A hasi zsír több ér károsodásáért is felelős lehet
megjelent:
Az elhízás döntő szerepet játszik az érkárosodás mértékében – ami viszont attól függ, hogy a felesleges zsír hol halmozódik fel a szervezetben.
Prof. Andreas Fischer, a Göttingeni Egyetemi Orvostudományi Központ Klinikai Kémiai Tanszékének igazgatója és Dr. Sana Hasan, a tanszék tudósa vezetésével a kutatók először tudták kimutatni, hogy az úgynevezett fehér zsírszövet a hasüregben és a bőr alatt eltérően reagál a túltápláltságra.
Nem minden testzsír egyforma
A tanulmány, ami a Nature Communications című folyóiratban jelent meg, fontos kiegészítése annak, hogy miért különösen káros a hasi zsír: a viscerális zsírszövetben az elhízás érrendszeri átalakulást vált ki, amely elősegíti a gyulladást és a működési zavarokat.
Ezzel szemben a kutatók egy speciális típusú érsejtet találtak a bőr alatti zsírszövetben: apró „ablakokkal” rendelkező sejteket, amelyeket fenestrált endoteliális sejteknek neveznek. Egészséges állapotban ezek a sejtek úgy tűnik, hogy támogatják a szövetek működését. Az elhízás esetén azonban számuk jelentősen csökken.
„Eredményeink azt mutatják, hogy az elhízás során az érrendszeri változások korán kezdődnek és hogy azok jelentősen eltérnek a zsír elhelyezkedésétől függően” – magyarázza Fischer. „Ezzel az erek maguk kerülnek az elhízás és az anyagcsere-betegségek kutatásának középpontjába.”
VEGFA
A kutatócsoport azonosított egy fontos jelátviteli molekulát is, amely szükséges a zsírszövet vaszkuláris szerkezetének fenntartásához: a VEGFA-t. Amikor a VEGFA szintje csökken, például hosszú távú, magas zsírtartalmú étrend következtében, az erek szerkezete és funkciója is romlani kezd.
„Ez a mechanizmus nemcsak egerekben, hanem az emberi zsírszövetben is megfigyelhető” – mondja Fischer.
A publikált tanulmány a legmodernebb egysejtes elemzéseket képalkotó technikákkal és genetikai kísérletekkel ötvözi, így eddig nem látott részletességet nyújt.
„Ezek az eredmények értékes alapot nyújtanak a jövőbeli terápiákhoz, például a zsírszövetben az erek működésének specifikus javítására és a cukorbetegség vagy a szívrohamhoz hasonló másodlagos betegségek megelőzésére irányuló megközelítésekhez” – összegezte Hasan, a tanulmány első szerzője.
Forrás: DRportal, MedicalXpress
