Azonosították az autizmus lehetséges környezeti kiváltó okát
megjelent:
Egy nagyszabású, több mint 2,18 millió kanadai gyermek adatait elemző kutatás új fényt vetett az autizmus lehetséges környezeti tényezőire.
A JAMA Network Open folyóiratban megjelent tanulmány szerint az autizmus gyakrabban fordul elő azoknál a gyermekeknél, akiknek édesanyja a terhesség idején megnövekedett légszennyezettségnek, különösen szulfát- (SO₄²⁻) és ammóniumrészecskéknek (NH₄⁺) volt kitéve. A kutatás szerint a születés utáni első hónapokban tapasztalt ózonexpozíció is szerepet játszhat a kockázat növekedésében.
Bár a növekedés mértéke viszonylag csekély — az autizmus diagnózisának esélye átlagosan 12–15%-kal magasabb az érintett csoportokban —, a megfigyelt összefüggés így is sokkal erősebb bizonyítékot jelent, mint amit korábban például a vakcinákkal vagy fájdalomcsillapítókkal kapcsolatban valaha is találtak. A kutatás ezzel hitelesen árnyalja az autizmus körüli vitákat, amelyekben évtizedek óta gyakran téves vagy félrevezető információk keringenek.
A vizsgálat az Ontarióban 2002 és 2022 között született gyermekek adataira támaszkodott
A résztvevőket szigorú szűrés után választották ki: kizárták a koraszülötteket, az ikreket, valamint azokat, akiknél nem állt rendelkezésre elegendő egészségügyi adat. A kutatók nem egyéni szennyezésmérési adatokat használtak, hanem Kanada részletes levegőminőségi térképeit, amelyek heti bontásban mutatták az egyes városrészek szennyezettségi szintjét. Ez lehetővé tette, hogy becslést adjanak arra, mennyi részecskének voltak kitéve az anyák a terhesség alatt, illetve a csecsemők az élet első hónapjaiban.
Az elemzés során figyelembe vették a társadalmi-gazdasági különbségeket is — például, hogy egy adott térség mennyire városi vagy vidéki, és mennyire könnyen érhető el benne az egészségügyi ellátás. Ezzel a kutatók minimalizálni tudták annak a lehetőségét, hogy a diagnózisok gyakorisága pusztán az ellátáshoz való jobb hozzáférés miatt tűnjön magasabbnak.
Az eredmények szerint a legszorosabb kapcsolat az autizmus előfordulása és a 2 μg/m³-nél magasabb szulfát- és ammónium-koncentráció között volt megfigyelhető. Az ózonszint a terhesség alatt nem mutatott jelentős hatást, ám az újszülöttkori kitettség már statisztikailag kimutatható volt. Más típusú szennyező anyagok – például tengeri só, fekete szén vagy por – nem mutattak szignifikáns kapcsolatot, ha a többi tényezőt is figyelembe vették.
A kutatók megjegyzik, hogy a szulfát valószínűleg helyettesítő mutatója más, nehezebben mérhető szennyezőanyagoknak, például a szénégetésből származó fémrészecskéknek, amelyek az idegrendszeri fejlődést közvetlenül is befolyásolhatják. Több biológiai mechanizmust is azonosítottak, amelyek révén a finom részecskék hatással lehetnek a fejlődő agy szerkezetére és működésére – ilyen például a gyulladásos válaszok fokozódása vagy a sejtszintű oxidatív stressz.
A tanulmány egyik korlátja, hogy az expozíciót átlagos városrészi adatokból becsülték, nem pedig egyéni mérésekből. Így nem különbözteti meg például azokat a családokat, akik forgalmas utak mentén élnek, azoktól, akik zöldövezetben, tisztább levegőjű területen laknak.
A kutatók hangsúlyozzák, hogy bár az autizmus kockázatának növekedése csak mérsékelt, a levegőszennyezés csökkentésének számos más, sokkal komolyabb egészségügyi előnye is van – a vetélés, az asztma, a rák vagy akár a mentális betegségek kockázatának csökkenéséig. Ezért a környezetvédelmi szabályozások, mint a széntüzelés visszaszorítása, a károsanyag-kibocsátás korlátozása és az elektromos járművek támogatása, továbbra is kulcsszerepet játszanak a közegészség javításában.
A kutatás eredményei tehát nemcsak új szempontot adnak az autizmus eredetének megértéséhez, hanem emlékeztetnek arra is, hogy a tisztább levegő minden generáció jövőjének záloga.
Forrás: WEBBeteg/DRportal - Potential Environmental Trigger For Autism Identified, But Don’t Expect MAHA Action (IFLScience)
