• Miért fontos az alsó végtagi érszűkület szűrése?

        Szerző: Dr. Holjencsik Tamás, érsebész főorvos, Vanderlich Egészségcentrum, Veszprém

        Az érszűkület az érelmeszesedés következménye. Az érelmeszesedés az egész érrendszert érinti, de súlyossága, a szűkület mértéke különböző lehet.

        Érszűkület - A téma cikkei

        5/1 Az érszűkület tünetei és okai
        5/2 Az érszűkület 4 stádiuma
        5/3 Az érszűkület diagnózisa és kezelése
        5/4 Miért fontos az érszűkület szűrése?
        5/5 Diétás tanácsok érszűkületes betegeknek

        Az alsóvégtagok érszűkülete ugyanaz a betegség – ugyanaz az érlemeszesedés – mint a koszorúserek, vagy az agyi, a vese erek hasonló betegsége. A klinikai megjelenéstől függően természetesen a tünetek némileg különbözőek. A koszorúserek betegsége előbb terheléskor majd nyugalomban jelentkező mellkasi fájdalmat okoz, legsúlyosabb formájában, az infarktusban pedig szívizomelhalás jelentkezik. Az alsóvégtagok betegsége hasonló tüneteket okoz: előbb terheléskor, majd nyugalomban lép fel lábfájdalom, súlyosabb formájában pedig szövetelhalás alakul ki a lábakon.

        Enyhébb esetekben

        A betegség legenyhébb formájában panaszok, tünetek még nincsenek, legfeljebb műszeres vizsgálatokkal lehet a betegséget kimutatni. Ultrahang (doppler) vizsgálattal megmérhetjük a lábfeji artériákban a vérnyomást, és megmérhetjük a felkari vérnyomást is. Egészséges, fekvő helyzetben lévő emberben a két érték azonos – ugyanakkora a vérnyomás a lábakon, és a karokon is. Érszűkület esetében azonban a lábakon mért nyomás alacsonyabb, mint a karokon mért vérnyomás. A két vérnyomásértékből hányadost képezhetünk, amelyet boka/kar indexnek nevezünk. Az index az érszűkület súlyosságát és a szűkület jellegét jól jellemzi.

        Hirdetés

        Súlyosabb érszűkület esetén

        Súlyosabb esetben terheléskor, járáskor a lábikrában fájdalom lép fel, ami a beteget megállásra kényszeríti. Rövid, 1-2 perces pihenés után a fájdalom szűnik, és a járás folytatható. „Kirakatnéző betegségnek” is nevezik. Természetesen egy bizonyos távolság megtétele után (ún. „járástávolság”) újabb fájdalom mutatkozik, és a történet ismétlődik. „Intermittáló sántításnak” is nevezik e stádiumot.

        Az érszűkület előrehaladtával már nyugalomban is lábfájdalom lép fel. Főleg fekvő helyzetben, éjszaka jelentkezik e fájdalom, ami a lábak lelógatására, vagy felkelés során szűnik. A jelenség azzal magyarázható, hogy a végtag vízszintes helyzetében kevesebb vér áramlik a szövetekhez, mint függőleges helyzetben, amikor a vér könnyebben folyik lefelé. Ilyenkor a lábujjak már falfehérek, hidegek, csak lógatásra kapnak némi szint és melegednek fel.

        Az elhanyagolt érszűkület infarktushoz vezethet

        Hazánk a szív- és érrendszeri betegek számában az élmezőnyhöz tartozik, és a helyzet javításához elengedhetetlen mind az orvosok felvilágosító munkája, mint a betegek valódi életmódváltása. Ha nem változtatunk, akár fekély, infarktus vagy stroke is fenyegethet! Figyelemfelkeltő tünetek

        Végül már olyan kevés vér áramlik a lábujjakhoz, hogy szövetek táplálása nem elégséges, azok elhalnak. A lábujjak ilyenkor már kékes elszíneződést mutatnak, később akár feketévé is válhatnak, tapintásra hidegek. Először a fájdalom fokozódik, később a szövetek elhalása után már érzéketlenné válnak. Ilyenkor már csak az ujjak, vagy a végtag amputációja válik szükségessé.

        Érszűkület előfordulása

        Az alsóvégtagi érszűkület előfordulása az összlakosságban kb. 5%, azaz kb. 400.000 embert érint hazánkban.  A betegség gyakorisága 50 év felett jelentősen megnő.

        Kiket fenyeget elsősorban az érszűkület kialakulása?

        Azokat, akik:

        A fenti állapotok esetén érvizsgálat javasolt.

        Ha Önnek már ismert koszorúér betegsége, nyaki verőér szűkülete van, vagy átesett már agyvérzésen, szívinfarktuson, akkor nagy a valószínűsége, hogy az alsó végtagi erek is károsodottak, még akkor is, ha nincsenek tünetei. Érdemes Doppler vizsgálatot kérnie!

        (Dr. Holjencsik Tamás, érsebész főorvos, Vanderlich Egészségcentrum)

        Módosítva: 2016.08.07 05:11, Megjelenés: 2016.08.07 05:11
      • Nyomtatás
      • Cikkajánló

        Önálló fejfájások

        Önálló fejfájások

        Dr. Ertsey Csaba PhD, Med. Habil

        A visszatérő fejfájások túlnyomó többsége az önálló fejfájások közé sorolható.

        Belgyógyászati vizsgálat

        Belgyógyászati vizsgálat

        Dr. Ujj Zsófia Ágnes

        Mi történik konkrétan a belgyógyászati vizsgálaton férfiak esetében?

        Billentyűhiba okozta aortaszűkület - tünetek és kezelés

        Az emberi szív az érrendszerrel együtt egy zárt rendszert alkot, melyben körben áramlik a vér, az áramlásért a szívizomzat pumpafunkciója a felelős. Az egyirányú áramlást elősegítő szelepeket hívjuk billentyűknek. A szívbillentyűk feladata, hogy megakadályozzák a vér visszaáramlását a tüdőartériából és aortából a kamrákba, illetve a kamrákból a pitvarokba.

        Tünetmentes érszűkület - Súlyos következményei lehetnek, ha nem kezelik

        A kor előrehaladtával az érszűkület egyre nagyobb valószínűséggel alakulhat ki, aminek akár súlyos következményei is lehetnek, ha nem foglalkoznak vele. Bár vannak a betegségnek fokozatai, az észlelt elváltozásokat már a legelején fontos kezelni. Az érszűkület stádiumairól és kezeléséről Dr. Kósa Éva, angiológus beszélt.

        Koleszterinszint-kontroll - Kinél milyen időközönként kell ellenőrizni az értékeket?

        A magas koleszterinszint köztudottan emeli a szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulásának kockázatát az érelmeszesedési folyamatok gyorsításával. A koleszterinszint rendszeres ellenőrzése ezért fontos a szövődmények lehetőség szerinti elkerüléséhez.

        Az érszűkület rizikófaktorai - Előzze meg a súlyos betegségeket

        Az érelmeszesedés gyakran évekig tünetmentes, szinte észrevehetetlen folyamat, amire sokszor már csak a súlyos problémák hívják fel a figyelmet.

        Az érszűkület figyelmeztető jelei és kiváltó okai

        A testünket behálózó érrendszer biztosítja többek között azt, hogy az oxigénben és tápanyagban gazdag vér a legapróbb sejtjeinkhez is akadálytalanul eljuthasson, továbbá, hogy onnan a salakanyag elszállítódjon és a használt vér mihamarabb felfrissülhessen. Mint oly sok mindent az emberi szervezetben, az ereket is számos veszély fenyegeti, melyek az egyes szövetek, szervek súlyos károsodásának a kockázatát hordozzák magukban. Ezen károsodások közül az egyik leggyakoribb és legveszedelmesebb forma az érszűkület.

        Az érszűkület 4 stádiuma

        Hazánk a szív- és érrendszeri betegek számában az élmezőnyhöz tartozik, és a helyzet javításához elengedhetetlen mind az orvosok felvilágosító munkája, mind a betegek valódi életmódváltása. Dr. Telegdy Margit belgyógyász szerint az elhanyagolt érszűkület fekélyhez, infarktushoz és stroke-hoz is vezethet!

        Az érszűkület diagnosztizálása és kezelése

        Az érszűkületre utaló jellegzetes tünetek (lábfájdalom, hideg végtagok, töredezett körmök és fekélyek) az esetek nagy részében felvetik a betegség gyanúját, melynek megerősítése különféle képalkotó és laboratóriumi módszerekkel történik.

        Az érszűkület diagnosztikai lehetőségei - A járáspróba

        Az érelmeszesedés (arteriosclerosis, atherosclerosis) folyamatában az ütőerek (artériák) belső falán lipidek rakódnak le plakkokat képezve. Az elmeszesedő erek megkeményednek, belső átmérőjük pedig egyre szűkül (érszűkület). Az érelmeszesedés bármely ütőeret érintheti, így például a szívkoszorúereket, a nyaki verőereket vagy a perifériás artériákat is.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.