Érszűkület téma

A szív- és érrendszeri betegségek ma már szinte népbetegségnek számítanak, ám sokan még mindig nem veszik komolyan a figyelmeztető jeleket, későn fordulnak orvoshoz és az életmódjukon sem hajlandók változtatni.

A fejfájás, szédülés, átmeneti látás- vagy beszédzavar, séta közbeni lábfájdalom, esetleg fájdalmas lábdagadás hátterében érbetegség állhat. Ha ilyen tüneteket tapasztal, mindenképpen forduljon orvoshoz!

A kor előrehaladtával az érszűkület egyre nagyobb valószínűséggel alakulhat ki, aminek akár súlyos következményei is lehetnek, ha nem foglalkoznak vele. Bár vannak a betegségnek fokozatai, az észlelt elváltozásokat már a legelején fontos kezelni. Az érszűkület stádiumairól és kezeléséről Dr. Kósa Éva, angiológus beszélt.

Érdemes komolyan venni és kezelni a magas koleszterinszintet - figyelmeztet prof. dr. Blaskó György, véralvadási szakértő, belgyógyász, klinikai farmakológus. A magas koleszterinszint ugyanis közvetve kiváltója lehet az infarktusnak, a stroke-nak és a végtagi trombózisnak.

Az érelmeszesedés gyakran évekig tünetmentes, szinte észrevehetetlen folyamat, amire sokszor már csak a súlyos problémák hívják fel a figyelmet.

Hazánk a szív- és érrendszeri betegek számában az élmezőnyhöz tartozik, és a helyzet javításához elengedhetetlen mind az orvosok felvilágosító munkája, mind a betegek valódi életmódváltása. Ha nem változtatunk, akár fekély, infarktus vagy stroke is fenyegethet!

Világszinten rohamosan nő a perifériás érbetegségben, vagyis érszűkületben szenvedők száma: az elmúlt tíz évben több mint negyedével, 200 millióról 250 millióra emelkedett a betegek aránya.

Az idegenül csengő, magyarra csak nehézkesen fordítható orvosi kifejezés egy olyan jelenséget takar, amikor is az arteria subclaviaként elnevezett, a mellkasfal, a kar, a nyaki régiók és közvetve az agy vérellátásáért felelős ér egy szakasza beszűkül vagy elzáródik, leggyakrabban érelmeszesedés következtében.

Azoknak az embereknek, akiknek genetikailag magasabb a koleszterinszintjük, fiatalon is nagyobb az esélyük a szívbetegségekre, mint a normál értékkel rendelkezőknek. Dr. Vaskó Péter, a Budai Kardioközpont szakorvosa az összefüggésekről és a kezelés lehetőségeiről beszélt.

A szívünk egy finoman megszerkesztett pumpa, amit elektromos automatika irányít. Az elektronika elemei maguk a szívizomsejtek. A nagyon pici elektromos jeleket az EKG-készülék több görbe formájában jeleníti meg.

Hazánk a szív- és érrendszeri betegek számában az élmezőnyhöz tartozik, és a helyzet javításához elengedhetetlen mind az orvosok felvilágosító munkája, mind a betegek valódi életmódváltása. Dr. Telegdy Margit belgyógyász szerint az elhanyagolt érszűkület fekélyhez, infarktushoz és stroke-hoz is vezethet!

A polymyalgia rheumatica nevű betegség főként az idősebb korosztály tagjai közt fordul elő. A nehezen diagnosztizálható, izomfájdalommal és döntően reggeli merevséggel jelentkező kórkép egyben a szív- és érrendszeri betegségek rizikófaktora is.

Számos tényező hajlamosít érelmeszesedésre, többek között a dohányzás, a nem megfelelő táplálkozás, a magas vérnyomás, a cukorbetegség, a magas vérzsírszint, a mozgásszegény életmód. A beszűkült ér akár életveszélyes állapotot is okozhat, ezért időben történő felfedezése életmentő lehet.

Magyarországon évente mintegy négyezer lábamputációra kerül sor a felnőtt lakosság körében az alsó végtag érszűkülete miatt, pedig a műtétek egy nagy része megelőzhető lenne. Az érszűkület és a cukorbetegség együttes előfordulása ráadásul sokszorosára növeli a végtagok elvesztésének kockázatát – hívta fel a figyelmet Dr. Szeberin Zoltán.

Az alsó végtagi, úgynevezett perifériás verőérbetegség, vagyis érszűkület az általános érelmeszesedés egyik formája. Jól ismertek azok a befolyásolható kockázati tényezők, amelyeknek szerepük van az alsó végtagi verőérbetegség kialakulásában.

Az eddigieknél pontosabban tudják diagnosztizálni az alsó végtagi érszűkületet a Debreceni Egyetem Klinikai Központjában. A most beszerzett korszerű készülék segítségével minden cukorbetegnél térítésmentesen végzik el a vizsgálatot.