Pszichés betegségek cikkek

A stressz különböző ingerek hatására az emberi szervezetben bekövetkező válaszreakció. A stressz betegséget napjaink népbetegségének tartják, azonban már évezredekkel ezelőtt is ismert volt. Ilyen válaszreakciók alakultak ki őseink mindennapjaiban az élelem megszerzése kapcsán előforduló veszélyhelyzetek esetén.

A lisztérzékenység (cöliákia) a leggyakrabban előforduló felszívódási zavar. Kezelése szigorú és élethosszig tartó diéta, mely anyagilag és érzelmileg is jelentősen megterheli a beteget és családját.

A 2000-es évek környékéig a bipoláris zavar diagnózist döntően felnőtt pszichiátriai esetekben alkalmazták, így gyerek- és serdülőkorúak esetén viszonylag újonnan vizsgált problémáról van szó. Komoly differenciáldiagnosztikai kérdések merülnek fel körülötte, amikre a gyermek- és serdülőkor gyors változásokat hozó, sérülékeny éveiben szinte lehetetlen biztos választ adni. A legfontosabb, hogy hol kezdődik az egészségesen élénk gyerek és a terápiát igénylő, kóros állapot közötti határ.

Azt eddig is tudtuk, hogy az agresszív felnőttek viselkedése többnyire a gyermekkorukra vezethető vissza. (Ezért is hivatkoznak oly sokan a bíróságon arra, hogy nehéz gyermekkoruk volt.) Ennél pontosabb vizsgálatról olvastunk a Medicalxpressben.

Egy, a YouTube-ra feltöltött meglepően népszerű 6 perces videó a zeneterápiára az Alzheimer-kórban (AD) és demenciában szenvedő betegek tüneteit enyhítő lehetséges módszerként hívja fel a figyelmet.

A bipoláris zavart a köznyelv mániás depressziónak nevezi, és rengeteg tévhit, félreértés kapcsolódik hozzá. Egyesek bűnözőkkel azonosítják a betegséget, mások az őrület szinonimájának tartják, ám ezek általános tévhitek.

A gyomor-bél traktus a szervezet részeként kapcsolatban van a központi idegrendszerrel, és a bélflóra változásai olyan neurológiai rendellenességekkel is kapcsolatba hozhatók, mint a stressz, autizmus, depresszió, Parkinson-kór vagy Alzheimer-kór.

Amennyiben a halláscsökkenés a kor előrehaladtával fokozatosan alakul ki, akkor nem tulajdonítunk akkora jelentőséget neki, sokszor nem is tűnik fel a probléma, de amikor a családtagjaink jelzik, hogy egyre hangosabban beszélünk, félreértünk szavakat, és ezért kellemetlenül érezzük magunkat, akkor döbbenünk rá a valóságra.

A lelki egészséggel kapcsolatos kérdések kezelése gyakran nem egyszerű feladat. Ennek hátterében több tényező állhat: egyrészt vannak olyan betegségek, melyeknek velejárója a betegségbelátás hiánya, másrészt a betegek vagy családtagjaik illetlennek vagy akár sértőnek találhatják, ha a lelki egészséggel kapcsolatos témák szóba kerülnek.

Mindenki fél? Mindenki! Hogyne félne, hiszen önmagát kell megszúrnia, lehet, hogy napjában többször, vércukrot kell mérnie, nem mindegy az étkezés időpontja, gyakorisága, mennyisége, a kezelés velejárója lehet a kórosan alacsony vércukor, a hipoglikémia, mely rosszullétet okozhat. Hát ez elég komoly változás mindenki életében és a változástól mindig félünk.