A tüdőrák típusai

szerző: Holányi Péter - WEBBeteg összeállítás
lektorálta: Dr. Méhes Gábor, patológus frissítve:

A világszerte legtöbb áldozatot követelő daganattípus a tüdődaganat. A tüdőt érintő rákos megbetegedés tüneteket már csak előrehaladott stádiumban okoz, ezért kiemelten fontos a szűrővizsgálatokon való rendszeres részvétel. Milyen típusai lehetnek a tüdődaganatnak?

A téma cikkei - Tüdőrák
8/1 Tüdőrák - A leggyakoribb daganatos megbetegedés
8/2 Mi hajlamosít a tüdőrák kialakulására?
8/3 A tüdőrák tünetei
8/4 A tüdőrák diagnózisa
8/5 A tüdőrák típusai
8/6 A tüdőrák kezelési lehetőségei
8/7 Életmódtanácsok tüdőrákkal küzdőknek
8/8 Hogyan előzzük meg a tüdőrák kialakulását?

A tüdőrák típusai

A tüdő daganatait két nagy csoportba sorolhatjuk: primer (vagyis elsődleges) tüdőrák és metasztatikus (áttétből származó) tüdődaganat. A metasztatikus tüdődaganat nem közvetlenül a tüdőből származik, hanem egy másik szervben lévő daganat áttéteként jelenik meg a tüdőben (ilyen gyakori metasztázist képző tumor az emlőrák is). A patológiai diagnózis ismeretében a beteget kezelő szakorvos csapatnak (onkoteam) döntenie kell a megfelelő kezeléssel kapcsolatban.

A tüdődaganatok szövettani típusai

A tüdő jóindulatú tumorai az összes tüdődaganat mindössze 1%-át alkotják, azaz az elváltozások sajnos döntő többségében rosszindulatúak. A tüdőben alapvetően többféle szövettípust különböztetünk meg, ezt a következő táblázat szemlélteti. A jobb oldali oszlopban adott szövet- vagy sejttípus található, míg a mellette lévő oszlopban az ezekből kialakult jóindulatú elváltozás látható.

Szövet-/sejttípus

Jóindulatú daganattípus

porcszövet
chondroma
simaizomszövet
leiomyoma
kötőszövet
fibroma
zsírszövet
lipoma
bronchus nyálkahártyájából
bronchialis papilloma
endothel* sejt
haemangioma
mucinosus** epithel sejt
mucinosus cystadenoma

* vérér belső falát alkotó sejttípus
** nyákos, nyáktermelő

A rosszindulatú tüdődaganatok típusai

A rosszindulatú (malignus) tüdődaganatokat két csoportra oszthatjuk. Ezek a következőkben különböznek egymástól: szövettani és molekuláris szerkezetükben, a klinikai lefolyásban, a prognózisban és kóreredetben. A szövettani diagnózis alapvetően meghatározza a kiválasztott kezelést és a kilátásokat. Mindezek alapján megkülönböztetjük a kissejtes tüdőrákot, amelynek gyakorisága 15-20% között van, valamint a nem-kissejtes tüdőrákot, melynek gyakorisága 75-80%.

A kissejtes tüdőrák nagyon gyorsan osztódó tumor sejtekből áll és gyakran már a felfedezéskor többszörös áttéteket adott a nyirokcsomókba, valamint egyéb szervekbe, mint például a májba, a mellékvesébe, az agyba vagy a csontokba. Miért kissejtű tüdőráknak nevezzük? Az elnevezés arra utal, hogy a szövettani megjelenésében ténylegesen viszonylag kisméretű sejtek alkotják a daganatot. A tüdő daganatai közül ez mutatja a legnagyobb összefüggést a dohányzással. Sebészileg gyakran nem eltávolítható, mivel nagyon szétszórtan növekvő agresszív daganat, viszont a kemo- és sugárterápiára érzékeny. Tüneteket akkor okoz, amikor a légutakat elkezdi összenyomni. Ez a forma rendelkezik a legrosszabb kilátásokkal.

A nem-kissejtes tüdőráknak, mint azt az előző ábrán lehet látni, három típusát különböztetjük meg. Ezen a csoporton belül a leggyakoribb a laphámrák. Ez a típus viszonylag lassan növekszik, későn ad áttétet. A hörgőkben való előfordulása miatt gyakran okoz vérköpést. A második leggyakoribb az adenocarcinoma viszonylag lassan nő és későn ad áttétet, viszont van, hogy nagyon agresszívan nő s kifejezetten rossz kórjóslatú. A nagysejtes, rosszul differenciált tüdőrák nagyon sokféle kórlefolyást mutathat. (A rosszul differenciált azt jelenti, hogy a kiindulási szövettől jelentősen eltér, alig, csak speciális patológiai módszerekkel azonosítható a daganat sejtes eredete. Általában az ilyen daganat rossz prognózist szokott mutatni.)

Nem-kissejtes tüdőrák típusok

Létezik továbbá egy, a többiektől különböző daganat típus, ez a carcinoid. A carcinoid (vagyis karcinómaszerű) tumorok nagyon változatosak, jellemzően a főhörgő világos sejtjeiből indul ki a daganat. Vérzékeny, korán okoz tünetet, rendszerint véres köpést. Nem jellemző rá az áttétképződés. Sebészi eltávolítása az esetek döntő többségében teljes gyógyulást eredményez.

A tüdődaganatok stádiumbeosztása

Mint nagyon sok daganatnál, a tüdődaganatoknál is az úgynevezett TNM-rendszert használják a kiterjedés fokának jelzésére. A stádium-besorolást a szövettani mintán végzett vizsgálatok alapján a patológus állapítja meg, amely a kezelés és a betegség lefolyásának szempontjából is nagyon fontos tényező. Az egyes betűk jelentése a következő:

  • T - tumor helyi növekedése,
  • N - regionális nyirokcsomóba való áttétképzés,
  • M - távoli szervbe, szervekbe való áttétképzés.

A diagnózis során megállapított stádium 0-tól 4-ig terjed. A 0. stádiumban van néhány tumorra utaló jel, de klinikai tüneteket még nem okoz - véletlen szokták felfedezni a tumort ebben a stádiumban. A IV. stádium a végállapot, amelyben a primer tumor már előrehaladott állapotban van, többnyire ekkorra beszövi a környező szerveket, a regionális nyirokcsomókba áttétet ad, továbbá a távoli szervekben is azonosítható áttétek vannak.

A tüdőrák stádiumai 1-4.

A tüdődaganatok esetén komolyabb panaszok csak a későbbi stádiumokban jelentkeznek, elmondható ez a kissejtes tüdőrákról is, ahol a diagnózis felállításakor legtöbbször már áttét is fennáll. Emiatt ennél a típusnál egy egyszerűsített stádiumbeosztást használnak az orvosok. A skála 1-től 4-ig terjed, azonban nagy minőségi különbség nincs az egyes stádiumok között. Ezzel szemben a nem-kissejtes tüdőrákok besorolásánál úgynevezett „alstádiumokat” is használnak.

Folt a tüdőn: tüdőrák?
Kötelező tüdőszűrésen 2 cm átmérőjű foltot találtak a bal felső lebenyben. Ezután CT-vizsgálatra küldtek, ahol szintén kimutatták, hogy a folt ott van, de a tüdőgondozóban nem tudták megmondani, hogy mi az...
Folytatás az Orvos válaszol rovatban

Kilátások a különböző szövettani típusoknál

Minden betegségnek megvan a sajátos kezelési protokollja, így a tüdődaganatoknak is. Nagyon fontos a megfelelő kezelési eljárások megválasztásában a pontos, patológus által kiállított szövettani diagnózis, valamint a stádiumbeosztás. A kissejtes tüdőráknál az első három stádiumban a kemoterápia nagy százalékban a tünetek javulásához, átmeneti megszűnéséhez vezet, még ha gyakran csak rövid időre is.

A nem-kissejtes tüdőrák 5 éves túlélését 3 stádiumban szokták meghatározni:

  • az 5 éves túlélés I. stádiumban 60%-os,
  • a II. stádiumban 40%-os, míg
  • a III. stádiumban 20%-os.

A harmadik stádiumig a nem-kissejtes tüdőrák eltávolításával gyógyulás érhető el, míg az előrehaladott III., illetve a IV. stádium esetén gyakran csak palliatív kezelésként jön szóba a sebészi beavatkozás. A palliatív kezelés célja elsődlegesen a betegek szenvedésének csökkentése, a lehető legjobb életminőség biztosítása.

A tüdőrákok, elsősorban az adenocarcinoma kezelésében újabban több hatékony, biológiai célpont ellen irányuló kezelés is elterjedt. A célpontok azonosítása ismételten a szövettani vagy citológiai mintákból történik, sok esetben a daganatsejtekből kinyert DNS molekuláris elemzésével. A daganatok molekuláris vizsgálata regionális patológiai központokban zajlik, elvégzését a kezelőorvos kezdeményezi.

Kapcsolódó A tüdőrák kezelése: műtét, kemoterápia vagy sugárterápia? | Precíziós onkológia a tüdőrák kezelésében

WEBBeteg logó

Forrás: WEBBeteg összeállítás
Szerzőnk: Holányi Péter
Lektorálta: Dr. Méhes Gábor, a Magyar Patológusok Társaságának elnöke

Segítség

Orvos válaszol

orvos válaszol piktogram
Dr. Szabó Zsuzsanna

Dr. Szabó Zsuzsanna

Rovatvezető, WEBBeteg vezető orvos szakértő

Orvoskereső

orvoskereső piktogram

Dr. Járay Balázs

Patológus

Budapest

Cikkajánló

Hazánkban az elmúlt két-három évtizedben robbanásszerűen nőtt meg a tüdőrákos megbetegedések száma. 1945-höz képest mintegy tízszeres a növekedés, s ez jelenleg évente mintegy tízezer újonnan felfedezett beteget jelent.