikkértesítő
Értesítés a témában születő új cikkekről.