Az érszűkület 4 stádiuma

Hazánk a szív- és érrendszeri betegek számában az élmezőnyhöz tartozik, és a helyzet javításához elengedhetetlen mind az orvosok felvilágosító munkája, mind a betegek valódi életmódváltása. Dr. Telegdy Margit belgyógyász szerint az elhanyagolt érszűkület fekélyhez, infarktushoz és stroke-hoz is vezethet!

Elhanyagolt érszűkület esetén súlyosak a szövődmények

Az érszűkület az alsó végtagokat friss vérrel ellátó verőerek, az artériák falának elmeszesedése miatt kialakuló szűkület. A panaszok és a szövődmények gyakran a lábakban jelentkeznek, ugyanakkor az artériák az egész testünket behálózó érrendszer részei, ezért betegségük esetén más szervek, például a szív, vagy az agy ereinek érintettségére is számítani lehet. Mindig generalizált érbetegségről van szó, csak a lánc mindig a leggyengébb pontján szakad el és kialakulnak az aktuális klinikai tünetek.

Amennyiben az alsó végtagot hanyagoljuk el, fekélyesedés kezdődhet, amelyet végső esetben amputáció követhet. Emellett kezeletlen érbetegség esetén nagy a kockázata a szívinfarktusnak, az agyi keringési zavarok miatt beállt bénulásnak, a stroke kialakulásának. Már a legenyhébb fokú betegségben szenvedőkben is 2-3-szor több infarktus és stroke fordult elő, akár végzetes kimenetellel.

Felismerése ugyanakkor nehéz, mert a szűkület egy bizonyos fokozatig nem jár panaszokkal, sok beteg a kezdeti tünetekkel sem fordul orvoshoz. A későn felismert vagy elhanyagolt érszűkület azonban igen súlyos következményekkel járhat, amelyek kezelése nehéz.

Az érszűkület négy stádiuma

Az alsóvégtagi érszűkületet súlyossága alapján a leggyakrabban használt Fountain stádiumok szerint osztják fel. A beosztás alapján az állapot lehet tünetmentes, a következő stádium a fájdalom nélkül megtett 200 méteres járástávolság, a harmadik stádiumban a betegnek már nemcsak járáskor, de nyugalomban is van fájdalma, majd a negyedik stádiumban a beteg láb már üszkösödik.

1. Tünetmentes érszűkület

Eleinte még nincs panasz, ilyenkor legfeljebb műszeres vizsgálatokkal lehet az erek meszesedést kimutatni, de az úgynevezett Doppler-vizsgálat még sokszor negatív. A Doppler-ultrahangos vizsgálattal megmérik a lábakon és a felkaron az artériákban is a vérnyomást. Ez az úgynevezett boka-kar index, amelynek hányadosa egészséges embernél 1-es, ám ha 1-nél alacsonyabb, vagyis a lábakon mért nyomás alacsonyabb, mint a karokon, akkor érszűkületről beszélünk. Minél alacsonyabb a hányados, annál súlyosabb az érszűkület.

A negatív Doppler-eredmény megnyugtató, mégis a rizikótényezők fennállása esetén már ilyenkor el kell kezdeni a hajlamosító tényezők kiiktatását, nehogy pár év múlva kialakuljon a betegség. Az érszűkülettel egyértelműen összefüggő és befolyásolható tényezők a dohányzás, a cukorbetegség, a magas koleszterinszint, a magasvérnyomás betegség. Ezen tényezők szigorú kontrollja nélkül az érszűkület elkerülése és sikeres kezelése hosszú távon érdemben nem lehetséges.

2. Járáskor jelentkező fájdalom

Járáskor a vádliban, egy adott járástávolság megtétele után fájdalom lép fel, ami a beteget megállásra kényszeríti. Rövid pihenés után a fájdalom szűnik, és a járás folytatható. Természetesen az adott „járástávolság” után újabb fájdalom jelentkezik. Ez a stádium az „intermittáló sántítás”.

Az érszűkület súlyosságát jelzi, hogy milyen távolság megtétele után jelentkezik a fájdalom, ezért a járáspróba az érszűkület kivizsgálásának is fontos módszere. A Fountain-beosztás szerint a 200 méter fontos választóvonal, jelentős korlátozottság esetén már mérlegelendő a műtét.

3. Nyugalomban is jelentkező lábfájás

A harmadik fokozatban a járás már rövid távok megtételekor is fájdalommal jár és már nyugalomban is fennmarad. A fájdalomra jellemző, hogy főleg fekvő helyzetben, éjszaka jelentkezik, ami a lábak lelógatására, vagy felkelés során enyhül. Ennek oka, hogy vízszintes helyzetében kevesebb vér áramlik a szövetekhez. A rendkívül rossz vérellátás miatt a láb hideg és zsibbadt lehet, a bőr szárazzá válhat, lassulhat a körmök és szőrzet növekedése, a lábak elfehéredhetnek, elkékülhetnek.

A harmadik és negyedik stádiumban az érműtét, katéteres értágítás a javasolt kezelés. Az elzáródás elhelyezkedése vagy a beteg állapota miatt a beavatkozás nem mindig lehetséges, erről kivizsgálást követően érsebész tud dönteni. A kezelés meghatározásához először érfestés (angiográfia) elvégzése szükséges.

4. Szövetelhalással járó érszűkület

Az utolsó stádium már nagyon súlyos állapot, amikor lábszárfekély, szövetelhalás (gangréna), üszkösödés alakul ki. A cukorbetegeknél és a súlyos dohányosoknál létezik olyan helyzet, amikor azonnal orvoshoz kell fordulniuk. Ha a végtagot ért bármely sérülés, ütés, pedikűrözés következtében kialakult seb néhány napon belül nem gyógyul, feltétlenül fel kell keresni a szakembert, mert a rossz gyógyulási hajlam az ő esetükben lehet a rossz vérellátás következménye, ilyen esetben a későn megkezdett kezelés gyakran vezet amputációhoz.

Életmódváltás és orvosi kontroll

Az életmód-terápia, és a rizikófaktorok szigorú kezelése a jelenleg rendelkezésre álló gyógyszerekkel együtt nagyfokú javulást eredményezhet akár egy közepesen súlyos érszűkületnél is. Azonban az orvosi, gyógyszeres terápia önmagában nem elég. Tehát nem fog gyógyulni a beteg, ha dohányzik, ha nincs be állítva a cukra, a koleszterinje, a vérnyomása, az étrendje, ha nem mozog.

Érelmeszesedés esetén a séta és más könnyű testmozgás elengedhetetlen része kell, hogy legyen a napi programnak, de komolyabb sporttevékenység előtt feltétlenül orvosi jóváhagyás szükséges, hiszen érszűkület esetében nagy valószínűséggel a szív is érintett lehet. A hirtelen kezdett testedzés veszélyes lehet.

Lásd még Az érszűkület és az egyes rizikótényezők kapcsolatáról:

• Cukorbetegek érszűkülete
• Dohányzás és érelmeszesedés
• Magas vérnyomás és érbetegség
• Magas koleszterinszint és érszűkület
• Érelmeszesedés és mozgás

(Oxygen Medical - Dr. Telegdy Margit, belgyógyász)