Pszichés betegségek cikkek

A stressz különböző ingerek hatására az emberi szervezetben bekövetkező válaszreakció. A stressz betegséget napjaink népbetegségének tartják, azonban már évezredekkel ezelőtt is ismert volt. Ilyen válaszreakciók alakultak ki őseink mindennapjaiban az élelem megszerzése kapcsán előforduló veszélyhelyzetek esetén.

Gyakori jelenség, hogy a meddőséget és a gyermek utáni vágyakozást elsősorban a nőkhöz kötjük, pedig a várva várt baba érkezéséért éppen olyan arányban lehet felelős a férfi, mint a nő.

A felnőttek többnyire azt a mintát követik, amit gyermekként szüleiktől láttak, amivel erősítették önbecsülésüket, testi, lelki fejlődésüket, vagy épp amivel romba döntötték önértékelésüket, a reményt arra, hogy önállóan is értékesnek érezhessék magukat. A szülők folyamatosan azon igyekeznek, hogy a nekik megfelelő, kedvező helyüket megtalálják az élet számos területén.

A függőségeknek erre a típusára az utóbbi évtizedben terelődött nagyobb figyelem. Jellemzője nem annyira a másik iránti túláradó szeretet, szerelem, sokkal inkább a minden mértéken és ésszerű határon túli ragaszkodás.

A részeg állapot társadalmi megítélése egységesen elutasító, ám néha nem is gondolnánk, hogy az ittasan dühöngő, vagy még nagyobb mértékben alkoholos befolyásoltság alatt álló személy esetleg önhibáján kívül, akár egy korty miatt került súlyos állapotba.

Ez az érdekes, nehezen felismerhető betegség a nagy mesehősről, Münchausen báróról kapta a nevét, aki olyan élethűen tudott bármiről mesét szőni, hazudni, hogy mindenkit megtévesztett maga körül.

Vetélés után elég nagy feladat lehet önmagában a vetélés tényével megbirkózni, de néha ezt a folyamatot megnehezítheti, hogy átmeneti ideig kisebb-nagyobb terhességre utaló jelek, tünetek még jelentkezhetnek. Néha kifejezetten megzavarhatják a pácienst is, ezért jó tudni, hogy a panaszok néhány hét alatt csökkenni szoktak.

Minden nő életében nagyon nehéz időszak a vetélés utáni néhány hét, néhány hónap. Visszarázódni a mindennapi életbe, miközben igyekszik mindenki feldolgozni a történteket, nagy feladat lehet, mivel egy ilyen eseményre nem sokan vannak felkészülve.

A konverziós vagy újabb keletű megnevezéssel élve disszociatív zavarok már az ókor óta ismert betegségek, korábban hisztéria néven foglalták össze őket. Jellemzően fiatalfelnőttkorban indulnak, és a nők körében gyakoribbak. A konverzió az érzelmi feszültség átváltását jelenti testi tünetekre.

Az alvászavar terápiában korábban a régi klasszikus altatókat, a barbiturátvegyületeket mára már szerencsére teljesen kiszorították a korszerűbb benzodiazepinek (BDZ).

Hallucinációnak azt a jelenséget nevezzük, amikor valaki olyan dolgot észlel, ami valójában nincs, vagy nem történik meg. Ilyen például, amikor az illető nem létező bogarakat vagy egyéb dolgokat lát, esetleg jelen nem lévő emberek párbeszédét hallgatja.