Az érszűkület kezelése

Korai felismerés esetén az érszűkület még életmódváltással, fizioterápiás módszerekkel és gyógyszeres terápiával kezelhető, a súlyosabb szövődmények kialakulása megelőzhető. Előrehaladott esetben rendszerint különböző érsebészeti műtétek szükségesek az érelzáródások megakadályozásához.

Milyen kivizsgálásra van szükség a kezelés előtt?

Az érszűkületre utaló jellegzetes tünetek (lábfájdalom, hideg végtagok, töredezett körmök és fekélyek) az esetek nagy részében felvetik a betegség gyanúját. Mivel az érrendszer károsodása viszonylag hosszabb ideig tünetmentes, főként a rizikócsoportba tartozóknál lehet szükség tünetek nélkül is a rendszeres szűrővizsgálatra, mely még idejekorán képes detektálni a kialakulóban lévő problémát.

Az érszűkület stádiumának megállapítása és az áramlási viszonyok minél pontosabb kivizsgálása alapvető fontosságú a szükséges kezelés megválasztása szempontjából. Ennek meghatározása járáspróbával, különféle képalkotó diagnoszikai és laboratóriumi módszerekkel történik. Az erek Doppler-ultrahanggal történő átvizsgálása nagy bizonyossággal megállapíthatóvá teszi, hogy adott erek milyen mértékben átjárhatók, és milyenek benne az áramlási viszonyok. Elsősorban előrehaladott esetekben lehet szükség az érfestésre (angiográfia).

Az érszűkület kezelési lehetőségei

Kezelés kismértékű érszűkület esetén

Az időben történő felismeréssel és a betegség progresszióját elősegítő tényezők módosításával egyes adatok szerint akár még 10-15 év is nyerhető, mielőtt az erek károsodásai sebészeti beavatkozást tennének szükségessé.

A terápia alapvető eleme az életmódváltás. Az erek integritásának hosszú távú megőrzésében, illetve a már kialakult érelmeszesedés romlási folyamatának lassításában a legfontosabb életmódtényezők:

• a dohányzás elhagyása,
• az egészséges étrend (csökkentett zsírbevitel, sóbevitel),
• a napi szintű testedzés (akár napi 30 perc séta is sokat számít).

A sebészeti beavatkozást még nem igénylő esetekben többfajta fizioterápiás módszer áll rendelkezésre.

• Ilyen a mofetta-fürdő (száraz-fürdő), ahol a széndioxid értágító hatását használják ki. Ez a speciális kezelési módszer csupán néhány gyógyászati központban érhető el.
• Sok helyen alkalmaznak mágneses terápiát, melynek révén a mikrokeringés javulása érhető el.

Fontos az esetleges alapbetegségek, elsősorban a diabétesz megfelelő kezelése, nem megfelelő kontrollált cukorbetegség esetén gyorsabb az érelmeszesedés folyamata. Magasvérnyomás esetén vérnyomáscsökkentők, életmódváltással nem rendezhető magas koleszterinszint esetén a koleszterincsökkentő gyógyszerek (sztatinok) szedése hozzájárul az érszűkület kezeléséhez.

A szövődmények - mint a trombózis, a szívinfarktus vagy a stroke - megelőzése érdekében vérlemezkegátló gyógyszerek szedése is javasolható.

Kezelés előrehaladott esetekben

Következő lépcsőfokként a különféle keringésjavító, értágító hatású gyógyszer (cilostazol, pentoxifylline) alkalmazása következik, melyek a panaszokat is javíthatják, a járáskor jelentkező fájdalmat csökkentik. Ezeket a háziorvos, illetve a kivizsgálást végző egyéb szakorvosok javasolhatják.Alkalmazásuk mellett is rendszeres szakorvosi felülvizsgálat szükséges a folyamat progressziójának megítéléséhez.

Előrehaladott esetekben érsebészeti beavatkozás válik szükségessé. Többféle műtéttípus áll rendelkezésre, a megfelelő módszer megválasztása érsebész feladata, a beteg állapota és az érintett érszakasz alapján, érfestéses kivizsgálást követően. A leggyakrabban szóba kerülő eljárások:

• Ballonos-katéteres értágítás (angioplasztika), melynek során egy katéteres úton bevezetett ballon felfújásával és leeresztésével tágítják ki a beszűkült érszakaszt.
• A sérült érszakaszra ún. stent beültetése, amikor katéteren keresztül egy vékony hálót vezetnek be a szűkült szakaszba, ami tartósan biztosítja az ér átjárhatóságát.
• Igen előrehaladott esetben az érintett szakasz sebészeti jellegű kitisztítása, esetleg a károsodott ér eltávolítása és máshonnan származó érrel vagy műérrel történő pótlása (bypass).

Az eljárások lényegüket tekintve megegyeznek az alsó végtagok, a szívkoszorúér vagy más érszakaszok szűkülete esetén.

Előrehaladott esetben is fontos az alsó végtagok rendszeres mozgatása, ez legtöbbször speciális mozgásrehabilitáció formájában, személyre szabottan, szakember felügyeletével történik.

A kezeletlen érszűkület szövődményei

Az elhanyagolt, kezeletlen érszűkületek igen súlyos, akár halálos elváltozásokhoz is vezethetnek – elég csupán a szívkoszorúerek vagy a nyaki verőerek szűkülete okozta következményekre gondolni. A szívinfarktus és az agyi keringészavarok csupán csak a jéghegy csúcsát jelentő elváltozások. Az alsó végtagi artériák olyan súlyos keringési elégtelenségeket okozhatnak az ellátott területeken (mélybe terjedő fekélyek, melyek fertőzési kapuként is szolgálnak), amelyek lábszárfekélyt okozhatnak. Ez az állapot már speciális sebkezelési eljárásokat, fájdalomcsillapítást, a fertőzések ellen antibiotikus kezelést, végül akár teljes vagy részleges végtagamputációt tesz szükségessé.

Érrendszerünk védelme érdekében érdemes tehát a fentebb említett, kiküszöbölhető rizikófaktorokat életünkből minél hamarabb kiiktatni, illetve (főként a magas kockázati csoportba tartozóknak) a szűrővizsgálatokon rendszeresen részt venni. Ebben a háziorvosok, belgyógyász szakorvosok nagyon szívesen állnak minden érintett rendelkezésére.

Forrás: WEBBeteg
Szerzőnk: Dr. Lesznyák Judit