Miért fontos az alsó végtagi érszűkület szűrése?

Az érszűkület az érelmeszesedés következménye. Az érelmeszesedés az egész érrendszert érinti, de súlyossága, a szűkület mértéke különböző lehet.

Az alsóvégtagok érszűkülete ugyanaz a betegség – ugyanaz az érlemeszesedés – mint a koszorúserek, vagy az agyi, a vese erek hasonló betegsége. A klinikai megjelenéstől függően természetesen a tünetek némileg különbözőek. A koszorúserek betegsége előbb terheléskor majd nyugalomban jelentkező mellkasi fájdalmat okoz, legsúlyosabb formájában, az infarktusban pedig szívizomelhalás jelentkezik. Az alsóvégtagok betegsége hasonló tüneteket okoz: előbb terheléskor, majd nyugalomban lép fel lábfájdalom, súlyosabb formájában pedig szövetelhalás alakul ki a lábakon.

Enyhébb esetekben

A betegség legenyhébb formájában panaszok, tünetek még nincsenek, legfeljebb műszeres vizsgálatokkal lehet a betegséget kimutatni. Ultrahang (doppler) vizsgálattal megmérhetjük a lábfeji artériákban a vérnyomást, és megmérhetjük a felkari vérnyomást is. Egészséges, fekvő helyzetben lévő emberben a két érték azonos – ugyanakkora a vérnyomás a lábakon, és a karokon is. Érszűkület esetében azonban a lábakon mért nyomás alacsonyabb, mint a karokon mért vérnyomás. A két vérnyomásértékből hányadost képezhetünk, amelyet boka/kar indexnek nevezünk. Az index az érszűkület súlyosságát és a szűkület jellegét jól jellemzi.

Súlyosabb érszűkület esetén

Súlyosabb esetben terheléskor, járáskor a lábikrában fájdalom lép fel, ami a beteget megállásra kényszeríti. Rövid, 1-2 perces pihenés után a fájdalom szűnik, és a járás folytatható. „Kirakatnéző betegségnek” is nevezik. Természetesen egy bizonyos távolság megtétele után (ún. „járástávolság”) újabb fájdalom mutatkozik, és a történet ismétlődik. „Intermittáló sántításnak” is nevezik e stádiumot.

Az érszűkület előrehaladtával már nyugalomban is lábfájdalom lép fel. Főleg fekvő helyzetben, éjszaka jelentkezik e fájdalom, ami a lábak lelógatására, vagy felkelés során szűnik. A jelenség azzal magyarázható, hogy a végtag vízszintes helyzetében kevesebb vér áramlik a szövetekhez, mint függőleges helyzetben, amikor a vér könnyebben folyik lefelé. Ilyenkor a lábujjak már falfehérek, hidegek, csak lógatásra kapnak némi szint és melegednek fel.

Végül már olyan kevés vér áramlik a lábujjakhoz, hogy szövetek táplálása nem elégséges, azok elhalnak. A lábujjak ilyenkor már kékes elszíneződést mutatnak, később akár feketévé is válhatnak, tapintásra hidegek. Először a fájdalom fokozódik, később a szövetek elhalása után már érzéketlenné válnak. Ilyenkor már csak az ujjak, vagy a végtag amputációja válik szükségessé.

Érszűkület előfordulása

Az alsóvégtagi érszűkület előfordulása az összlakosságban kb. 5%, azaz kb. 400.000 embert érint hazánkban. A betegség gyakorisága 50 év felett jelentősen megnő.

Kiket fenyeget elsősorban az érszűkület kialakulása?

Azokat, akik:

• dohányoznak
• magas a koleszterinszintjük
• cukorbetegek
• magas vérnyomásban szenvednek
• keveset mozognak
• rendszeres alkoholfogyasztók
• stresszes életmódot folytatnak
• ha vérszerinti rokonok között előfordult a betegség

A fenti állapotok esetén érvizsgálat javasolt.

Ha Önnek már ismert koszorúér betegsége, nyaki verőér szűkülete van, vagy átesett már agyvérzésen, szívinfarktuson, akkor nagy a valószínűsége, hogy az alsó végtagi erek is károsodottak, még akkor is, ha nincsenek tünetei. Érdemes Doppler vizsgálatot kérnie!

(Dr. Holjencsik Tamás, érsebész főorvos, Vanderlich Egészségcentrum)