Érszűkület - Milyen tünetek jelzik és mit tehetünk ellene?

Az érszűkület az érbetegségek egyik leggyakoribb és legveszélyesebb, kezdetben nehezen felismerhető formája. A panaszok legtöbbször a lábakban jelentkeznek, vagy a nyaki erek szűkületét ismerik fel egy vizsgálat során, de ilyenkor legtöbbször az érrendszer egészét és más szerveket is érintő betegségről van szó.

Mi az érszűkület?

Érszűkületről akkor beszélünk, amikor az adott ér fala az érelmeszesedés folyamatának eredményeként megvastagszik, elveszíti rugalmasságát, belső átmérője az eredeti érték alá csökken, emiatt a benne áramló vér mennyisége kevesebb lesz. A testünket behálózó érrendszer biztosítja, hogy az oxigénben és tápanyagban gazdag vér akadálytalanul eljuthasson a sejtjeinkhez, továbbá hogy onnan a salakanyag elszállítódjon, ezért a váráramlás zavara testszerte számos káros következménnyel jár.

Az erek normál esetben rugalmas falú „csövek”, melyek átmérője a különféle idegi-hormonális hatásokra – az érfalban fellelhető izomelemeknek köszönhetően – kis határok között változhat, reagálva a szervezet vérellátási igényeire. Az életkor előrehaladtával „törvényszerűen” is csökken az erek rugalmassága, de különféle rizikófaktorok esetén a folyamat felgyorsul, és a különféle érkárosító folyamatok következtében a belső érfalra kitapadó plakkok beszűkítik az erek áteresztőképességét.

Milyen testrészeket érinthet az érszűkület?

A folyamat egyaránt érintheti a kisebb és nagyobb artériákat (még magát az aortát, azaz a főverőeret is, amely testünk legnagyobb átmérővel bíró artériája) és természetesen a vénákat is.

Rendszerbetegségről lévén szó elmondható, hogy ha egy területen károsodást észlelünk, akkor szinte 70-90%-os valószínűséggel máshol is jelen van a probléma. Számos esetben az érszűkület a lábakban jelentkező fájdalomként jelentkezik elsőként, de a panaszok ilyenkor a lábakban futó artériák érintettsége mellett jelezhetik más erek érszűkületét is. Ezt a tényt egyébként a szűrővizsgálatokban is igyekeznek felhasználni, például az alsóvégtagi ultrahangos vizsgálattal észlelt elváltozás felderítése mindenképpen fel kell, hogy vesse a szívkoszorúerek vizsgálatának szükségességét.

Alsó végtagi érszűkület (perifériás artériás betegség, PAD) - Az érszűkület leggyakoribb formája, előrehaladott esetben akadályozza a járást, lábszárfekélyhez és amputációhoz vezethet.

Koszorúér-szűkület (koronáriabetegség) - A szívkoszorúér (coronaria) szűkülete a magas halálozási aránnyal szívinfarktus és hirtelen szívhalál oka.

Agyi erek szűkülete - Az agyban található erek meszesedése és szűkülete mellett az agy vérellátását biztosító nyaki verőér (carotis) szűkülete is kritikus jelentőségű elváltozás, következménye a stroke.

Veseartéria-szűkület - Szoros összefüggésben lehet a nehezen beállítható magasvérnyomással (renovascularis magas vérnyomás), a vesefunkció romlásával és a veseelégtelenséggel.

A szív, az agy és a vesék egyaránt létfontosságú szervek, ezért az itt jelentkező érszűkület életveszélyes következményekkel járhat, mielőbbi kivizsgálást és kezelést igényel.

A fenti szerveken és testrészeken kívül az érszűkület ritkábban érintheti a bélrendszert ellátó ereket (mesenterialis artériák), az aortát vagy a felkar artériáit is.

Az érszűkület tünetei

Tünetmentes érszűkület

Az érrendszer károsodásának folyamata már igen korán, a 20-as éveink végén, 30-as éveink elején elkezdődik. A kezdetektől nagyon sok esetben meglehetősen hosszú ideig tünetmentes lehet az elváltozás, így mire bizonyos tünetek fellépnek, azok rendszerint már az egyes szervek ereinek előrehaladott károsodását és több terület érintettségét jelzik.

Ebben a szakaszban a panaszok nem jelzik a problémát, csak vizsgálatokkal (ultrahang, boka-kar index meghatározás, angiográfia) állapítható meg az érszűkület fennállása és annak mértéke.

Tünetek testrészek szerint

Attól függően, hogy az érrendszer mely szakasza érintett, az érszűkület különféle tünetekkel jár. A leggyakrabban érintett területek jellemző tünetei a következők.

• Alsó végtagi artériák szűkülete - Jellegzetes tünete a terhelésre jelentkező lábfájdalom. Ezt a fájdalomtípust hívják „kirakatnéző” betegségnek: bizonyos megtett távolság után a lábikrában, a combizomzat alsó felén erős, görcsös jellegű fájdalom lép fel, amely rövid pihenés (megállás) mellett oldódik. Továbbhaladva azonban az adott táv megtétele után újból jelentkeznek a panaszok. Minél súlyosabb az érszűkület, a fájdalom nélkül megtehető táv annál kisebb.
  Jellemző lehet még a végtag hidegsége, sápadtsága, továbbá az, hogy a térdhajlatban, illetve a bokán nem vagy csak alig tapinthatóvá válik a pulzus. A vérellátási zavar miatt a bőr szárazzá, korpázón hámlóssá válik, a körmök növekedése lassul, töredezetté válnak. Súlyos esetben nehezen gyógyuló sebek, lábszárfekély, üszkösödés alakulhat ki.

• Szívkoszorúér szűkülete - Kezdetben főként terhelésre jelentkező mellkasi nyomásérzés és fájdalom jelzi a szűkületet, mely a bal karba sugárzik. Szívritmuszavar, légszomj léphet fel. Ezek a tünetek nyugalomban megszűnnek, ám előrehaladott esetben a szűkület olyan mértéket érhet el, amely miatt már nyugalomban is zavart szenved a szívizomzat vérellátása. Ilyenkor a fentebb említett tünetek nyugalomban sem szűnnek, és egyéb panaszok (erős fájdalom, verejtékezés, halálfélelem, stb.) társulnak, szövődményként kialakul a szívinfarktus, amely azonnali orvosi beavatkozást igényel.

• Nyaki erek szűkülete - A legtöbb esetben kisebb-nagyobb mértékben mindkét oldali nyaki verőér érintett szokott lenni. Előrehaladott esetben fülzúgás, szédülés, látászavarok léphetnek fel a terület vérellátásának csökkenése következtében.

• Agyi erek szűkülete - Az agy oxigénellátása csökken, ezért beszédzavar, mozgászavarok, memóriazavarok lépnek fel, szövődményként átmeneti agyi keringészavar, azaz TIA, majd stroke alakulhat ki.

• Veseartéria szűkülete - Különösen tünetszegény, rendszerint az előrehaladott vesebetegség tünetei (ödéma, vizelet mennyiségének csökkenése) ismerhetők fel.

Az érszűkület kialakulásának kockázatát növelő tényezők

Az érszűkület kialakítására hajlamosítanak nem megváltoztatható tényezők:

• Öröklött hajlam - családi halmozódás esetén (amennyiben az egyenes ági rokonok körében is előfordult érszűkület, szívinfarktus, stroke) különösen fontos a megelőzés és a szűrővizsgálatokon való részvétel
• Életkor - Bár a folyamat már fiatal felnőttkorban elkezdődik, jellemzően 50 éves kor fölött gyorsul fel és okoz panaszokat, szövődményeket.
• Nem - A férfiak veszélyeztetettebbek a nőknél, ám ez a különbség hamar kiegyenlítődik a menopauza után.

Az érszűkületnek számos olyan rizikótényezője ismert, amelyek tudatos életmóddal, kellő odafigyeléssel teljesen kiküszöbölhetők.

1. Egészségtelen táplálkozás: a magas koleszterin- és vérzsírszint az érszűkületek egyik legfőbb kiváltó tényezője, főként, ha egyéb rizikófaktorokkal (pl. magas vérnyomással) társul. A vérben keringő koleszterin és lipid „cseppecskék” fontos összetevői az erek átmérőjének szűkítéséért felelős úgynevezett meszes plakkoknak.

2. Magas vérnyomás: a magas vérnyomás és az érszűkület kapcsolata kétirányú, oda-vissza fokozatosan rontják egymást. A hipertónia sok esetben előidézője az erek szűkületének, ilyenkor ugyanis az erek falán az állandóan emelkedett nyomás hatására mikrorepedések jönnek létre, melyek gyulladásos kaszkádot indíthatnak be, a gyulladt érfalra kitapadó plakkok tovább növekedve igen nagyfokú csökkenést idézhetnek elő az erek belső átmérőjében. Nem árt tudni ugyanakkor azt sem, hogy a veséket ellátó artériás szakasz szűkülete nehezen kezelhető, gyógyszeres terápiára alig reagáló magas vérnyomást okozhat.

3. Cukorbetegség: a magas vércukorszint számos egyéb károsító hatása mellett az érbetegségek egyik fő rizikótényezője is. Cukorbetegekben ráadásul a gyakori idegrendszeri érintettség differenciáldiagnosztikai nehézséget okoz, az erek károsodásának kezdeti tüneteit elfedve késlelteti az időben történő felismerést.

4. Egyéb anyagcserezavarok: magas húgysavszint, magas homociszteinszint

5. Elhízás és mozgásszegény életmód: különösen a hasi elhízás magas vérnyomáshoz és olyan anyagcsereváltozásokhoz (inzulinrezisztencia, magas LDL- és alacsony HDL-szint) illetve krónikus gyulladáshoz vezet, ami felgyorsítja az érelmeszesedést és ezáltal az erek szűkületét.

6. Dohányzás: a nikotin bizonyítottan érszűkítő hatású, és hozzájárul a vérrögképződéshez is.

A rizikófaktorok fennállása esetén korábbi életkorban jelentkezhet a panaszokat és szövődményeket okozó érszűkület. Ebben az esetben már 50 éves kor előtt fontos a szűrővizsgálatokon való részvétel, 50 éves életkort követően pedig mindenki számára.

Ezen tényezők kezelése, elkerülése a betegség minden fázisában kiemelten fontos, a megelőzés részeként, tünetmentes állapotban, illetve előrehaladott stádiumban is a terápia alapját jelenti. Az életmódváltáson felül gyógyszeres kezelésre (pl. koleszterincsökkentő, vérnyomáscsökkentő) lehet szükség a szövődmények megelőzése érdekében, illetve sokszor az érintett ér, a szűkület mértéke és az egyéb körülmények függvényében műtéti beavatkozásra (értágítás, bypass) kerülhet sor az erek átjárhatóságának biztosítása érdekében.

Ez is érdekelheti Érelmeszesedés: melyik életkorban hogyan előzhető meg?

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Lesznyák Judit