A szociális szorongás tünetei és megküzdési tippek

Dr. Szabó Zsuzsanna
szerző: Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos, pszichoterapeuta - WEBBeteg
frissítve:

A szociális szorongásos zavar, más néven szociális fóbia, a társadalmi helyzetektől való hosszan tartó és elsöprő félelem.

Ez a sajnos egyáltalán nem ritka probléma általában tizenéves korban kezdődik, nagyon nyomasztóvá válhat, és az életminőségre igen negatívan hathat. Bár egyesek számára az idő előrehaladtával könnyebb lesz megbirkózni a szociális helyzetek jelentette szorongással, sok embernél jellemzően mégsem múlik el magától, kezelés nélkül.

Fontos, hogy segítséget kérjen, ha a szociális szorongás tüneteit ismerné fel magán, ugyanis rendelkezésre állnak olyan terápiák, amelyek hatékony kezelést nyújtva segíthetnek. Az alábbi cikkben a szociális szorongásról, a tünetekről, és a lehetséges kezelésről, önsegítő tippekről olvashat.

Mi az a szociális szorongás?

A szociális szorongásos zavar, amelyet néha szociális fóbiának is neveznek, a szorongásos zavar egyik fajtája. Az érintettek különféle társadalmi környezetben, szituációkban rendkívüli félelmet tapasztalnak. Az ilyen rendellenességben szenvedőknek nehézséget okoz az emberekkel való beszélgetés, az új emberek megismerése és a társadalmi összejöveteleken való részvétel. Félnek attól, hogy mások megítélhetik vagy vizsgálgatják őket. Lehet, hogy megértik, hogy félelmeik irracionálisak vagy ésszerűtlenek, de tehetetlennek érzik magukat ahhoz, hogy legyőzzék azokat.

A szociális szorongás különbözik a félénkségtől. A félénkség általában rövid távú és nem zavarja meg tartósan az ember életét. A szociális szorongás tartós és legyengítő. Befolyásolhatja a következő képességeket:

  • munkavégzés
  • iskolába járás
  • szoros kapcsolatok kialakítása a családtagokon kívüli emberekkel.

A szociális szorongásos zavar tünetei

A szociális szorongással élők fizikai és pszichés tüneteket egyaránt tapasztalhatnak. Ezeket a tüneteket jellemzően a szociális interakciók váltják ki.

A szociális interakció a következő fizikai tüneteket okozhatja:

  • elpirulás
  • hányinger
  • túlzott izzadás
  • remegés
  • beszédbeli nehézség, akár dadogás vagy elnémulás
  • szédülés
  • heves szívdobogás

A pszichés tünetek a következők lehetnek:

Az érintett személy:

  • intenzíven aggódik a társadalmi helyzetek miatt, akár olyan mindennapi tevékenységek miatt is, mint például az idegenekkel való találkozás, beszélgetések indítása, telefonálás, munka vagy vásárlás
  • elkerüli, vagy sokat aggódik olyan társadalmi tevékenységek miatt, mint például a csoportos beszélgetések, a társasággal való étkezés és a bulik
  • napokkal vagy hetekkel egy esemény előtt már aggódni kezd
  • kerüli a társasági helyzeteket, vagy próbál a háttérbe olvadni, ha jelen kell lennie
  • aggódik amiatt, hogy megszégyeníti magát egy társadalmi helyzetben: például amiatt aggódik, hogy olyasmit tesz, amit kínosnak tart, például elpirul, izzadni kezd
  • komolyan tart attól, hogy mások észreveszik, hogy stresszes vagy ideges, és emiatt elítélik, például nehezére esik megtenni dolgokat, amikor mások nézik – úgy érezheti, hogy folyamatosan figyelik és minősítik miatta
  • alkoholra (vagy egyéb tudatmódosító szerekre) van szüksége egy társadalmi helyzettel való szembenézéshez
  • szorongás miatt hiányzik az iskolából vagy a munkahelyéről
  • fél a kritikától, kerüli a szemkontaktust, vagy alacsony az önbecsülése
  • gyakran olyan tünetei vannak, amikor elsöprő félelmet és szorongást érez, mint az izzadással, remegéssel vagy heves szívveréssel (palpitáció) járó pánikszerű rosszullétek.

Sok szociális szorongásban szenvedő embernek más mentális egészségügyi problémái is vannak, mint például a depresszió, a generalizált szorongásos zavar vagy a pánikbetegség.

Normális, ha néha szorongunk. Ha azonban önnek szociális fóbiája van, állandóan félhet attól, hogy mások megítélhetik vagy megalázhatják a társas helyzetekben.

Szintén fontos viselkedéses tünet ezért, hogy az érintett személy elkerülheti a legtöbb szociális helyzetet, ilyenek a:

  • kérdezés idegen helyzetben
  • állásinterjú
  • bevásárlás
  • nyilvános mellékhelyiségek használata
  • telefonon beszélgetés
  • nyilvános étkezés.

A szociális szorongás tünetei nem jelentkeznek feltétlenül minden helyzetben. Egyeseknek korlátozott vagy szelektív szorongása is lehet. Például a tünetek csak akkor jelentkezhetnek, ha emberek előtt eszik vagy idegenekkel beszél. Szélsőséges esetben azonban a tünetek minden szociális környezetben jelentkezhetnek.

Mi okozza a szociális szorongásos zavart?

A szociális fóbia pontos oka nem ismert. A jelenlegi kutatások azonban alátámasztják azt az elképzelést, hogy ezt a zavart a környezeti tényezők és a genetika kombinációja okozza. A negatív tapasztalatok is hozzájárulhatnak ehhez a rendellenességhez, mint például a:

  • zaklatás
  • családi konfliktus
  • szexuális visszaélés
  • lelki terror.

Biológiai rendellenességek – mint például a szerotoninegyensúly-hiány – is hozzájárulhatnak ehhez az állapothoz. A szerotonin egy olyan vegyi anyag az agyban, amely segít a hangulat szabályozásában. A túlműködő amygdala (az agy olyan szerkezete, amely szabályozza a félelemreakciót és a szorongással kapcsolatos érzéseit vagy gondolatait) szintén okozhatja ezeket a rendellenességeket.

A szorongásos zavarok a családokban halmozottan is előfordulhatnak. A kutatók azonban nem biztosak abban, hogy ezek valóban genetikai tényezőkhöz kapcsolódnak-e. Például egy gyermekben szorongásos zavar alakulhat ki akkor is, ha eltanulja egyik szülőjének viselkedését, akinek szorongásos zavara van. A gyerekekben szorongásos zavarok alakulhatnak ki továbbá akár akkor is, ha kontrolláló vagy túlzottan védelmező környezetben nevelkednek.

A szociális szorongásos zavar diagnosztizálása

A szociális fóbiát kezelőorvosa (általában háziorvos, pszichiáter, pszichoterapeuta, klinikai szakpszichológus) diagnosztizálja a tüneteinek leírása alapján vagy bizonyos viselkedési minták vizsgálata után. A vizsgálat során arra kérhetik önt, hogy magyarázza el a tüneteit. Arra is megkérik, hogy beszéljen azokról a helyzetekről, amelyek a tüneteit okozzák.

A szociális szorongásos zavar kritériumai a következők:

  • a társadalmi helyzetektől való állandó félelem, a megaláztatástól vagy a megszégyenüléstől való félelem miatt
  • szorongás vagy pánik érzése társas interakció előtt
  • annak felismerése, hogy félelmei ésszerűtlenek
  • szorongás, amely megzavarja a mindennapi életet.

Mikor kell segítséget kérni szociális szorongás esetén?

Jó ötlet lehet felkeresni legalább a háziorvosát, ha úgy gondolja, hogy szociális szorongásai vannak, különösen, ha ez erősen befolyásolja az életminőségét. Mivel ez egy relatíve gyakori probléma, vannak olyan kezelések, amelyek segíthetnek. Bár a segítségkérés nehéz lehet, de a háziorvos tisztában van vele, hogy sokan szociális szorongással küzdenek, és megpróbálja majd megnyugtatni. Kikérdezi az érzéseiről, viselkedéséről és tüneteiről, hogy megtudja, milyen szorongások jelentkeznek a társadalmi helyzetekben. Egyes háziorvosok szükség szerint maguk is vállalják enyhébb esetekben a gyógyszeres kezelést, vagy ha komolyabbnak ítélik a problémát, akkor mentálhigiénés szakemberhez (pszichiáterhez, klinikai szakpszichológushoz) küldik, hogy teljes körű felmérést végezzen, és beszéljen a lehetséges további kezelésekről.

Ön ezenkívül akár első körben felkeresheti a területileg illetékes mentálhigiénés gondozót vagy pszichiátriai járóbeteg-szakellátást is, Magyarországon ez nem beutalóköteles, elég időpontot kérnie. Vagy felkereshet klinikai szakpszichológust, pszichoterapeutát is.

A szociális szorongásos zavar kezelése

A szociális szorongásos zavar kezelésére többféle terápia áll rendelkezésre. A kezelés eredménye személyenként eltérő. Vannak, akiknek csak egyfajta kezelésre van szükségük. Másoknak azonban többre is szükség lehet. Az Ön egészségügyi szolgáltatója beutalhatja Önt egy mentális egészségügyi szolgáltatóhoz kezelésre. Néha az alapellátás szolgáltatói gyógyszert javasolhatnak a tünetek kezelésére. A szociális szorongásos zavar kezelési lehetőségei a következők:

Kognitív viselkedésterápia (CBT)

Ez a terápia segít azonosítani a negatív gondolkodási mintákat és viselkedéseket, és megváltoztatni azokat, illetve segít megtanulni, hogyan lehet kontrollálni a szorongást relaxáción és légzésen keresztül, és hogyan helyettesítheti a negatív gondolatokat pozitívakkal.

A kognitív viselkedésterápia emellett segít megtanulni szembeszállni a haszontalan gondolatokkal és hiedelmekkel, megtanulhatjuk irányítani a figyelmünket, és megváltoztatni megszokásainkat.

Akár egyéni, akár csoportterápiás formában is alkalmazható eme probléma esetén. Enyhébb esetben irányított önsegítés formájában is szóba jöhet a kognitív viselkedésterápia, amely ez esetben magában foglalja a CBT-alapú munkafüzet vagy online tanfolyam elvégzését egy terapeuta rendszeres támogatásával.

A CBT-t általában a legjobb kezelésnek tekintik, de más kezelések is segíthetnek, ha ez a pszichoterápiás forma önnél nem működik, vagy nem akarja kipróbálni.

Bővebben Mi az a kognitív viselkedésterápia és miben segíthet?

Gyógyszerek

Orvosa felírhat olyan gyógyszereket, amelyek a szorongást és a depressziót kezelik, ha állapota nem javul a terápia és az életmódbeli változtatások hatására. Ezek rendszerint antidepresszáns gyógyszerek, általában a szelektív szerotoninújrafelvétel-gátlónak (SSRI) nevezett gyógyszertípust írják fel, például az eszcitalopram vagy a szertralin hatóanyagok egyikét. Ezeket általában nem alkalmazzák 15 év alattiak kezelésére.

Ezek a gyógyszerek önmagukban nem gyógyítják a szociális szorongásos zavart – ezért javasolt pszichoterápiával kombinálni a gyógyszeres kezelést –, azonban jelentősen javíthatják a tüneteit, és segíthetik a mindennapi életben való működést. Akár három hónapig is eltarthat, amíg a gyógyszeres kezelés javítja a tüneteit.

Beszéljen egészségügyi szolgáltatójával az előnyökről és kockázatokról, hogy eldöntse, melyik kezelés a megfelelő az Ön számára.

Számos, szociális szorongásos zavartól szenvedő egyénnél fordulhat elő, hogy a jelentős javuláshoz érdemes a kezelések kombinációját kipróbálniuk.

Támogató csoportok

Számos jótékonysági szervezet, támogató csoport és online fórum létezik szociális szorongásos és egyéb szorongásos zavarokkal küzdő emberek számára.

Csoportterápia

Ez a terápia segít elsajátítani a szociális készségeket és technikákat, hogy kapcsolatba léphessen az emberekkel szociális környezetben. Ha olyan csoportos terápiában vesz részt, akiknek ugyanazok a félelmei vannak, akkor kevésbé érzi magát egyedül a problémájával. Bár elsőre nagy lépésnek tűnhet a csoportterápia, de valójában szakember által kontrollált pszichoterápiás körülmények között ez a forma lehetőséget ad új készségeinek gyakorlására is, például szerepjátékokon keresztül.

Életmódváltás mint kiegészítő kezelés

A koffein elkerülése

Az olyan ételek, mint a kávé, a csokoládé és egyéb koffeintartalmú italok stimulánsok, és fokozhatják a szorongást, ezért érdemes kerülni őket.

Sok alvás

Éjszakánként legalább nyolc óra alvás ajánlott. Az alváshiány fokozhatja a szorongást és tovább ronthatja a szociális fóbia tüneteit.

A szociális szorongásos zavar kilátásai

Kutatások szerint a szociális szorongásos emberek körülbelül 36 százaléka nem beszél egészségügyi szakemberrel, amíg legalább 10 éve nem tapasztalja a tüneteket. Sok problémás személy így végképp elzárkózhat, és segítség nélkül maradhat.

A szociális fóbiában szenvedők drogokra és alkoholra támaszkodhatnak, hogy megbirkózzanak a szociális interakciók által kiváltott szorongással. Ha az alapbetegegséget nem kezelik, a szociális fóbia más magas kockázatú viselkedésekhez vezethet, beleértve:

  • alkohollal és kábítószerrel való visszaélés, addikciók
  • magányosság
  • öngyilkossági gondolatok, szuicid intenciók.

Ezek is érdekelhetik

A szociális szorongás kilátásai jók a kezeléssel. A terápia, az életmódbeli változtatások és a gyógyszeres kezelés sok embernek segíthet megbirkózni szorongásaival, és segíthet társadalmi helyzetekben való működésében.

A szociális fóbiának nem kell irányítania az életét. Bár hetekig vagy hónapokig tarthat, a pszichoterápia és/vagy a gyógyszeres kezelés segíthet abban, hogy nyugodtabb és magabiztosabb legyen a társas helyzetekben.

Végezetül néhány önsegítő tipp, amik segítségével kordában tarthatja félelmeit, vagy megpróbálhatja legyőzni a szociális szorongást

Az önsegítés segíthet csökkenteni a szociális szorongást, és hasznos első lépés lehet, mielőtt más kezeléseket próbálna ki. Természetesen ezek nem helyettesítik a szakszerű egészségügyi, pszichológiai ellátást.

Ahhoz, hogy megtörjük a szociális szorongás ördögi körét, meg kell változtatnunk a hozzáállásunkat és gondolkodásunkat. Először is megtudhatjuk, hogy a szorongás miként hat ránk, megtanulhatjuk pontosan felismerni azokat a kiváltó tényezőket, amelyek miatt idegesnek vagy kontrollálhatatlannak érezzük magunkat bizonyos szociális helyzetekben.

Ha meg tudjuk változtatni azt, ahogyan egy helyzetről gondolkodunk, akkor nem fogunk aggódni. Megtanulhatunk szembeszállni a szorongást kiváltó gondolatokkal. Fontos megjegyezni, hogy a gondolatok nem tényállítások. Ne higgyen el mindent, amit gondol!

A következő tippek segíthetnek:

  • Próbálja meg jobban megérteni a szorongását – gondolja végig vagy írja le, mi jár a fejében, és hogyan viselkedik bizonyos társadalmi helyzetekben. Ehhez segítség lehet, ha naplót vezet.
  • Próbáljon ki néhány relaxációs technikát, például légzőgyakorlatokat a stressz kezelésére, és gyakorolja ezeket rendszeresen.
  • A mindfulness és a jelentudatosság kifejezetten hatásosan át tud segíteni egy-egy nehezebbnek megélt társas helyzeten. Ilyen technikák például a tudatos légzés gyakorlása, vagy a mindennapi tevékenységek során gyakorolt éberség.
  • Bontsa fel a kihívást jelentő helyzeteket kisebb részekre, és dolgozzon azon, hogy találjon olyan apróságokat, amelyek azt támogatják, hogy mindegyik rész esetén jobban érezze magát.
  • Próbáljon arra koncentrálni, amit az emberek mondanak, ne próbáljon „gondolatolvasni”, ne csak a legrosszabbat feltételezze.
  • Olvasson többet a szorongásról, félelemről és pánikról, valamint ezek kezeléséről.
  • Figyeljük meg a pillanatot, amikor úgy érezzük, „el kell menekülnünk egy szituációból”. Ha ismét jelentkezik hasonló, akkor a távozás helyett alkalmazzunk inkább „biztonsági magatartást”, hogy segítsen megbirkózni a helyzettel és megnyugodni. Ilyen lehet például, ha babrálni kezd valamivel, vagy üljön a sarokba, hajával fedje el arcát, ne beszéljen stb. Esetleg legyen egy „menekülési terve” (pl. ajtón vagy a folyosón, keressen ürügyet a korai távozásra). Mindez növeli az önfókuszálást.
  • Csatlakozzon önsegítő csoportokhoz.
  • Amennyiben felírásra került, szedje a gyógyszerét az utasításoknak megfelelően.

A szociális szorongás a gyermekeket is érintheti

A gyermek szociális szorongásának jelei a következők:

  • a szokásosnál gyakrabban sír, vagy ideges
  • haragos, sokat mérgelődik
  • kerüli a más gyerekekkel és felnőttekkel való interakciót
  • fél iskolába menni, vagy fél részt venni az osztálytermi tevékenységekben, iskolai előadásokon és társadalmi eseményeken
  • nem kér segítséget az iskolában
  • túlságosan függ szüleitől vagy gondviselőitől.

Beszéljen házi gyermekorvosával, ha aggódik gyermeke miatt. A gyermekek szociális szorongásának kezelése hasonló a tinédzserek és a felnőttek kezeléséhez, bár általában nem használnak gyógyszereket. A terápiát gyermeke életkorához igazítják, és gyakran az Ön segítségét is igénybe veszi, ehhez tájékoztatókat és önsegítő anyagokat kaphat, amelyeket az ülések között gyakorolhat gyermekével.

Tovább Sématerápia - egy új, hatékony pszichoterápiás megközelítés

Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos, pszichoterapeuta szakorvosForrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos, pszichoterapeuta szakorvos

Felhasznált irodalom:

Cikkajánló

Cikkértesítő
Értesítés a témában születő új cikkekről.