Érszűkület: diétás tanácsok a megelőzéshez és a betegséggel küzdőknek

Irinyi-Barta Tünde
Szerző: WEBBeteg - Irinyi-Barta Tünde, okleveles táplálkozástudományi szakember

A szív- és érrendszeri megbetegedések hátterében a legtöbb esetben érelmeszesedés (atherosclerosis) áll. Ez az elváltozás mindaddig nem okoz panaszokat, amíg a beszűkült átmérőjű vérerekben szabadon áramlik a vér. Azonban egy kisebb vérrög vagy a nagymértékű érelmeszesedés is már komoly következményeket okozhat (például szélütés, szívinfarktus), ezért fontos a kialakult betegségek megfelelő kezelése, melyben szerepet kap a helyes táplálkozás is.

Érszűkület - A téma cikkei

5/1 Az érszűkület tünetei és okai
5/2 Az érszűkület 4 stádiuma
5/3 Az érszűkület diagnózisa és kezelése
5/4 Miért fontos az érszűkület szűrése?
5/5 Diétás tanácsok érszűkületes betegeknek

Az érelmeszesedés kialakulása több tényező függvénye, melyek között szerepelnek befolyásolható tényezők (például életmód, étrend, társbetegségek), és nem befolyásolható tényezők (például nem, életkor, genetika). Helyes diétával elsősorban a betegség kialakulásának megelőzése lehetséges, de jól megválasztott étrenddel elérhető, hogy ne fokozódjon az érszűkület mértéke.

A legfontosabb, hogy a kiegyensúlyozott, egészséges étrend mellett a rendszeres testmozgás is a napi rutin része legyen, és túlsúly esetén a felesleges kilóktól szabaduljon meg a beteg. A dohányzás és alkoholfogyasztás felhagyása, a stresszes állapot kerülése szintén csökkenti a kialakulás valószínűségét.

Milyen diétás szabályokat ajánlott betartani?

A táplálkozást illetően csökkenteni kell a túlzott nátrium bevitelt (túl sok sót tartalmazó ételek, és az utólagos sózás kerülése), valamint növelni egyes ásványi anyagok, a kálium, a magnézium, a cink, a mangán és a réz bevitelét.

A diéta alapja a kardioprotektív, azaz szívbarát étrend, amely zsír- és koleszterinszegény. Minden esetben az egyén tápláltsági állapotához igazodik, túlsúly vagy elhízás esetén csökkentett energiatartalmú. Az étrend szénhidráttartalma 50-60%, kerülve az egyszerű szénhidrátokat, mint a fehér liszt, kristálycukor, és az ezeket tartalmazó élelmiszereket és ételeket. A fehérje mennyisége 10-20% legyen, elsősorban jó minőségű húsokból, valamint sovány tejtermékekből fedezve. A zsírok alkossák az étrend maximum 25%-át, ezekből is legfeljebb 10% legyen a telített zsírsav, 12-14% az egyszeresen, és 6-8% a többszörösen telítetlen zsírsav-tartalom. A koleszterinbevitel korlátozására is szükség van, amely legfeljebb 200 mg legyen naponta, emellett emelni ajánlott a rostfogyasztást, annak koleszterincsökkentő tulajdonsága miatt, napi 35-45 grammra. Javasolt az antioxidánsok fogyasztása is, mint például a C-, és E-vitamin, a szelén, a cink és a karotinoidok, mert jótékony hatással vannak a szabadgyök-képződésre.

Meghatározó szerepe van a zsíroknak

Az érelmeszesedést, a plakkok kialakulását a vérben megtalálható (szérum)lipidek döntően befolyásolják, a szérumlipidek szintjét pedig a táplálékkal elfogyasztott zsírok és olajok mennyisége is szabályozza. Az egyszeresen és többszörösen telítetlen zsírsavak segítik csökkenteni a vér koleszterinszintjét, és jótékonyan hatnak a lipidek mennyiségére, ezért azokat javasolt előnyben részesíteni a telített zsírsavak helyett.

  • Telített zsírsavakban gazdag az állati eredetű zsiradék (például sertés-, liba-, kacsazsír, szalonna, tepertő, vaj) és a növényi eredetű zsiradékok közül a pálma- és kókuszzsír.
  • A telítetlen zsírsavakban gazdag növényi eredetű olajok fogyasztása ajánlott ebben a betegségben, mint például az olíva-, repce-, szója-, napraforgó-, kukorica, lenmag-, földimogyoró-, tökmag és a diófélék olaja, valamint a speciális zsírsav-összetételű, light margarinok. Jótékony, ha az étrend vegyesen tartalmazza ezeket az olajokat, és minimálisan a zsírokat.

A húsok és húskészítmények is tartalmaznak zsiradékot és koleszterint, ezért azok fogyasztásánál is figyelemmel kell lenni a zsíros húsrészek eltávolítására (például szárnyasok bőre), kerüljük a zsíros felvágottakat (például disznósajt, olaszfelvágott), a májasokat, szalámiféléket, hurkát, kolbászt, belsőségeket. Részesítsük előnyben a sovány sertéshúsrészeket (comb, karaj), baromfikat bőr nélkül, marhát (felsál, hátszín), és az omega-3 zsírsavtartalmú halakat (lazac, hering, makréla, szardínia). Felvágottak közül ajánlottak a sonkafélék, zöldséggel dúsított készítmények. A tejtermékek fogyasztásánál is figyeljük a zsírtartalmat, javasolt a joghurt, kefir, csökkentett zsírtartalmú tej, sovány túró, zsírszegény tejföl. Sajtok esetén a sótartalmat is figyeljük, nem tanácsolt például a trappista vagy a camembert fogyasztása.

A koleszterinszint szabályozása miatt tojásból az ajánlott mennyiség hetente 2 darab tojássárgája, amelyet zsírszegényen lehet elkészíteni. A tojásfehérje gyakorlatilag koleszterinmentes, ha ügyelünk a szétválasztásra.

A zöldségek és gyümölcsök minél magasabb arányban szerepeljenek az étrendben, akár nyersen, salátaként, főzve, párolva köretnek, levesként, kompótként.

Az ételek elkészítésénél is zsírszegény módot válasszunk, és törekedjünk az egészséges, kiegyensúlyozott, vegyes étrend alapjainak betartására. Saját érdekünk, hogy így tegyünk, ugyanis ezáltal megelőzhetjük az érelmeszesedés kialakulását, vagy a már fennálló állapot súlyosbodását.

Irinyi-Barta Tünde, okleveles táplálkozástudományi szakemberForrás: WEBBeteg
Szerzőnk: Irinyi-Barta Tünde, okleveles táplálkozástudományi szakember

Hozzászólások (0)

Cikkajánló

Bőrproblémája van? Bőrproblémája van?

Online mobilapplikációs szolgáltatás. Hogy működik a teledermatológia? (x)

Melyik életkorban hogyan előzhető...

Az érelmeszesedés (atherosclerosis) folyamata korán kezdődhet, és egész életünket végigkísérheti. Eleinte ugyan nincs látható vagy érezhető...

Magasvérnyomás-betegségem van?

A magasvérnyomás-betegség (hipertónia) napjainkban és a jövőben is nagy jelentőségű népegészségügyi probléma lesz. A kórkép a lakosság...

Agyi érelmeszesedés

Mi okozhat agyi érelmeszesedést? Milyen tényezők növelik a kialakulásának kockázatát? Milyen következményei lehetnek az agyi érelmeszesedésnek?

Az érelmeszesedés

Az érelmeszesedés (arteriosclerosis) az ütőerek (artériák) belső falainak zsírok lerakódása miatt történő beszűkülésével és...

Alattomos betegség súlyos...

Az érelmeszesedés, tudományos nevén arterioszklerózis az ütőerek szisztémás megbetegedése. Az artériákban lerakódó anyagok az érfalak belső...

Érelmeszesedés és mozgás

Az első számú halálok az ipari országokban az arteriosclerosis (atherosclerosis), azaz az érelmeszesedés.

Milyen vizsgálatok szükségesek...

A kor előre haladtával nő az érelmeszesedés kockázata, ezért érdemes mielőbb orvoshoz fordulni, ha érelmeszesedés, alsó végtagi-, nyaki-, agyi-...

A potenciazavar súlyos bajra...

A potenciazavar sokakat érintő probléma. A 40 éves férfiak 39 százaléka tapasztalt már merevedési zavart. A 70 év fölötti férfiak kétharmada...

Kérje ingyenes cikkértesítőnket!
Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.